Szenzáció: Budapest rendezi az első, 10 millió dollár összdíjazású atlétikai Világdöntőt!
Az eseményre a Nemzeti Atlétikai Központban kerül majd sor.
Mindössze két századdal futott gyengébb időt, mint az előző nap, így nem jutott a döntőbe 100 méter gáton a magyar atlétika egyik legsikeresebb versenyzője.
Kozák Luca elődöntős futamában a negyedik helyen végzett és nem jutott be a 100 méteres gát fináléjába szerdán este a budapesti atlétikai világbajnokságon. A debreceniek országos csúcstartója kedden nagyszerű futással, 12.72 mp-es idővel futamharmadikként tudta le az előfutamot, szerda este viszont óriási bravúrra lett volna szüksége az újabb továbbjutáshoz.
A három elődöntős futamból az első két helyezettek, illetve a további két legjobb idő birtokosa került fináléba, s az már az első futam után nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbjutó idő nem lehet rosszabb 12.55 mp-nél, ami 14 századdal jobb Kozák tavalyi országos csúcsánál. A magyar sprinter a második futamban rajtolt, és start előtt hangrobbanás rázta meg a teljesen megtelt stadiont, amikor Kozák Lucát bemutatták.
A rajtot jól kapta el a magyar futó, azonban míg az első elődöntő mezőnye hátszélben, addig Kozák Lucáék már szembeszélben futottak, ráadásul honfitársunkat vélhetően megzavarta, hogy a mellette futó amerikai vetélytárs, Masai Russel hatalmasat bukott, még az is felmerült, hogy a magyar szövetség óv azért, hogy Kozák újra futhasson, de a hivatalos végeredmény a 13. helyre hozta be a versenyzőnket.
Ennek ellenére Luca nem is titkolta hatalmas boldogságát, és a közszolgálati sportcsatornának többek között a következőket mondta el:
„Bármennyire hittem benne, a papírforma eredmény az volt, hogy nem jutok a fináléba. Sajnálom, hogy nem sikerült igazán nagy meglepetést okoznom, a bemelegítés alapján azt hittem, jobb időt is futhatok, de így is hatalmas élmény volt a versenyzés. Ez a világbajnokság is bizonyítja, hogy a 100 m gát az egyik legdinamikusabban fejlődő szakág, hihetetlen sűrű az élmezőny, pár tizedmásodpercen vagyunk nagyon sokan. Éppen ezért nagyon boldog vagyok, hogy megvan már az olimpiai kvalifikációm, nem kell azon görcsölnöm, hogy kijutok-e Párizsba vagy sem – ez rendkívül megkönnyíti a következő évemet. Az is
óriási öröm, hogy ilyen sokan kíváncsiak ránk, rendkívül élvezem ezt a hangulatot, azt is, hogy a magyar atlétika egyik húzóembere lehetek.
Ha rajtam múlna, pár perc múlva már újra rajthoz is állnék!”
Nyitókép: MTI/Derencsényi István