Hiába az óriási pénz, drasztikusan kevesebbet játszottak a fiatalok az NB I-ben

Nyitókép: Fradi.hu
 

A múlt héten ért véget az NB I-es futballbajnokság, s az M4 Sport összeszedte, hogyan teljesítettek a Magyar Labdarúgó Szövetség fiatalajánlásának megfelelő (2003-ban vagy utána született) magyar focisták az első osztályban. Az MLSZ azzal a céllal vezette be az ajánlást a 2022–23-as szezonban, hogy a fiatal hazai labdarúgók több játéklehetőséghez jussanak, ennek érdekében pedig egy pontrendszerhez kötötte a központi támogatás egy részét. Az előző szezonban 325 millió forintos támogatást kapott az a klub, amely a feltételrendszer minden elemét teljesítette. Az ösztönzőrendszer működéséről hivatalosan nem adott tájékoztatást a szövetség, de a kluboktól tudni lehet, hogy a maximális támogatási összeg megszerzéséhez 29 700 pontot kell gyűjteni, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) a támogatott korosztályú (jelenleg 2003-ban vagy utána született) magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.

A 3000 perces határt még az MTK-nak sikerült átlépnie, majd jön a két kieső, a Kisvárda és a Mezőkövesd. Sokakban felmerülhet, hogy pont ezért nem sikerült bennmaradnia a két vidéki klubnak, de persze ezt bizonyítani nem lehet, ezért kár is ezen merengeni. Mellettük a Puskás Akadémia, a Diósgyőri VTK és a Paks fiataljai kaptak legalább 2000 játékpercet, de az ösztönzőrendszer egyik fontos pontját (miszerint a 29 700 pont felét támogatott korosztályú játékosok játékperceivel kell megszerezni) a ZTE, az Újpest és a Kecskemét is teljesíti. A lista két sereghajtója azonban elmarad ettől, így a Ferencváros és a Fehérvár biztosan nem kapja majd meg a maximális támogatási összeget.

A játékosokra lebontva, a legtöbb lehetőséget két kapus kapta: az élen a kisvárdai Kovács Marcell zárt, míg a harmadik a Puskás Akadémiában a tavaszi szezont végigvédő Pécsi Ármin. Közöttük a debreceni hátvéd, Baranyai Nimród található, a top tízben pedig találunk többek között két MTK-játékost, de van ferencvárosi, paksi és diósgyőri labdarúgó is. A legfiatalabb pályára lépő a fehérvári Kovács Patrik volt, a 2007-ben született támadó négy meccsen összesen 22 percnyi játéklehetőséget kapott a Vidiben. Amúgy míg most az első Kovácsnak sem sikerült elérnie az 1800 játékpercet, az előző évadban négyen is 2000 perc fölött zártak.

A Ferencváros futballistája ősszel hat gólt szerzett. 2024-re viszont nem sikerült átmentenie a jó formát, igaz ebben egy bokasérülés is akadályozta. Végül nyolc góllal és egy gólpasszal zárt. A nyártól azonban már nem számolhat vele a Fradi, a 19 éves támadó a német Eintracht Frankfurtnál kezdi meg a szezont. Jól teljesített Gruber Zsombor is, aki a Puskás Akadémiában és (az FTC-től való kölcsönadása után) a ZTE-ben is három-három gólt szerzett. A dobogóra még a RangAdó-díjátadón az év felfedezettjének választott debreceni csatár, az öt gólt lövő Vajda Botond fért fel. A csapatokat vizsgálva Lisztesnek köszönhetően a Ferencváros zárta az élen a versenyt, mögötte pedig a Debrecen és a Kecskemét végzett a dobogón. A 12 csapatból végül 11-nek sikerült legalább egy „fiatalgólt felmutatnia”, egyedül a Paks zárt gól és gólpassz nélkül ebben a statisztikában.

Összességében elmondhatjuk, a helyzet az, hogy jelentősen kevesebb lehetőséget kaptak most az előző szezonhoz viszonyítva a támogatott korosztályú játékosok az NB I-ben. Hogy emiatt változtat-e az ösztönzőrendszerén az MLSZ, az majd a nyáron kiderül.