Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bérére hat, hanem a magasabb bérkategóriákban is irányadó szerepet tölt be a bértárgyalások során. A munkáltatók igyekeznek elkerülni a munkavállalók közötti feszültségeket, ami például a bérek feltorlódásából fakadhat. Így nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bére emelkedik, hanem a magasabb bérkategóriákban is kénytelenek fejleszteni a béreket a cégek, különben azt kockáztatják, hogy a magasabb termelékenységű munkavállalók új állást keresnek – nyilatkozta elemzőnk a Világgazdaságnak.
Hozzátette, azt lehet mondani, hogy 1 százalékpontos minimálbér-emelés minden más változatlansága mellett 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét. De sok más tényező is befolyással van a bérek emelkedésére, mint az inflációs vagy a növekedési kilátások, továbbá a munkaerőpiac feszessége. 2018 és 2021 között – szinte évről évre eltérő ok miatt – minden évben gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a minimálbér összege.
Molnár Dániel elmondta, ahogy az látható, a legkisebb keresetek érdemi emelkedése, főleg ha az a munkáltatói oldal képviselőinek beleegyezésével történik – ők látják ugyanis a legpontosabban a teherbíró képességüket –, megfelelő alapot ad a jövő évi bérfolyamatokat illetően.
A kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során, ez pedig a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket, ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket”
– nyilatkozott.
Hozzátette: másrészről viszont a jövőre várhatóan tovább lassuló infláció nyomán az érdemi reálbér-növekedést semmi sem veszélyezteti.
Idén még jelen volt a lakosság óvatossági motívuma a magyar háztartások körében, de feloldódhat-e 2025-ben, és lehet-e végre a belső fogyasztás a gazdaság motorja?
A belső fogyasztással kapcsolatban a szakértő elmondta, előzetesen arra számítottak, hogy a reálbérek emelkedése az idéntől kezdve folyamatosan feloldja majd a háztartások óvatossági motívumát, és a családok – azt követően, hogy feltöltötték az elmúlt időszak válságai (koronavírus-járvány, energiaválság) során lecsökkent tartalékaikat – ismét a fogyasztás felé fordulnak. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az óvatosság nem oldódott olyan mértékben, mint azt előzetesen várták, változatlanul magas a megtakarítási hajlandóság, illetve a többletjövedelem egy része külföldön (online vásárlások, külföldi nyaralás) csapódott le. Ám még ezzel együtt is
a háztartások fogyasztási kiadása dinamikusan bővült, az első félévben 3,9 százalékkal, amely 1,9 százalékpontot adott a növekedésből.
Hozzátette, hogy az óvatosság várhatóan jövőre tovább oldódik majd, a bérek ismételt emelkedése és a változatlanul alacsony inflációs szint tovább javítja majd a háztartások jövedelmi helyzetét. Ez pedig előbb-utóbb a fogyasztásban is megjelenik majd, főleg ha a kormányzati intézkedések, elsősorban a lakásfelújításokon keresztül, is ösztönzik majd a lakosságot. Kiemelte, hogy a pszichológiai tényező itt is fontos komponens, a háztartásoknak is érzékelniük kell a gazdasági kilátások javulását. Ezzel együtt is arra számít, hogy az ideinél ugyan lassabb, de továbbra is jelentős, várhatóan 5 százalékot meghaladó reálbér-dinamika eredményeként jövőre is a fogyasztás lesz a gazdaság fő motorja.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban Molnár Dániel elmondta, hogy az előbbit a kormányzati bejelentések alapján nagyságrendileg 210 ezren kapják, amely az összes foglalkoztatott kevesebb mint 5 százaléka. Garantált bérminimumért ezzel szemben nagyságrendileg háromszor ennyien, az összes foglalkoztatott 15-16 százaléka dolgozik. Elmondta, hogy ebből a szempontból a közvetlen hatásokat tekintve,
nemzetgazdasági szinten a garantált bérminimum emelésének van nagyobb szerepe a bérfolyamatokra.
Ugyanakkor másik oldalról nézve a minimálbér sokkal jobban szem előtt van a közbeszédben és a tudósításokban, így pedig a bértárgyalásokon az irányadó szerepe is nagyobb lehet, hiába csak a munkavállalók kisebb része számára effektív – tette hozzá az elemző.
A kormány célja, hogy 2028-ra elérjük az ezer eurós minimálbért és az egymillió forintos átlagkeresetet. Arra a kérdésre, hogy a mostani megállapodással ez elérhetőnek tűnik-e ez a bérpálya, a szakértő elmondta: az idei évben éves átlagban – figyelembe véve a rendszeres év végi bónuszokat is – nagyságrendileg 650 ezer forint közelében alakulhat az átlagkereset értéke.
Hozzátette, ahhoz, hogy ez 2028-ra 1 millió forintra emelkedjen, évente 11,3 százalékos növekedésre lenne szükség. Ez – a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás óta eltelt időszakot figyelembe véve egyáltalán nem tűnik valószerűtlen pályának.
„A költségvetésből is kitűnik ugyanakkor, illetve a 3 éves bérmegállapodásban felvázolt pálya alapján is látható, hogy jövőre ennél kisebb béremelkedést vár a kormányzat, valamint mi is inkább 9 százalék körüli átlagbér-növekedést prognosztizálunk” – mondta. Hozzátette, hogy a lassabb felfutásra a béremelkedés terén szükség is van, az idei vártnál gyengébb növekedés, továbbá a jövő évi kilátások kapcsán meglévő bizonytalanság miatt. Viszont ha a gazdaság jövőre lendületet vesz, és 2026-tól 4 százalék fölé kerül a növekedési ütem, akkor amellett egy gyorsabb, 12 százalékos éves átlagbér-dinamika is megvalósítható lehet, amely mellett pedig 2028-ra elérhetővé válik az 1 millió forintos átlagkereset.
A szakértő kiemelte, hogy az ezer eurós minimálbér esetében a forintárfolyam alakulása a legfontosabb bizonytalansági tényező. A most bejelentett bérmegállapodás alapján 2027-ig 375 ezer forint közelébe emelkedik a minimálbér összege. Egy újabb 12 százalékos emeléssel tehát már 420 ezer forint lenne a legalacsonyabb kereset értéke, amely 420-as árfolyam esetében érné el az 1000 eurós álomhatárt. Az árfolyamra rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen előrejelzést adni.
Hozzátette: az biztos, hogy nem érdemes a devizapiacokon látott jelenlegi folyamatokból messzemenő következtetést levonni. Az elmúlt időszak turbulens pénzpiaci környezetet teremtett, az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság, illetve az elmúlt napokban az orosz–ukrán háború eszkalációja egyaránt a dollár erősödését eredményezte.
Ez utóbbi pedig rendszerint kedvezőtlenül érinti az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint, de a cseh korona és a lengyel zloty is érdemben megszenvedte a kialakult helyzetet. Másrészről nem is feltétlenül az a fontos, hogy euróban számolva mennyit ér a legkisebb keresetek összege, amely ténylegesen csak a munkaerőpiac kis szegletét (kevesebb mint 5 százalék) érinti, sokkal inkább az, hogy a bérek és a vásárlóerő ebben a szegmensben – ahol a legkisebb a munkavállalók érdekérvényesítő képessége – is évről évre növekedjen – mondta.
A szakértő hozzátette, hogy makroszinten, a nemzetgazdaság egészére nézve nem kell attól tartani, hogy a bérköltségek emelkedése a munkahelyek megszűnéséhez vezet, főleg abban az esetben, ha a külső kereslet is rendeződik, és a gazdasági növekedés is dinamikusabbá válik. A gazdaság egyes szegmenseiben ellenben előfordulhat, hogy nem minden vállalat tudja majd kigazdálkodni a magasabb béreket. Ez a folyamat viszont nem feltétlenül kedvezőtlen. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják tartani a lépést a béremelések terén vagy javítani a hatékonyságukat, feltehetően hosszabb távon sem maradnának a piacon, a versenyképességi hátrányuk előbb-utóbb kiütközne – így pedig az erőltetett életben tartásuk csak késleltetné ezt a folyamatot.
A másik részről ezen alacsony hatékonyságú vállalatok piacról való kiárazódása teret nyit a hatékony, versenyképes vállalatok számára, hogy növekedjenek, felszívják a felszabaduló munkaerőt, és szintet lépjenek. Harmadrészt a gazdaságban megjelenő bérnyomás a vállalatokat is lépéskényszerbe helyezi, hogy fejlesszenek, javítsák hatékonyságukat, termelékenységüket, amely hosszabb távon válhat a gazdasági növekedés motorjává – zárta gondolatait.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Lakatos Péter
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A családi adózástól kezdve a vállalkozásokon keresztül az egészségügyig számos területet érint az a gazdasági tervezet, amelyet a Tisza Pártnak tulajdonítanak.
A megmentett állatok gyapjújából a Rainbow Wool nevű termékcsalád készült.
Egy oknyomozó film feltépte a sebeket: bírók, ügyészek, politikusok és titkosszolgálati árnyak kerültek reflektorfénybe, miközben Romániában egyre többen érzik úgy, hogy az igazságszolgáltatás nem az igazságot szolgálja.
