A tavalyi ősz kedvezőtlenül alakult a munkaerőpiaci folyamatokat tekintve. Romlottak a foglalkoztatási adatok, és kismértékben növekedett a munkanélküliségi ráta. Idén azonban ismét bővülésnek indulhat a munkaerőpiac, köszönhetően az olyan nagyberuházásoknak, mint például a BMW vagy a CATL, illetve a gazdasági növekedésnek.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Tavaly kedvezőtlenül alakultak a munkaerőpiaci folyamatok az őszi hónapokban. Éves bázison közel 36 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban.
A csökkenésben ugyanakkor jelentős részben a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának mérséklődése játszott szerepet, az ő létszámuk egy év alatt több mint 21 ezer fővel esett. Ezzel szemben a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma a statisztikai hibahatáron belül emelkedett, miközben a közfoglalkoztatási programok keretében dolgozóké 63 ezer főn stagnált.
A foglalkoztatottak számának csökkenésében a gazdaságnak a vártnál gyengébb teljesítménye játssza a legnagyobb szerepet, amely óvatosságra inti a vállalatokat, visszafogja a munkaerőkeresletüket.
A munkáltatók a megüresedő álláshelyeket (pl. nyugdíjazás, felmondás nyomán) nem feltétlenül töltik fel azonnal, hanem igyekeznek inkább átszervezésekkel, átcsoportosításokkal megoldani a munkavégzést. Ez viszont negatív hatást gyakorol az álláskeresők helyzetére, akik így nehezebben tudnak elhelyezkedni, és növekszik az álláskeresés időtartama.
A foglalkoztatáshoz hasonlóan az előző év azonos időszakához képest csökkent az aktívak száma is 16 ezer fővel, ami jelentős fordulat a megelőző időszak dinamikus aktivitásnövekedése után. A foglalkoztatásnál lassabban csökkenő aktivitás nyomán 230 ezer fő fölé emelkedett a munkanélküliek száma, miközben a munkanélküliségi ráta is 4,7 százalékra bővült.
Ez ugyanakkor még mindig nem számít kiemelkedőnek, csak a 2020 előtti erőteljesen munkaerőhiányos gazdasági helyzetben megszokott 4 százalék alatti rátákhoz viszonyítva tekinthető magasnak.
Előretekintve arra lehet számítani, hogy amennyiben a gazdasági növekedés beindul és dinamizálódik, az a vállalatok munkaerőkeresletét is támogathatja, miközben az idén termőre forduló nagyberuházások (BMW, CATL, BYD) is érdemi munkahelyteremtéssel járnak. Emiatt pedig várakozásaink szerint 2025-ben már ismét emelkedésnek indulhat a foglalkoztatás, ami az álláskeresők helyzetét is javíthatja, miközben hosszabb távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nyomán inkább a munkaerőhiány visszatérésére kell felkészülniük a gazdasági szereplőknek.
Kapcsolódó:
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egyre rosszabbak a kilátások.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
Valóra vált a miniszterelnök álma.
Ízlelgessük: több lesz a svéd munkanélküli, mint a görög. Vajon a született svédek lustultak el – vagy valami más van a háttérben?
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
