Gellért Ádám

2020. március 16. 10:42
Máthé megállapításai és kérdésfeltevései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy termékeny és előremutató vita indulhasson meg a Nemzeti Hadsereg és Horthy Miklós 1919–1920-as tevékenységéről.
2020. március 16. 10:37
Gellért Ádám február 16-án írott cikkében újszerűként beharangozott felfedezésről számolt be.
2020. február 18. 11:30
Ideje leszámolni a legendákkal.
2019. augusztus 14. 12:17
A jelenetet végig néző vöröskatonák és Szamuely emberei azonban csak nevettek rajta, a férfi pedig rövidesen kiszenvedett.
Német megszállás
2019. május 31. 21:23
A világháborús szövetséges hatalmaknak a zsidóság sorsával kapcsolatos felelőtlenségét – egyúttal felelősségét – firtató kijelentéseivel Borhi László történész nagy vitát robbantott ki a hazai történészkörökben. Borhival most Ungváry Krisztián és Joó András vitatkozott Budapesten, a Clio Intézet szervezésében.
2018. november 30. 13:27
Csunderlik Péter szócikke az 1918-1919-ről szóló ismeretterjesztő kötetben nem felel meg a műfaj által megkövetelt kívánalmaknak.
2018. október 27. 13:25
Hogyan tekintsünk száz év távlatából Héjjas Iván különítményparancsnokra, a nyugat-magyarországi felkelés egyik vezetőjére, rongyos gárdistára, „ébredő” magyarra, és nemzetgyűlési képviselőre?
Történészi új hullám
2018. április 12. 13:08
Fidesznyik vagy sorosista kutatóközpont a 2017-ben megalapított, a kormánytól 69 millió működési támogatást kapott Clio Történetkutató Intézet? Miért hiányoznak alapkutatások a közvéleményt érdeklő témákban? Miért jobbak nálunk a szlovákok és a románok a nemzetközi színtéren? Az épp életre hívott, máris viták kereszttüzébe kerülő intézet alapítóival, Bödők Gergellyel és Gellért Ádámmal beszélgettünk ambiciózus terveikről, a 69 millió forint felhasználásáról és a magyar történettudomány helyzetéről.
2017. szeptember 28. 12:20
Ugyanakkor Biszkut a feljelentésben szereplő, a forradalmat követő megtorlási perek lebonyolításában játszott szerepe miatt meg sem gyanúsította a nyomozó ügyészség.
2017. szeptember 20. 10:49
Fel kell hívnom Gellért Ádám figyelmét arra az alapvetésre, hogy élesen el kell választani a történelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől.
2017. szeptember 20. 10:43
A gyors, határozott és következetes büntetőjogi igazságtétel javíthatta volna az állam és polgárai között megromlott viszonyt, ehelyett azonban újból csalódnunk kellett.
Mandiner.történelem
2016. március 21. 10:06
Donáth Györgynek szobrot állítani egyáltalán nem bűn. De hogy a Hóman-ügy után hiba volt-e az eseményt állami elismerésnek tűnő részvétellel emelni, az már egy másik kérdés.
Mandiner.jog
Bűn és büntetlenség
2016. március 17. 16:01
Ki miért akarja vagy nem akarja minden áron felelősségre vonni Biszkut? Ő volt a legnagyobb bűnös, vagy csak az a „pechje”, hogy ilyen sokáig él? Miért nem tudják rendesen alkalmazni a magyar bíróságok a nemzetközi büntetőjogot? Mi értelme volt a Lex Biszkunak, ha egyszer a bíróság akkor sem az alapján ítélkezett? Talán szoronganak az ügyben érintett döntéshozók? A Biszku-perrel kapcsolatos fő történelmi és jogi kérdéseket járták körül az MTA Jogtudományi Intézetében tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Tudósításunk.
2016. február 19. 10:51
Teljes kudarc, a politikai akarat hiányából fakadó tehetetlenség, kettős mérce alkalmazása. Ez volt a nemzetközi közösség tevékenysége Ruanda kapcsán.
Mandiner.jog
2016. február 6. 10:26
A Fővárosi Törvényszék ott tévedett igazán, amikor Hóman Bálintot az egységbe foglalt bűncselekmény alól felmentette.
Mandiner.történelem
2016. január 7. 11:53
A konzervatív álláspont (Horthy Miklós, Kállay Miklós, Keresztes-Fischer Ferenc vagy Kozma Miklós) szerint a magyar zsidóság nagyobbik része az ország és a társadalom hasznos alkotórésze – a rendszer ellenségeivel szemben.
Mandiner.jog
2015. december 23. 9:05
A határozat például azzal az egyetlen indokkal tagadta meg a nyomozást a Nagy Imre-ügyben, hogy a per bírája egy 1989-es interjúban azt mondta, nem volt politikai befolyásolás a minisztérium részéről a bíróságok felé. Interjú.
2015. december 18. 9:55
Az elmúlt hónapokban fellángolt a Hóman Bálintnak állítandó szobor körüli emlékezetpolitikai és történészi vita. Az alábbi forrásközlés ehhez a közéleti vitához szeretne hozzájárulni azzal, hogy szerkesztett formában hozzáférhetőbbé teszi Hóman Bálint és Edmund Veesenmayer – a Harmadik Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja – közötti levélváltást. A levél jelentősége abban rejlik, hogy a budapesti népbíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa is enyhítő körülményként vette figyelembe.

összesen: 44 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 3 következő utolsó