Döbbenetes: Nincs válasz Kínából és a Nemzetközi Korcsolya Szövetségtől sem a Liu-fivérek országváltása ügyében – tényleg rájuk marad a tartozás?

2022. november 17. 11:41

Egy hete nem érkezik válasz a Mandiner hivatalos megkeresésére a Kínai Korcsolya Szövetségtől, hogy tervezik-e kínai színekben indítani a Liu-fivéreket a jövőben. Döbbenetes, hogy hivatalos válasz a folyamatot jóváhagyó Nemzetközi Korcsolya Szövetségtől sem érkezik. Lehet, hogy Liu-fivérek inkább a bizonytalanságot választják? Még úgy is, hogy akár saját maguk visszafizetnék a többszáz milliós tartozást, csak mehessenek edzőnőjük után?

2022. november 17. 11:41
null
Csisztu Zsuzsa

Bizalomvesztés? Hogy is van ez? 

Bizalomvesztés – talán ez lehet a legfőbb magyarázat a Liu-féverek szemszögéből, ami az országváltási kérelmet indokolni látszik – legalábbis, ez derül ki a nso-nak adott interjúból.

„Amikor megtudtuk, hogy a Magyar Országos Korcsolyázószövetség nem tartja együtt az edzői stábot, aggódni kezdtünk. Egyre bizonytalanabbá vált a helyzetünk, és ennek nem örültünk” – mondta el véleményét Liu Shaolin Sándor.

„És miután megtudtuk, hogy nem marad változatlan a stáb, többször leültünk tárgyalni a magyar szövetséggel, szerettük volna, ha megtartja az edzőket. Velük értük el a sikereket: ha csak az olimpiákat nézzük, elmondhatjuk, hogy Pjongcsangban szereztünk egy aranyat, négy évvel később, Pekingben pedig egy újabbat és mellé két bronzot. Ez az eredménysor tökéletesen bizonyítja, hogy sikeresek voltunk” – folytatta a gondolatmenetet Liu Shaoang.

A képen: Liu Shaolin Sándor és Csang Csing Lina (b-j) vezetőedző a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzésén a Fővárosi Fedett Stadionban 2022. február 1-jén, három nappal a 2022-es pekingi téli olimpia kezdete előtt. MTI/Kovács Tamás
A képen: Liu Shaolin Sándor és Csang Csing Lina (b-j) vezetőedző a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzésén a Fővárosi Fedett Stadionban 2022. február 1-jén, három nappal a 2022-es pekingi téli olimpia kezdete előtt. MTI/Kovács Tamás

A fivérek ezen érvelése azért érdekes, mert a pekingi téli olimpiát követően egyértelműen kiderült, hogy a nagy sikerek elérése érdekében rendkívüli munkát végző Csang Csing Lina edzőnő, aki amúgy kínai állampolgár volt és megbízási szerződéssel – mondjuk úgy, sportnyelven, hogy kölcsönben – dolgozhatott a magyar válogatottal, az olimpiát követően a szövetség megfogalmazásában „visszautasíthatatlan ajánlatot” kapott a Kínai Korcsolya-szövetségtől.

Csang Csing Lina fiatal kínai csapatába kell a két rutinos magyar?

Csang Csing Lina, aki maga is olimpikon volt 1994-ben, Lillehammerben  - szakmai berkekből származó információk szerint – már korábban pályázott a kínai válogatott vezetőedzői posztjára, de szakmai életművét a magyar férfi short-track válogatott mellett alapozta meg, hiszen az előző két olimpiai ciklusban a magyar szakmai stáb, Bánhidi Ákos, Telegdy Attila és még számos kitűnő szakember együttes munkájának eredményeként olimpiai bajnoki címekig vezette a magyar rövipályás gyorskorcsolya szakágat.

A képen: Csang Csing Lina, a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott vezetőedzője, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2022. március 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd
A képen: Csang Csing Lina, a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott vezetőedzője, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2022. március 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A Chinadaily szerint azonban ő maga döntött arról, hogy visszaigazol Kínába, hiszen ott így nyilatkozott:

„Amikor úgy döntöttem, hogy visszatérek Kínába, tudtam, hogy új kihívásokkal fogok találkozni. Kína sok kitűnő eredményt ért el a rövidpályás gyorskorcsolyázásban, és több olimpiai aranyérmet nyert. Nagy nyomást éreztem" – mondta Lina.

„De látom, hogy van még lehetőségünk a további fejlődésre... és mivel 25 éve vagyok edző, és 11 év nemzetközi edzői tapasztalattal rendelkezem, köztük három téli olimpiai szerepléssel, tudom hol kell kezdenem. Segítettem Magyarországnak olimpiai bajnoki címeket nyerni. Most a tapasztalataimat és az ötleteimet a mi csapataunknak adom át és remélem, hogy a 2026-os téli olimpián több aranyat nyerhetünk” – nyilatkozta a Csang Csing Lina az idei szeptemberi szezonkezdéskor a China Daily-nek, s ebből egyértelműen kiolvasható, hogy

egy személyes szakmai döntés áll távozása hátterében, nem pedig az, hogy „állítólag elüldözték őt”, ahogy néhányan a hazai szakmai berkekben hivatkoznak Lina távozásának okaira.

A China News angol nyelvű oldalának adott interjúból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy Chang Csing Lina fiatal korcsolyázókat válogatott be a válogatottba, és úgy döntött, hogy egy sor nemzetközi versenyen kell, hogy tapasztalatot gyűjtsenek, hogy eredményesebbek lehessenek.

„Az egész csapatból hiányzik a nemzetközi versenytapasztalat" - mondta Csang, ami persze joggal felvetheti azt a szakmai szempontot is, hogy a saját bevallása szerint is

nagy nyomás alatt dolgozó edzőnő talán szívesen venné, ha két rutinos, a nemzetközi mezőnyben kiemelkedően eredményes versenyzője, vagyis a két Liu-fivér csatlakozna hozzá

bizonyos garanciákat remélve a saját szakmai munkája eredményességére is.

Az nso-nak adott nyilatkozatukban ennek a kérdésnek egy sajátos olvasatát hozták fel legfőbb érvként a Liu-fivérek, amikor a bizonytalan szakmai terveket emlegették a jövőt illetően itthon: „a sportot jelenleg minden más elé helyezzük. Stabil edzői stábra lett volna szükségünk és arra, hogy lássuk, a szövetség hogyan képzeli el és tervezi a következő négy évet.”

A Mandiner információ szerint épp egy Milánóig szóló szerződés aláírására került volna sor a közelmúltban, amikor a fivérek az országváltással kapcsolatos döntésükkel előálltak,

hiszen a pekingi olimpia óta a versenyzők kérésére eddig is edzhettek Kínában Csang Csing Lina irányítása és a szintén magyar alkalmazásban álló koreai technikai szakember, Dzse Szu Csun felügyelete mellett. Vagyis igyekezett a hazai szövetség rugalmasan hozzáállni a Liu-fivérek edzésekkel kapcsolatos igényeihez.

A képen: Liu Shaolin Sándor (b) és Csang Csing Lina, a magyar válogatott edzője a rövidpályás gyorskorcsolyázók debreceni világkupaversenyén a Főnix Arénában 2021. november 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt
A képen: Liu Shaolin Sándor (b) és Csang Csing Lina, a magyar válogatott edzője a rövidpályás gyorskorcsolyázók debreceni világkupaversenyén a Főnix Arénában 2021. november 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Nincs válasz Kínából és az ISU-tól sem

Mindenesetre érdekes, hogy a sportszakmai bizonytalanságot említik legfőbb országváltási indokként a Liu-fivérek, miközben a Mandiner több, mint egy hete elküldött hivatalos megkeresésére jelenleg valóban

semmilyen hivatalos megerősítés nem érkezett a fogadó oldalról abban a tekintetben, hogy a Kínai Korcsolya Szövetség (CSA) tudna, vagy akarna válaszolni a Liu-fivérek kínai zászló alatt történi jövőbeni versenyeztetése vonatkozásában.

Sőt, a Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU), amelynek a folyamatot hivatalosan jóvá kell hagynia a szervezet alapszabályának 109-es pontja értelmében, ugyanúgy nem ragált érdemben a Mandiner hivatalos megkeresésére, mint ahogy a Kínai Korcsolya Szövetség sem, amely egy héttel ezelőtt kapta meg a Mandiner hivatalos megkeresését, a lentiek bizonysága szerint.

A képen: a Kínai Korcsolya Szövetségnek egy hete küldött hivatalos levél, amelyre nem jött válasz.
A képen: a Kínai Korcsolya Szövetségnek egy hete küldött hivatalos levél, amelyre nem jött válasz.

A Liu-fivérek az nso-nak adott interjúban a következőket mondták:

„Hogy hová megyünk, még nem tudjuk, vagyis nincs olyan ország, szövetség, amelyik rendezné ezeket a költségeket. Ahogy említettük, a bizalomvesztés és a bizonytalanság miatt döntöttük el, hogy országot váltunk

– úgy határoztunk Ádóval, ha a magyar szövetség ragaszkodik a költségek megfizetéséhez, akkor mi magunk álljuk. Még akkor is, ha nem értünk egyet vele, s ha a rövid pályás gyorskorcsolyázás nemzetközi történetében sincs példa hasonlóra.”

A képen: A Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU) számára elkpökdött hivatalos levél, amelyre szintén nem jött érdemi válasz a Liu-fivérek ügyét illetően.
A képen: A Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU) számára elkpökdött hivatalos levél, amelyre szintén nem jött érdemi válasz a Liu-fivérek ügyét illetően.

Természetesen arra is érdemes lenne kitérni, hogy a sportág nemzetközi történetében vajon hány országra és mennyire jellemző példa az, hogy költségvetési forrásból – és nem piaci szponzoráció finanszírozásában – ilyen volumenű összegek mozdulnának meg az amatőr olimpikon felkészülésének támogatására. Ahogy korábban az elnök Kósa Lajos említette: „a magyar sporttörténelem új fejezeteit ők kezdték el írni, amikor számos rekord, az olimpiai aranyérmek, világ- és Európa-bajnoki győzelmek egész sora került a nevük mellé az elmúlt két olimpiai ciklusban. Valóban hatalmas köszönettel tartozunk nekik, szakmai értelemben minden befektetett forint megérte velük kapcsolatban”. Így tehát nem arról van szó, hogy a korábban velük köttetett megállapodás kikötése szerint, amennyiben a ciklus végén x számú érmet, vagy bajnoki címet hoznak hazánknak, akkor ezzel, úgymond megváltják a felkészülésükre fordított állami támogatást. Hiszen,

ha véletlenül sérülés, vagy más egyéb okból érem nélkül és eredménytelenül fejezték volna be a szezont, a felkészülésükre fordított összeget akkor is elköltötte volna a szövetség, hogy a lehető legprofesszionálisabb feltételeket biztosítsa számukra.

A szerződés a ciklust követő esetleges országváltásra vonatkozik, amely eset most előállt, és nincs köze az eredményességhez, hiszen azért a 200/2013. (VI. 13.) Korm. Rendelethez tartozó 1. számú mellékletben foglalt táblázat alapján nekik járó soktízmilliós jutalmat meg is kapták a versenyzők, az egyéb juttatásokon felül.

A Liu-fivérek története elképesztő érzelmi hullámokat kavart, s ugyan anyagi szempontok is képbe kerültek, ugyanakkor mégis a legtöbben a fiúk „elvesztését” érzik a legfájóbbnak a mostani forgatókönyvben.

Hunyady Emese szerint a Liu-fivérek távozása nem veszteség, hanem lehetőség

Hunyady Emese, aki magyarként, de osztrák színekben versenyezve – osztrák férje volt akkoriban -, 1994-ben Lillehammerben 1500 méteren és nagypályán olimpiai bajnok lett, egy egészen más korban és más lehetőségek mellett hozta meg azt a döntést. Ő a Liu-fivérek esetét is egy kicsit másként szemléli, ahogy a Mandinernek adott nyilatkozatából ez kitűnik:

A képen: Hunyadi Emese egykori válogatott versenyző, az osztrákok magyar származású olimpiai, világ- és Európa-bajnok gyorskorcsolyázója - aki az MTV műsorvezetője lesz az esemény alatt - a sajtótájékoztatón. Tizennyolc ország közel nyolcvan versenyzője érkezik Budapestre, a gyorskorcsolyázók január 6-8. közötti összetett Európa-bajnokságára, amelyet a Városligeti Műjégpályán rendeznek meg. MTI Fotó: Földi Imre
A képen: Hunyadi Emese egykori válogatott versenyző, az osztrákok magyar származású olimpiai, világ- és Európa-bajnok gyorskorcsolyázója - aki az MTV műsorvezetője lesz az esemény alatt - a sajtótájékoztatón. Tizennyolc ország közel nyolcvan versenyzője érkezik Budapestre, a gyorskorcsolyázók január 6-8. közötti összetett Európa-bajnokságára, amelyet a Városligeti Műjégpályán rendeznek meg. MTI Fotó: Földi Imre

„A Liu-fivérek már beírták magukat a sporttörténelembe, ha itt véget érne a pályájuk is fantasztikus dolgokat vittek véghez. Nekem most úgy tűnik, hogy beleugrottak valami ismeretlenbe, mert új kihívásokat keresnek. Az edző személye rendkívül meghatározó ebben a sportágban, valószínűleg ez a fő motivációjuk. De

ugyanakkor az is lehet, hogy távozásukkal sok olyan magyar tehetség is lehetőséghez jut otthon, akik eddig kissé az árnyékban voltak.

Kíváncsian várom, hogy a fiatal magyar versenyzők hogy élnek majd ezzel a lehetőséggel, mert szerintem nem a veszteséget kell ebben látni, hanem a  jövőt, a lehetőséget.”

 

A nyitóképen: Liu Shaolin Sándor. Fotó: Mandiner/Mátrai Dávid

 

 

Összesen 82 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ipolypart
2023. február 22. 20:12
Lettek is. Példaképek. Remélem kitart egy újabb sikerig . Nekem van egy sanda gyanúm, hogy a kínaiak csőbe húzzák a fiúkat. Nem egy acélos a férfi gárdájuk. Ezt mutatja a világkupa eredményük. Lehet, hogy csak eltakarítanak valakiket (liu) a kínaiak útjábó. Lehet, hogy az edző tényleg kell otthon, de a magyarokra nem lesz annyi figyelem. Kevesebb versenyzési lehetőséget fognak kapni. Ne legyen igazam.
vastaps
2022. november 21. 22:47
...emelje fel a kezet bazdmeg aki eleteben vegig nezett egy korcs.versenyt !!! Mit lehet azon nezni ?!! L0L , fogdossak egymas segget , korbe -korbe... Buzik. Ez nem sport. Menjenek az 'istenfaszaba'.
Zoltan70
2022. november 21. 22:46
Hát megítélésem szerint, aki képes ekkora pénzt saját maga visszafizetni, az sok mindenre hivatkozhat, akár jogosan is, de bizonytalanságra semmiképpen sem.
Mich
2022. november 21. 22:46
Mégse kellenek Kínának a fiúk...? Vagy nem ennyiért... Azt hitték a fiúk, hogy egyenrangú (kínai) felekként tárgyalnak Kínával. Aztán kiderül, hogy nem...?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!