„Az egyik átlagosnak induló héten úgy készültem, hogy a saját korosztályommal gyakorolok a hétvégére, amikor szólt az U21-es csapat edzője, hogy Leon, irány a nagycsapat! Eléggé meglepődtem, egyáltalán nem számítottam a lehetőségre. Fél órám volt feldolgozni az információt, kicsit izgultam, de amint belekezdtünk az első feladatba, teljesen megnyugodtam. Emlékszem, leginkább a letámadás gyakorlása volt hangsúlyos az edzésen, ment a három a három elleni labdatartás.
Olyan sztárok gyűrűjében találtam magam, mint Szon Hung Min, Dejan Kulusevski, Lucas Bergvall vagy Pedro Porro – az ő játékuk, sebességük, technikai képzettségük és mentalitásuk láttán csak annyit tudtam mondogatni magamban, ez valami félelmetes!
Tudom jól, nem vagyok a szintjükön, de bízom magamban, hogy utolérem őket, ez a tervem. Ange Postecoglou néhány megmozdulásom után odakiáltott, hogy bravó, de külön nem beszélgettünk még. Guglielmo Vicario, Yves Bissouma és Sergio Reguilón viszont megdicsért, hogy jól mozogtam az edzésen, folytassam a kemény munkát, mert kifizetődik. Élveztem a velük töltött időt, kedvesek, jóindulatúak voltak, ugyanakkor nem kíméltek engem csak azért, mert fiatal vagyok. Óriási motivációt ad ez az élmény, megmaradt az a néhány gól, amelyet Vicariónak lőttem.”