„Hülye!” – összebalhézott a németek két sztárja a Puskás Arénában
Jamal Musiala üvöltözött a pályán Florian Wirtz-cel.
Egyre mélyebb hullámvölgyben a fővárosi csapat: három mérkőzés, 0 pont, 13 kapott gól.
A mérkőzés előtt a felcsúti együttesnek adott volt a cél: a ZTE elleni hazai kisiklást feledve, a kisvárdai győzelem után megerősödve folytatni a hosszú tavaszi hadjáratot, amelynek a vége egy dobogós helyezés elérése.
A meccs előtt kimondva-kimondatlanul is Hornyák Zsolt együttese volt az esélyesebb annak ellenére, hogy Batikék ebben az idényben csupán kétszer győztek hazai környezetben. Ugyanis az MTK-játékosok számára bármennyire szépen indult a tavasz (3-0-ra verték az akkor még Nebojsa Vignjevics által dirigált, agonizáló Újpestet), ezután az Üllői úton simán kikaptak (1-5), és a Fehérvár a Hidegkuti Nándor Stadionban is könnyedén győzte le őket (0-2).
Tény, hogy nem egyszerű a kék-fehérek sorsolása, de azért arra még a legpesszimistább MTK-drukkerek sem számítottak, hogy Németh Krisztiánék egy 6-1-es vereségbe szaladnak bele Felcsúton.
Igaz: a Puskás Akadémiában kimagasló teljesítményt nyújtott a két asszisztot adó és egy gólt szerző Komáromi György (vajon felírta-e a nevét a noteszába a mérkőzést a helyszínen megtekintő Marco Rossi?), ismét a csapat vezéregyénisége volt a remek gólt is fejelő Nagy Zsolt (az ő nevét már nem kell felírnia a szövetségi kapitánynak), de szinte mindegyik hazai játékostól átlagon felüli produktumot láthattunk: a cseh válogatott Patrizio Stronati a védelem vezére volt (ráadásul gólt is fejelt), a szintén eredményes Artem Favorov remekül szűrte meg a szórványos vendégpróbálkozásokat, emellett szintén eredményes volt, de még a csereként beálló 18 éves Markgráf Ákos nevét is érdemes megemlíteni, nem feltétlen azért, mert ő lett az utolsó 10 percben a Puskás Akadémia csapatkapitánya (!), hanem mert róla állították ki a magáról megfeledkező, és brutálisan becsúszó Végh Bencét.
A 82. percben látott jelenet tökéletesen kifejezte az MTK-játékosok lelkiállapotát: teljes kilátástalanság,
ami azért is érthetetlen, mert olyan remek képességű játékosok állnak Horváth Dávid vezetőedző rendelkezésére, mint a korábbi válogatott Németh Krisztián, az édesapja örökségét gyakran felvillantó Bognár István, a 2016-os Eb-n remeklő nemzeti csapat egyik vezéregyénisége, Kádár Tamás vagy éppen már a Marco Rossitól is többször meghívót kapó kapus, Demjén Patrik, akinek a teljesítményén leginkább látni, hogy visszaveti a sikertelenség.
A mérkőzés lefújása után Horváth Dávid ugyan azzal próbálta vigasztalni magát, hogy ősszel, a bajnokság hasonló szakaszában, amikor az MTK-nál jóval nagyobb intenzitású riválisokkal kerültek szembe, szintén hullámvölgybe került a csapata, de a fővárosi drukkerek arra is jól emlékeznek, hogy kedvenceik rendszeresen tavasszal engednek ki. Jó példa erre a 2018/19-es szezon, amely során hiába állt a csapat a hetedik helyen, egy Ferencvárostól elszenvedett vereség után edzőváltásra került sor, Feczkó Tamást Lucsánszky Tamás váltotta.
Mondhatjuk, hogy nem igazán sült el jól a dolog, hiszen a kék-fehérek a hátralévő kilenc fordulóban mindössze három pontot szereztek, és kipottyantak a másodosztályba.
Nyitókép, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt