Zokogás, mosoly és kiesés az úszóselejtezők után Párizsban

Nyitókép, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

***

Vámos Tamás/Párizs

A francia fővárosban zajló paralimpián részt vevő magyar küldöttség hangulatát alapvetően pozitív irányban befolyásolta, hogy az első nap Konkoly Zsófia 400 méteres gyorsúszásban aranyérmet szerzett! Ezek után felturbózott reményekkel tekintettünk a péntek délelőtti, magyar vonatkozású selejtezők elé, ám a két indulónk közül egyik sem jutott az esti fináléba. Iván Bence az SM6-os kategória 200 méteres vegyesúszói közül összesítésben a 10. helyen végzett, ennek ellenére abszolút felszabadultan értékelte a teljesítményét:

„Nyilván volt már jobb eredményem, mint amit most produkáltam, de 

. Ezzel együtt rendkívül élveztem a versenyt, hiszen nem vagyunk hozzászokva, hogy ennyi szurkoló előtt úszhatunk, úgy hogy túlságosan nem vagyok csalódott. Annál is inkább, mert Párizs előtt három és fél évet hagytam ki; rendkívül örültem, hogy már decemberben eldőlt: itt lehetek a francia fővárosban! Ha bejutok a fináléba, az már a pont lett volna azon a bizonyos i betűn, de még egyszer mondom: az elsődleges cél az volt, hogy kizárjam a külső körülményeket és jól kiússzam magam! Ez hellyel-közzel sikerült, még ha nem is úsztam annyira jó időt. Tokió után ismét bebizonyosodott: egy paralimpia összehasonlíthatatlan a többi versenyhez képest. Ezeken szinte üres uszodákban zajlanak a viadalok, míg egy paralimpián nem csak hogy az elitmezőny jön össze, hanem a körítés is egészen más! Mentálisan is külön fel kell készülni, hiszen azt nem tudod modellezni, hogy 15 ezer szurkoló hangzavarát miként zárjad ki! Ezzel együtt szerintem a sportpszichológussal színvonalas munkát végeztük, tehát a mentális állapotommal nem volt baj”

Arra a felvetésre, hogy miért nem sikerült jobb időt teljesíteni, Iván Bence újra csak őszintén felel: 

„Nem akarok itt túlságosan szakmázni, legyen elég annyi: egészen más 2 méter mély vízben úszni, mint 3 méteresben, amely jobban visszaveri a hullámokat a másik pályáról. Konkoly Zsófi is célzott erre, de neki legalább összejött a nagy diadal”... 

A kora reggeli versenyzést egyetlen sportoló sem szereti. Éppen ezért felmerül, ha nem reggel 10 órakor lett volna a selejtező, ez a bizonyos 5 másodperc ledolgozható lett volna? A szakmai stábot és a veresenyzőket ez sem érte váratlanul, hiszen az előző paralimpián is példa volt erre. Ezt megerősíti Bence is:

„Magyarországon több tréningünk is direkt ebben az időzónában volt, az edzőtáborban tudatosan készültünk erre. Megpróbáltam a lehetlent, nem jött össze, de – örülök, hogy itt lehettem!”

 Bencének ugyan nem jött össze a bravúros párizsi szereplés, de vajon miként fogadta Konkoly Zsófia már említett, újabb paralimpiai bajnoki címét? Annál is inkább, mert a PSN Zrt-ben egy klubban versenyeznek, és Jancsik Árpád vezetésével ugyanaz a szakmai stáb készíti fel őket.

„Először mindannyiunknak fel kellett dolgoznia, azt a fenomenális, leírhatatlan élményt, hogy 15 ezer szurkoló őrjöngött a La Defense Arénában, engem konkrétan a hideg rázott a lelátón! óriási hangulat volt, amely nem feszélyezte, sokkal inkább feldobta Zsófit. Természetesen gratuláltam neki, és biztos voltam benne, hogy meg tudja verni fő vetélytársát, Lakeisha Pettersont!”

A jövővel kapcsolatban Bence csak annyit mondott:

„Most egy nagyot szeretnék pihenni, aztán majd meglátjuk merre tovább. Négy év nagyon hosszú idő, de azért nagyon jó lenne ott lenni Los Angelesben!”

Bár nem a 200 méter vegyes Száraz Evelin fő száma (kiválóságunk szintén az SM6-os kategóriában indult) az ő kiesése azért ért mindenkit váratlanul, hiszen a bírók szabálytalannak vélték a mellúszását, ezért – kizárták a versenyből. 

 ahol csak annyit mondott, át kell gondolnia a jövőt ezzel a számmal kapcsolatban, és most csak arra törekszik, hogy a fő számában, a 100 méteres mellúszásban a maximumot hozza ki magából...