A brit kormány és a Munkáspárt új mesterségesintelligencia-stratégiája komoly aggodalmakat kelt a kreatívszektorban. Neves írók, köztük Richard Osman és Kate Mosse hevesen tiltakoznak a művészeti alkotások engedély nélküli felhasználása ellen. A készülő szabályozás alapjaiban változtathatja meg a szerzői jogok védelmének rendszerét.
A szerző a Makronóm újságírója.
Kate Mosse és Richard Osman élesen bírálták a brit kormány és a Munkáspárt terveit, amelyek szabad kezet adnának a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó vállalatoknak a művészeti alkotások felhasználásában. A bestsellerírók szerint ez egyenesen lopással ér fel. Mosse elmondta, hogy öt regényét, köztük a Labirintust már most is jogellenesen használták fel a nagy nyelvi modellek betanításához, annak ellenére, hogy könyvéhez 15 évet töltött kutatással, tervezéssel, írással, szerkesztéssel és a kiadással.
Az alkotók jogainak védelme érdekében olyan világsztárok is megszólaltak, mint Paul McCartney, aki szerint „az MI egyszerűen átveheti az uralmat”. Kate Bush, Stephen Fry és Hugh Bonneville is csatlakozott a tiltakozáshoz, és aláírta azt a petíciót, amely a kreatív alkotók megélhetésének védelmében emel szót. A Creative Rights in AI koalíció, amely zenei, kiadói, újságírói, televíziós, filmes és fotós csoportokat fog össze, aggasztónak nevezte Keir Starmer miniszterelnök, a Munkáspárti vezetőjének álláspontját.
A jelenlegi vita középpontjában az áll, hogy a technológiai cégeknek engedélyt kellene-e kérniük és fizetniük kellene-e az alkotások felhasználásáért. Richard Osman határozott álláspontot képvisel: „Ha fel akarsz használni egy szerzői jogi védelem alatt álló művet, engedélyt kérsz, majd fizetsz érte. Minden más lopás, és bárki, aki más mellett érvel, árt az Egyesült Királyság kreatíviparának.”
Kate Mosse szemléletes hasonlattal mutatta be a helyzetet. Szerinte a jelenlegi tervek olyanok, mintha valaki ellopná az összes Mars-szeletet egy boltból, majd amikor a boltos szembesítené vele, azt mondaná: „De nem mondta, hogy nem akarja, hogy ellopjam.” Az írónő szerint lényegében erről az a rendszer tehet, ahol az alkotóknak külön kellene jelezniük, ha nem szeretnék, hogy a műveiket felhasználják.
Jo Twist, a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége vezérigazgatója szerint érthetetlen, miért kellene megengedni, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek „kifosszák” a kreatíviparágakat, és engedély vagy anyagi ellenszolgáltatás nélkül használják azokat a saját hasznukra. Ed Newton-Rex, egy korábbi MI-vezető, aki most az alkotók jogaiért kampányol, úgy véli, hogy ezzel
a kormány az ország művészeinek az életművét adja át a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeknek, hogy azok túlszárnyalhassák ezeket az alkotókat”.
A kabinet szóvivője szerint a jelenlegi helyzet mindkét szegmens fejlődését gátolja. Hangsúlyozta, hogy olyan, mindkét fél számára megfelelő keretrendszert szeretnének kidolgozni, amely mind a kreatíviparág, mind az MI-szektor számára kedvező. A cél a jogtulajdonosok nagyobb befolyása, a minőségi tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása az MI-modellek képzéséhez, valamint a nagyobb átláthatóság megteremtése.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA pool/Tolga Akmen
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy Vietnámban élő fiatal magyar filmes szórakozásból mesterséges intelligenciával alkotott meg egy Porsche-reklámot, amivel teljesen új kapukat nyitott meg ebben az iparágban.
Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, ahol még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
Az emberi agy nem szuperszámítógép, a tudat és az intuíció többé teszi annál. Ezért sem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia hasonlatos lesz a miénkhez. Ha viszont másmilyen lesz, azt – hiába mi teremtettük – még kevésbé fogjuk érteni.
A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost új feladatáról, az autógyártás jövőjéről és a magyar ipari lehetőségekről kérdeztük.
Mi értelme van annak, ha egy megosztó kérdésben egy politikus azért nem beszél egyértelműen, mert az általa képviselt irányvonal miatt szavazókat veszítene?
A közlekedési miniszter azt sem rejtette véka alá, hogy mit gondol a halálbüntetésről.
