Törvényessé akarjuk tenni a fájlcserét

„Tíz éve, a Napster 1999-es megjelenése óta vannak fájlcserélő hálózatok. Egy Harvard Egyetemen készült tanulmány szerint azóta több mint kétszeresére nőtt az USA-ban kiadott albumok száma. Ha olyan nagy probléma lenne a fájlcserélés, mint amilyennek mondják, a szám csökkent volna. A cd-ipar van bajban, mert az emberek inkább koncertre mennek. A hanglemezek megjelenésekor a zenészek élő show-kon szerezték a bevételüket, és aggódtak, hogy a lemezipar megöli az üzletüket. Most ugyanez történik fordítva, az emberek megint inkább élő koncertekre járnak. Ugyanez igaz a filmiparban, Svédországban 2008 volt a mozik legjobb éve, a második legjobb pedig 2007 volt. Vannak új üzleti modellek is, a Hibris nevű kiadó például föltölti a dalokat a fájlcserélőkre, de lehet tőlük cd-t, mp3-at venni, és a rajongók pénzt adományozhatnak, aminek a felét a szerző kapja. Szóval lehet pénzt keresni, és a fájlcserét ingyen reklámként is lehet használni.

A négy nagy kiadó nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, csak a kisebbek, mint a Hibris. Az a gond, hogy a kiadók megszokták, hogy ők irányítanak, hogy ők választják ki a következő slágert. A fájlcsere és a közösségi hálózatok ezt teljesen megváltoztatták, ma már nincs szükség köztes cégekre, mert a szerzők közvetlenül elérik a rajongóikat. A vállalatok küzdenek, hogy megtartsák az irányítást, és eközben kárt okoznak a demokratikus társadalomnak. Mi ez ellen küzdünk.“

Törvényessé akarjuk tenni a fájlcserét (Interjú Jan Lindgrennel, a svéd kalózpárt kampányszervezőjével az Indexen)