A gyors fogyást ígérő divatos súlycsökkentő gyógyszerek nemcsak látványos eredményeket, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.
A szerző a Makronóm elemzője.
A súlycsökkentő gyógyszerek szinte berobbantak a 2020-as években. Az úgynevezett GLP-1 agonisták (például az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro) elsődleges feladata, hogy segítsenek a cukorbetegeknek a vércukorszint szabályozásában, emellett van egy pozitív mellékhatásuk is: hozzájárulhatnak a súlyvesztéshez is.
Ennek köszönhetően gyorsan népszerűvé váltak, többek között a hírességek körében is elterjedtek, sőt az elmúlt öt évben hiánycikknek számítottak. Az MIT Technology Review szakértője szerint sokan recept nélkül, online próbálják beszerezni őket. Egy 2024-es felmérés szerint
az amerikai felnőttek körülbelül nyolcada bevallotta, hogy használt már ilyen szert.
A gyakoribb alkalmazásuk miatt azonban egyre több információ derül ki arról, hogy milyen hatással vannak a szervezetünkre. Az eddig is tudott volt, hogy csökkentik az étvágyat, mérséklik a vércukorszintet és látványos fogyást eredményeznek. Az is ismert, hogy olyan mellékhatásokkal járhatnak, mint például a hányinger, a hasmenés vagy a hányás, ám folyamatosan napvilágra kerülnek az újabb kellemetlen következményeik is.
Ezek a látszólag csodaszerek más módokon is javíthatják az egészséget: csökkenthetik a szívelégtelenség, a vesebetegség és potenciálisan a függőségek, a neurodegeneratív betegségek, sőt a daganatok kockázatát is. Egy 2024-ben végzett kutatás szerint a szemaglutid (az Ozempic és a Wegovy hatóanyaga) mérsékelte az említett szívelégtelenséget azoknál, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, emellett szív- és érrendszeri betegséggel küzdöttek. Ugyanabban az évben az Egyesült Államok engedélyezte a Wegovy alkalmazását a szívhalál, a szívroham és a stroke kockázatának csökkentésére szívbeteg és túlsúlyos felnőttek esetében. Az idén pedig az Ozempic is jóváhagyást kapott a vesebetegség kockázatának csökkentésére.
A felhasználók számos meglepő, pozitív mellékhatásról is beszámoltak: nemcsak az étvágyuk csökkent, hanem az alkohol, a dohány, az opioidok és más addiktív szerek iránti vágyuk is mérséklődött. Kutatások szerint védelmet nyújthatnak a prosztatarákkal szemben, segíthetnek az oszteoartritisz kezelésében, és egyes tudósok szerint fájdalomcsillapításra, migrén kezelésére is alkalmasak lehetnek. Laboratóriumi vizsgálatokban pedig az idegsejteket is védeni látszanak, ezért az Alzheimer- és a Parkinson-kór lehetséges gyógyszereiként is vizsgálják őket, noha erre vonatkozóan még nincs klinikai bizonyíték.
Ezek a készítmények valóban sokrétűek, de mint minden gyógyszer, ezek sem mentesek a veszélyektől. A gyakori mellékhatásaik közé tartozhat – mint azt említettük – a hányinger, a hányás, a hasmenés, de a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát is növelhetik. Emellett fokozzák az epehólyag-betegségek kockázatát is.
Más aggályok is felmerültek: noha ezek a szerek hatékonyan csökkentik a testzsírt, a leadott testsúly kb. 10 százalékát az izomtömeg adhatja. Ez az izomvesztés pedig különösen idősebb korban jelenthet problémát, hiszen rontja az erőt és a mozgásképességet, valamint növeli az elesések kockázatát, ami a WHO szerint a világon a második leggyakoribb baleseti halálok.
További bizonytalanság, hogy nem teljesen ismert, hogyan hatnak ezek a készítmények a terhesség alatt vagy előtt. Bár a szedésüket nem ajánlják a terhesség alatt, az egészségügyi hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy megzavarhatják a fogamzásgátlók hatását, így növelve a nem tervezett terhességek számát. A magzat fejlődésére gyakorolt hatásuk sem világos: egy januárban közzétett tanulmány szerint azoknál, akik a terhesség előtt vagy közben szedték a szereket, nem nőtt a születési rendellenességek kockázata. Ugyanakkor más, friss kutatások szerint gyakoribbak lehetnek a szövődmények, például a preeclampsia, azaz a terhesség második felében kialakuló, magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó állapot, amely súlyos esetben mind az anya, mind a magzat életét veszélyeztetheti.
Összességében tehát ezek a szerek sokak számára életminőség-javulást hozhatnak, de nem valók mindenkinek. Bár divatos a karcsúság, az nem mindig jelent egészséget, és nincs olyan gyógyszer, amely mentes lenne a kockázatoktól.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
A médiából az árad, hogy „egyél kevesebbet, mozogj többet”, holott ez az egyik oka annak, hogy évtizedek óta vesztésre állunk a küzdelemben. Bedros J. Róbert írása.
Mit rontunk el? Miért vall kudarcot a „mozogj többet” parancsszó? Van kiút? Prof. Dr. Bedros J. Róbertet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatóját kérdeztük.
Magyar sportoló hőstettéről írnak.
Súlyos kockázatot rejtenek a cukorbetegek számára létrehozott készítmények.
Túlsúly, de hibátlan memória és optimális koleszterinszint – az amerikai elnök újabb egészségügyi csúcsteljesítményről számolt be.
Rudolf Péter szerint Kálloy Molnár Péter „intézmény” volt, „a legnagyobb bohóc, aki filozofikus”.
Amíg a nagyok Moszkvában tárgyalnak, ő is pozitív eredményt próbál felmutatni.
A Tisza-vezér vezeti azt a Top 10-es listát, amelyen a legkevesebb európai parlamenti ülésen résztvevő politikusok szerepelnek.
