Gulyás Michelle: Nem szeretném, hogy minden rólam szóljon! (VIDEÓ)
Viharoktól sem mentes, de rendkívül eredményes esztendőt zárt a magyar öttusasport – volt tehát mit ünnepelni a szövetség évzáró gáláján.
Min múlhat egy olimpiai érem, hogyan, miért szakítanak sikeres partnerek? Beszélgetés a legutóbbi játékokon legsikeresebb sportágunk egyik nem is titkos reménységével.
A zászlóshajónak számító kajak mellé felzárkózhat újra a kenu szakág. Első lépésként 2022-ben megszerezte mindhárom begyűjthető párizsi kvótát Magyarország: Adolf Balázs egyesben, a Korisánszky Dávid – Fekete Ádám egység párosban. Utóbbi úgy, hogy az év elején térdeltek össze a fiúk, s Dávid még félprofiként versenyzett, Ádám kényszerűségből szakított korábbi partnerével. Az UTE 29 éves versenyzője, Fekete Ádám amondó, Párizsban véget érhet a magyar kenusport 16 éve tartó éremmentes korszaka. Ígéretek helyett a tettekben hisz, a minap 150 kilogrammal nyomott fekve. A szövetség rendezvényén pedig kerülte a feltűnést.
Amint lehetősége nyílt, azonnal megszabadult a nyakkendőjétől. Ez még érthető is, de miért adta oda Hüttner Csaba szövetségi kapitánynak?
Előző este írt a sajtófönők, hogy minden férfi nyakkendőben lesz, és ugye én már elköltöztem otthonról egy ideje, viszont ezeket a ruhadarabokat pont nem vittem magammal. Általában nem szokott szükségem lenni rájuk. SOS írtam „Hüttinek”, hogy hozzon egyet, szerencsére segített. Pont azt guberáltam le most magamról.
A kenusok ennyire összetartanak?
Igen. Sokkal jobbnak, erősebbnek tartom az összefogást, mint a kajakosoknál. Ez lehet, azért is van, mert nálunk nincsen négyes versenyszám a legnagyobb világversenyeken. Nincs akkora variálás, harc, helyezkedés... Én amúgy is azt gondolom: ha valaki jobb, azt el kell ismerni! Ha te kihozod magadból a maximumot és megelőznek, gratulálni kell. 2023-ban Korissal (Korisánszky Dávid – a szerk.)
olyan teljesítményt tudtunk nyújtani, hogy ha minket itthon valakik megelőznek, akkor majdnem biztosra tudnám mondani, egy olimpiai dobogó közelében lévő párosról fogunk beszélni.
Egy ilyentől nem szégyen kikapni! Nyilván ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk magabiztosak, esetleg félünk. Sokkal inkább azt, hogy alázattal és tisztelettel szükséges odaállni és akkor nem érhet meglepetés.
Mégis a kenusoknál zavaros a víz mostanság. A tokiói párosunkat váltó, világ- és Európa-bajnokságokon érmeket szerzett Bragato Giada – Nagy Bianka kettős feloszlott, ami nem szerencsés egy olimpiai előtt. Ön pedig a hosszú éveken át bevált partnerrel, a tavalyi szezon előtt megsérült Hajdu Jonatánnal szakított és alapított új egységet Korisánszky Dáviddal, akivel együtt kvótát is szereztek Magyarországnak Párizsra.
Azért ha a lányokról beszélünk, még így is öt hónappal hamarabb alakultak új párosok ahhoz képest, ahogy mi tavaly összeálltunk. És öt hétre rá meg tudtuk nyerni a szegedi világkupa versenyt. A nemzetközi mezőny nagyon megerősödött, a hölgyek ezt nem nagyon tudták követni, és szerintem kell nekik a vérfrissítés. Biztos vagyok benne, hogy jót tesz a női szakágnak, hogy új duók lesznek és nagy csatára számíthatunk a válogatókon.
A férfi kenu páros mihez méri magát? Ahhoz, hogy képes világkupa versenyt nyerni vagy hogy öldöklő csatában, a dobogótól hajszálnyira elmaradva szerzett olimpiai indulás jogot érő világbajnoki ötödik helyet?
Az ember nem szokott nézelődni, amikor éppen versenyez. Azóta megnéztem a vb-futamot, és nem mondanám magunkat lassú párosnak, de féltávnál, 250 méternél csak a nyolcadik helyen haladtunk. A szél nem nekünk kedvezett, ám egy olyan lelki erőt tudtunk mutatni, hogy megközelítettük a harmadik-negyedik helyezettet. Nyilván a sportban nincsen ha, ugyanakkor tudjuk, hogy ott vagyunk elöl és az összes ország számol velünk.
A terhet el kell tudnunk viselni és fejlődnünk kell. Rengeteget látok még a párosunkban, ez persze tizedeket, századokat jelent időeredményben. Pont ezek, amik döntenek.
Egy másodperc volt az első és a majdnem utolsó között. Ha sikerül kijutnunk, az olimpiai döntő tényleg olyan lesz, mint egy rakétafutam. Én annak örülök, hogy be tudtuk bizonyítani: helyünk van a világelitben. Még akkor is, hogyha valaki elmondhatja, milyen girbegörbe éve volt, az én vagyok. Korábban Jonatánnal és Korissal is ott tudtunk lenni, amit kevés ország mondhat el magáról.
2022-ben sérülések, betegségek sújtották a Hajdu – Fekete párost, arra utal, tavaly is voltak nehézségei. Valami átok sújtja?
Nem gondolom. Ugyanakkor életem egyik legnagyobb hullámvölgyeként éltem meg azt, hogy „Johnny” (Hajdu Jonatán beceneve – a szerk.) beteg lett, és mégis jól jött ki belőle a magyar kajak-kenu sport, mert meglett a páros kvóta. Azt nem tudhatjuk, mi lett volna, ha, de most már az a fontos, hogy megvan a párizsi indulási jog az országnak. Ebben a helyzetben csak ez számít.
Hosszú éveken át egy hajóban térdeltek, érmeket szereztek világversenyeken. Milyen a viszonyuk, beszélnek egyáltalán egymással?
Nem mondanám, hogy beszélünk egymással, viszont hat évig lapátoltunk párosban, én nagyon tisztelem, szeretem őt. Sokat köszönhetek neki. Egyáltalán nem haragszom rá, ő sem rám, úgy hozta az élet, hogy az útjaink különváltak. A válogatókon győzzön a jobb!
A tavalyi év egyik bulváros szenzációja volt, hogy új párostársa, Korisánszky Dávid szobafestőként dolgozik. Pedig évek óta így tett, csak nem kapták fel a hírt annyira. Most is ecsetet ragad két edzés között?
Hála Istennek most már el tudtuk azt érni,hogy erre nincs szükség. Amikor ősszel Sevillába mentünk edzőtáborozni, hétfőn indultunk és előtte vasárnap Dávid a családjával beköltözött az új házukba. Még a holtszezonban dolgozott egy kicsit rajta, de amint elkezdtük a felkészülést az olimpiai évére, 2024-re, abban a pillanatban letette az ecsetet. Most már tényleg úgy készülünk, ahogy ez a szint megköveteli. Pont ezért is látom a rengeteg kiaknázatlan területet ebben az egészben.
Az előolimpián kipróbálhatták a Párizstól jó harminc kilométerre fekvő pályát. Milyen tapasztalatokat szereztek?
Maga a létesítmény szerintem ugyanúgy néz ki, mint amikor legutóbb versenyt rendeztek ott 1990 körül. Biztos vagyok benne, hogy az olimpiáig fejleszteni fogják, mert nem volt ott semmi, egy sátorban voltunk tíz fokban...
Oldalszeles a pálya, engem ez nem szokott idegesíteni, mert ha valaki ezen kiakad, már rég veszített. A negatív gondolatokat ki kell tudni zárni.
Aminek különösen örülök, hogy nagy a vízfelület, emiatt talán nem tud annyira kialakulni pályaelőny. Nem tud úgy fújni a szél, hogy valami felfogja. Ennek is megvan az előnye, meg a hátránya is, mert így nem szélvédett. De nem tudhatjuk, milyen légmozgás lesz, az első napunkon például szélcsend volt.
A szövetségi kapitány, versenyzőként négyszeres világbajnok kenus nagy álma egy kenus olimpiai aranyérem. Magyarország Vajda Attila jóvoltából legutóbb 16 éve nyert. Foglalkoznak ezekkel?
Nyilván nekünk is az az álmunk, és azért dolgozunk minden egyes nap. A mi futamunk azonban nem úgy fog kinézni, mint Kopasz Bálinté kajak egyes ezer méteren, ahol elment az elején és mindenki látta, senki nem fogja utolérni. Olyan lélektani erőt mutatott, hogy egy másodpercig nem volt kérdéses a győzelme. Nálunk az fog dönteni, hogy aznap ki hogyan kel fel. Ha valaki kijut az olimpiára, nyilván tud egy olyan formát mutatni, ami ott szükséges. Ám azon belül, hogy ki hanyadik lesz, tényleg a napi formától függ. Annyira egyforma párosok vannak, tavaly is mindenki körbevert mindenkit. Szóval egy elképesztően nagy tűzijáték ez az egész ötszáz méter manapság. Én ennek azért örülök, mert sokkal nagyobb értéke van az egésznek.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás