Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bérére hat, hanem a magasabb bérkategóriákban is irányadó szerepet tölt be a bértárgyalások során. A munkáltatók igyekeznek elkerülni a munkavállalók közötti feszültségeket, ami például a bérek feltorlódásából fakadhat. Így nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bére emelkedik, hanem a magasabb bérkategóriákban is kénytelenek fejleszteni a béreket a cégek, különben azt kockáztatják, hogy a magasabb termelékenységű munkavállalók új állást keresnek – nyilatkozta elemzőnk a Világgazdaságnak.
Hozzátette, azt lehet mondani, hogy 1 százalékpontos minimálbér-emelés minden más változatlansága mellett 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét. De sok más tényező is befolyással van a bérek emelkedésére, mint az inflációs vagy a növekedési kilátások, továbbá a munkaerőpiac feszessége. 2018 és 2021 között – szinte évről évre eltérő ok miatt – minden évben gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a minimálbér összege.
Molnár Dániel elmondta, ahogy az látható, a legkisebb keresetek érdemi emelkedése, főleg ha az a munkáltatói oldal képviselőinek beleegyezésével történik – ők látják ugyanis a legpontosabban a teherbíró képességüket –, megfelelő alapot ad a jövő évi bérfolyamatokat illetően.
A kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során, ez pedig a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket, ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket”
– nyilatkozott.
Hozzátette: másrészről viszont a jövőre várhatóan tovább lassuló infláció nyomán az érdemi reálbér-növekedést semmi sem veszélyezteti.
Idén még jelen volt a lakosság óvatossági motívuma a magyar háztartások körében, de feloldódhat-e 2025-ben, és lehet-e végre a belső fogyasztás a gazdaság motorja?
A belső fogyasztással kapcsolatban a szakértő elmondta, előzetesen arra számítottak, hogy a reálbérek emelkedése az idéntől kezdve folyamatosan feloldja majd a háztartások óvatossági motívumát, és a családok – azt követően, hogy feltöltötték az elmúlt időszak válságai (koronavírus-járvány, energiaválság) során lecsökkent tartalékaikat – ismét a fogyasztás felé fordulnak. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az óvatosság nem oldódott olyan mértékben, mint azt előzetesen várták, változatlanul magas a megtakarítási hajlandóság, illetve a többletjövedelem egy része külföldön (online vásárlások, külföldi nyaralás) csapódott le. Ám még ezzel együtt is
a háztartások fogyasztási kiadása dinamikusan bővült, az első félévben 3,9 százalékkal, amely 1,9 százalékpontot adott a növekedésből.
Hozzátette, hogy az óvatosság várhatóan jövőre tovább oldódik majd, a bérek ismételt emelkedése és a változatlanul alacsony inflációs szint tovább javítja majd a háztartások jövedelmi helyzetét. Ez pedig előbb-utóbb a fogyasztásban is megjelenik majd, főleg ha a kormányzati intézkedések, elsősorban a lakásfelújításokon keresztül, is ösztönzik majd a lakosságot. Kiemelte, hogy a pszichológiai tényező itt is fontos komponens, a háztartásoknak is érzékelniük kell a gazdasági kilátások javulását. Ezzel együtt is arra számít, hogy az ideinél ugyan lassabb, de továbbra is jelentős, várhatóan 5 százalékot meghaladó reálbér-dinamika eredményeként jövőre is a fogyasztás lesz a gazdaság fő motorja.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban Molnár Dániel elmondta, hogy az előbbit a kormányzati bejelentések alapján nagyságrendileg 210 ezren kapják, amely az összes foglalkoztatott kevesebb mint 5 százaléka. Garantált bérminimumért ezzel szemben nagyságrendileg háromszor ennyien, az összes foglalkoztatott 15-16 százaléka dolgozik. Elmondta, hogy ebből a szempontból a közvetlen hatásokat tekintve,
nemzetgazdasági szinten a garantált bérminimum emelésének van nagyobb szerepe a bérfolyamatokra.
Ugyanakkor másik oldalról nézve a minimálbér sokkal jobban szem előtt van a közbeszédben és a tudósításokban, így pedig a bértárgyalásokon az irányadó szerepe is nagyobb lehet, hiába csak a munkavállalók kisebb része számára effektív – tette hozzá az elemző.
A kormány célja, hogy 2028-ra elérjük az ezer eurós minimálbért és az egymillió forintos átlagkeresetet. Arra a kérdésre, hogy a mostani megállapodással ez elérhetőnek tűnik-e ez a bérpálya, a szakértő elmondta: az idei évben éves átlagban – figyelembe véve a rendszeres év végi bónuszokat is – nagyságrendileg 650 ezer forint közelében alakulhat az átlagkereset értéke.
Hozzátette, ahhoz, hogy ez 2028-ra 1 millió forintra emelkedjen, évente 11,3 százalékos növekedésre lenne szükség. Ez – a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás óta eltelt időszakot figyelembe véve egyáltalán nem tűnik valószerűtlen pályának.
„A költségvetésből is kitűnik ugyanakkor, illetve a 3 éves bérmegállapodásban felvázolt pálya alapján is látható, hogy jövőre ennél kisebb béremelkedést vár a kormányzat, valamint mi is inkább 9 százalék körüli átlagbér-növekedést prognosztizálunk” – mondta. Hozzátette, hogy a lassabb felfutásra a béremelkedés terén szükség is van, az idei vártnál gyengébb növekedés, továbbá a jövő évi kilátások kapcsán meglévő bizonytalanság miatt. Viszont ha a gazdaság jövőre lendületet vesz, és 2026-tól 4 százalék fölé kerül a növekedési ütem, akkor amellett egy gyorsabb, 12 százalékos éves átlagbér-dinamika is megvalósítható lehet, amely mellett pedig 2028-ra elérhetővé válik az 1 millió forintos átlagkereset.
A szakértő kiemelte, hogy az ezer eurós minimálbér esetében a forintárfolyam alakulása a legfontosabb bizonytalansági tényező. A most bejelentett bérmegállapodás alapján 2027-ig 375 ezer forint közelébe emelkedik a minimálbér összege. Egy újabb 12 százalékos emeléssel tehát már 420 ezer forint lenne a legalacsonyabb kereset értéke, amely 420-as árfolyam esetében érné el az 1000 eurós álomhatárt. Az árfolyamra rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen előrejelzést adni.
Hozzátette: az biztos, hogy nem érdemes a devizapiacokon látott jelenlegi folyamatokból messzemenő következtetést levonni. Az elmúlt időszak turbulens pénzpiaci környezetet teremtett, az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság, illetve az elmúlt napokban az orosz–ukrán háború eszkalációja egyaránt a dollár erősödését eredményezte.
Ez utóbbi pedig rendszerint kedvezőtlenül érinti az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint, de a cseh korona és a lengyel zloty is érdemben megszenvedte a kialakult helyzetet. Másrészről nem is feltétlenül az a fontos, hogy euróban számolva mennyit ér a legkisebb keresetek összege, amely ténylegesen csak a munkaerőpiac kis szegletét (kevesebb mint 5 százalék) érinti, sokkal inkább az, hogy a bérek és a vásárlóerő ebben a szegmensben – ahol a legkisebb a munkavállalók érdekérvényesítő képessége – is évről évre növekedjen – mondta.
A szakértő hozzátette, hogy makroszinten, a nemzetgazdaság egészére nézve nem kell attól tartani, hogy a bérköltségek emelkedése a munkahelyek megszűnéséhez vezet, főleg abban az esetben, ha a külső kereslet is rendeződik, és a gazdasági növekedés is dinamikusabbá válik. A gazdaság egyes szegmenseiben ellenben előfordulhat, hogy nem minden vállalat tudja majd kigazdálkodni a magasabb béreket. Ez a folyamat viszont nem feltétlenül kedvezőtlen. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják tartani a lépést a béremelések terén vagy javítani a hatékonyságukat, feltehetően hosszabb távon sem maradnának a piacon, a versenyképességi hátrányuk előbb-utóbb kiütközne – így pedig az erőltetett életben tartásuk csak késleltetné ezt a folyamatot.
A másik részről ezen alacsony hatékonyságú vállalatok piacról való kiárazódása teret nyit a hatékony, versenyképes vállalatok számára, hogy növekedjenek, felszívják a felszabaduló munkaerőt, és szintet lépjenek. Harmadrészt a gazdaságban megjelenő bérnyomás a vállalatokat is lépéskényszerbe helyezi, hogy fejlesszenek, javítsák hatékonyságukat, termelékenységüket, amely hosszabb távon válhat a gazdasági növekedés motorjává – zárta gondolatait.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Lakatos Péter
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.