Bosnyák-magyar tömegverekedés tört ki a Budapest-Bamako Rali záróbuliján
A helyiek a polgárháború óta nem láttak hasonlót.
A Budapest - Bamako ralit először 2005-ben szervezték meg, mára pedig a legnagyobb amatőr versennyé nőtte ki magát. Az egyik versenyzőpáros, Kovács Ádám és Köves Tamás révén pillantsunk a kulisszák mögé!
A közel két évtizedes múltra visszatekintő verseny elsősorban azzal vált vonzóvá, hogy a nevezési díj befizetése után bárki (amatőr és profi versenyző egyaránt) elindulhat rajta, arról nem is beszélve, hogy igazán egzotikus tájakat és embereket ismerhetnek meg a résztvevők. Az eseményt természetesen nem lehet függetleníteni az afrikai országokban zajló belső zavargásoktól sem, ez (is) az oka, hogy a verseny végső célja – immár több év óta – Sierra Leone fővárosa, Freetown. A Mandiner olvasóit a Team KVS pilótája, Kovács Ádám vezeti a kulisszák mögé.
– Köves Tamás barátom 15 éve dédelgetett álma valósult meg azzal, hogy idén elindulhattunk a Bamakó Ralin
– vág bele a sportember, aki még évekkel ezelőtt, a kosárlabdapályán találkozott versenyzőtársával. – Amikor tavaly novemberben megkérdezte, hogy lenne-e kedvem ehhez a kalandhoz, három nap gondolkodási idő után igent mondtam. Hiszen nem mindennap adódik az ember életében egy ehhez fogható kaland, amely során nem csak a saját tűréshatáraidat ismered meg és ezáltal dolgozik benned az adrenalin, hanem távoli országok kultúrájával, lakosaival és emberi sorsokkal is megismerkedhetsz.
– Milyen volt az indulás és mekkora etapokat kell teljesíteni egy nap?
– Hárman indultunk el, de a társunk, Pap Ákos csak a rajt helyszínéig, Fez városáig kísért minket, ugyanis ő később kapcsolódott hozzánk, így nem volt már időnk az összes vízum beszerzéséhez. De ez is óriási segítség volt, hiszen 3000 kilométert így egyben, három nap alatt tudtunk letolni. Jelen pillanatban már Tata városában vagyunk...
– Elnézést, hol?
– Igen, Marokkóban is van egy ilyen nevű város! Még a verseny elején tartunk, de már sikerült sok mindent átélnünk. Különböző hosszúságú távokat kell egy nap teljesítenünk, de
előfordul, hogy 80 kilométert csupán négy óra alatt tudunk megtenni. S azt se felejtsük el: napközben előfordul, hogy közel 30 fokos melegben autózunk, ám az elmúlt éjszakát is a sivatagban töltöttük, 0 fokos hidegben...
– A Bamako Raliról köztudott, hogy a versenyélményen kívül karitatív célokat is teljesít...
– A korábbi évekhez hasonlóan most is előre meghatározták, hogy idén milyen iskolákat, közösségeket támogatunk elsősorban. Ebben az évben Sierra Leone fővárosa, Freetown a végső cél, ahol egy-egy boksz- és szörfklubnak szállítunk sportfelszereléseket. Mi a bokszkesztyűk szállításában segédkezünk, de szponzorainknak köszönhetően különböző tartós élelmiszereket és szájhigiéniai eszközöket, valamint a gyerekeknek rengeteg iskolaszert és játékokat is viszünk.
– Még a versenytáv nagy része hátra van, de ha úgy alakul, jövőre is belevágnak e nagy kalandba?
– Eddig minden oké, hiszen már most rengeteg élményen vagyunk túl! De térjünk vissza erre a kérdésre úgy másfél hét múlva, hiszen akkor már határozott választ tudok adni!
Nyitókép, fotó: Team KVS/Facebook