Keleti Ágnes budapesti zsidó családba született Klein Ágnes néven, 1921. január 9-én. Eleinte csellista szeretett volna lenni, a torna mellett viszonylag későn, 16 éves korában tette le a voksát. Sportolói pályafutását a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte, majd 18 esztendősen mutatkozott be a magyar tornászválogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét a Budapesti Dózsa sportolójaként.
A háború megváltoztatta az életét
Még épp csak betöltötte a 18-at, amikor kitört a második világháború, és zsidó származása miatt ő is megbélyegzetté vált.
Hamis papírokkal ugyan sikerült túlélnie Szalkszentmártonban a vészkorszakot, de az édesapját elégették Auschwitzban, édesanyját és testvérét pedig a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. Közben számtalan más veszteség is érte: például a háború és a zsidótörvények miatt kimaradt egy évtized az életéből, amit aktív versenyzéssel tölthetett volna, pedig minden képessége megvolt ahhoz, hogy a világ legjobbjai között szerepelhessen.
Szalkszentmártonban cselédkedett, és hat kilométert gyalogolt, hogy a Duna-parton feltűnés nélkül tornaelemeket gyakorolhasson a szabadban, mert az olimpiai részvételről nem tett le.
Az 1948-as londoni nyári olimpiára készülő női tornászválogatottnak viszont már tagja volt, de bokaszalag-szakadás miatt nem vehetett részt rajta, helyette a tartalék Balázs Erzsébet jutott lehetőséghez – ezzel Keleti Ágnes lecsúszott élete első olimpiai (csapat-)ezüstérméről.
A következő esztendőben négy aranyérmet nyert a főiskolai világbajnokságon, mellyel a magyar tornasport állócsillagává vált. Az 1952-es ötkarikás játékokra a felkészülését már semmi sem hátráltatta, így Helsinkiben megszerezte első aranyérmét talajtornában, ezenkívül csapatban ezüst-, míg felemás korláton bronzérmet nyert. Utóbbiban 1954-ben világbajnoki címet is szerzett.
Lehetetlen körülmények között csempészték ki az országból
Az 1956-os olimpiára való felkészülésről később hosszan beszélt a róla szóló dokumentumfilmben (Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes), és elmesélte, hogy
lehetetlen körülmények között csempészték ki a tornászok válogatottját az országból, és azt is, hogy egy hétig tartott az út Melbourne-be.
A nyári játékok előtt sokan tartották aranyesélyesnek a magyar tornászválogatottat, politikailag pedig pikánssá tette a december elején zajló küzdelmeket, hogy éppen a szovjet válogatott ígérkezett a legnagyobb ellenfélnek. Nem is tévedtek a szakértők: Keleti Ágnes három szeren (talajon, gerendán és felemás korláton), valamint a kéziszercsapat tagjaként is olimpiai bajnok lett.