Egykori válogatott labdarúgó: „A magyar közeg nagy része pesszimista, odaszól, kritizál, lenyomja a másikat”

Lázár Pál szerint a magyar futball egyik legnagyobb problémája a közeg, amely gyakran nem támogatja, hanem inkább visszahúzza a fiatalokat. A korábbi válogatott labdarúgó, aki a Fehérvárral és a Debrecennel is bajnoki címet nyert, a Csakfoci.hu-nak adott interjújában élesen fogalmazott: 

Szerinte ez a hozzáállás már a gyerekeknél elkezdődik, és komoly mentális gátakat okoz: „A magyar gyerekek nagyrésze önbizalom terén nem erős, legtöbbjük egy bizonyos pont után nem bírja a rá nehezedő nyomást.” Lázár úgy látja, hogy sok utánpótlásedző és szülő „feszültséget közvetít, amit a gyerek visel el”, ez pedig hosszú távon romboló hatással van a fiatal sportolók lelkiállapotára.

Saját tapasztalatai is alátámasztják ezt: „Sokszor azt látom, hogy még mindig vannak edzők, akik kiabálnak 8 vagy 10 éves gyerekekkel, olyan csúnyán beszélnek, ahogy nem lenne szabad. Érthetetlen, hogy mindezt csak azért, mert esetleg hibázik egyet a gyerek – én az ilyen edzőt nem engedném gyerekek közelébe, mert egyszerűen rombolhat. Persze, a hibákat ki kell javítani, az edzőnek pedagógus módjára le kéne ülnie megbeszélnie a történteket a játékosokkal.”

A megoldást abban látja, hogy már kis korban el kellene kezdeni az egyéni képzéseket – technikai, fizikai és mentális szinten is. Szerinte ez nemcsak a teljesítményen, de a gyerekek önbizalmán és stressztűrésén is sokat javítana.

„A csapatedzéseken kívül rengeteg egyénre szabott fejlesztést kellene kapni a gyerekeknek, technikai, erőnléti, valamint mentál téren is pluszban heti szinten kellene segíteni a munkájukat, nem csak csapatszinten, hanem egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon. Már U9-U10- től. Így amikor már a felnőttcsapat közelébe kerülnének, technikailag, erőnlétileg is jóval előrébb tartanának, valamint már erősebbek lennének fejben is, lenne nagyobb önbizalmuk, a stresszt is jobban tudnák kezelni. Sokkal hamarabb betenném őket az NB I-ben is.”

Vallja: „Ha belül nem vagyunk rendben, akkor minden másra is mutogatunk, és minden mást is okolunk, hogy az a hibás, ez a hibás, miközben csak magunkba kellene nézni, és mi magunknak kell elindulni a változás útján.” Tapasztalata szerint sok fiatal – ahogy egykor ő maga is – nem a futballal, hanem saját belső feszültségeivel küzd, és ezek kezelésére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a magyar sportban.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el. 

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt