Amíg mi dolgozunk, a robotunk kitereget – ma még sci-fi, de valósággá válhat

Fotók: Shutterstock

Programozható robotokat az 1950-es évek óta használnak a különböző iparágakban. A Nemzetközi Robotikai Szövetség becslései szerint ma 3,5 millió ilyen működik, és a számuk évente 550 ezerrel nő. A járműgyárakból jól ismert ipari robotok az emberi munkaerőre eddig nem gyakoroltak óriási hatást, ma világviszonylatban minden egyes ilyen eszközre nagyjából 1000 munkatárs jut. Még a robotjairól híres Koreai Köztársaságban is százszor annyi embert foglalkoztatnak, mint amennyi ipari robotot. Ez azért is van így, mivel programozásuk és folyamatos karbantartásuk időigényes és költséges. Emellett a gyártásban vagy a logisztikában gyakran csak egyfajta munkát látnak el, ami szintén nem túl hatékony, már ami a munkaerő helyettesítését illeti.  

A jó ideje terjedő robotporszívók, automata fűnyírók vagy az intézményekben dolgozó takarítórobotok, esetleg a kiállításokon egyre gyakrabban felbukkanó robotkutyák révén széles rétegek ismerték meg az összetettebb gépeket. Ám az utóbbi években emelkedett a tét: egyre több helyen bukkannak fel az ember formájú robotok, hiszen a hardverük olcsóbb, a szoftverük pedig felhasználóbarátabb lett. A fejlett érzékelők és vezérlőrendszerek segítségével ezek a szerkezetek, az azóta kifejlesztett mobotok (autonóm mobil robotok) és a kobotok (együttműködő vagy társrobotok) egyre bonyolultabb feladatokban segíthetik az élő munkaerőt.  

A humanoid robotoknak azonban nem egyszerű két kézzel felvenni egy dobozt vagy eljutni például egy gyár egyik pontjából a másikba ütközés nélkül. Programozásuk rendkívül összetett feladat, de a képfelismerés robbanásszerű fejlődése és a generatív mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése nagyban javítja a gépek képességeit. A gyártócégek tehát arra számítanak, hogy az elkövetkező években profitálhatnak azon MI-technológiák gyors fejlődéséből, amelyeket az új félvezetőkbe és a vadonatúj modellekbe integrálnak. Ennek köszönhetően nőhet a sokoldalú humanoid robotok általános felhasználhatósága.  

Alakulóban a kollegiális viszonyok

A demográfiai változások a világ számos pontján soha nem látott nyomás alá helyezik a munkaerőpiacot. Az előrejelzések szerint 2050-re a 60 évnél idősebbek aránya globálisan eléri a 22 százalékot, ami majdnem a duplája a jelenleginek. A 80 év felettiek száma ugyanebben az időszakban várhatóan a háromszorosára nő. Ez a tendencia tovább súlyosbítja a meglévő munkaerőhiányt, és jelentősen növeli a munkaerő iránti keresletet nemcsak azokban az ipari ágazatokban, amelyek már most is robotokra támaszkodnak, hanem az olyan nehezebben automatizálható területeken is, mint az egészségügy és a szociális ellátás. Az általános célú humanoid robotok csökkenthetnék ezt a növekvő munkaerőhiányt.   

Számos humanoid robotnak nemcsak karja, hanem lába is van, így képes szabadon járni-kelni és cipekedni. Sok­oldalúságuknak köszönhetően mind több pozícióban lesznek alkalmazhatók. A mesterséges intelligencia által rájuk ruházott képességek segítségével egyre hatékonyabban érzékelik és értelmezik az ügyfelek vagy a munkatársak szóbeli utasításait, emellett pedig a nagy viselkedési modellek (large behavior models) segítik őket az emberi cselekvések és mozgások utánzásában. A nagy nyelvi modellekhez (large language models) hasonlóan a viselkedési modellek is úgy jönnek létre, hogy a mesterséges intelligenciát a megfigyelt emberi mozgások és cselekvések nagy adathalmazán képezik ki. Az emberhez hasonló kinézetük sem véletlen, hiszen a feladatok nagy részét a mi anatómiánkhoz igazították, a robotokét pedig a munkához – tehát végső soron ránk hasonlítanak. Ezzel csökkenthető az integrációjuk költsége és bonyolultsága.  

A humanoid robotok világpiaca az előrejelzések szerint nagyobb lesz, mint amire a Goldman Sachs Research egy évvel ezelőtt számított. Ennek oka a mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsulása és az, hogy az ágazati beruházások a vártnál nagyobb tempóban haladnak. A humanoid robotok teljes piaca a februári előrejelzések szerint 2035-re eléri a 38 milliárd dollárt, ami több mint hatszorosa a korábbi 6 milliárdos prognózisnak. A Goldman Sachs becslései szerint a robotszállítások a négyszeresére, 1,4 millió alkalomra nőhetnek ugyanezen időszak alatt, az anyagköltségek 40 százalékos csökkenése esetén pedig sokkal gyorsabb lesz a profithoz vezető út. A Fortune Business Insight szeptemberi előrejelzése ennél is optimistább: a 2024-es 3,28 milliárd dollárról 2032-re 66 milliárdosra nőhet a piac. 

E tendencia fő mozgatórugója a mesterséges intelligencia fejlődése: az olyan előrelépések, mint a robotizált nagy nyelvi modellek az előrejelzés változásának fontos okai. A Goldman Sachs Research rámutat arra, hogy jelentős volt az innováció a végponttól végpontig terjedő MI terén, amelynek révén a modellek képesek önmagukat betanítani, így nincs szükség arra, hogy mindent a mérnökök kódoljanak. Ez felgyorsítja a robotok fejlesztését, lehetővé téve, hogy az eszközök több feladatot végezzenek el, és gyorsabban alkalmazkodjanak az új helyzetekhez, például a gyárakon kívüli munkavégzéshez. 

A humanoid robotok alkatrészei – a fogaskerekektől a működtető elemekig – is kevesebbe kerülhetnek, mint korábban várták, és ez felgyorsítja a kereskedelmi forgalomba hozatalukat. A gyártási költségeik is csökkentek – az alsóbb kategóriás modelleknél a tavaly becsült 50 ezer és a legmodernebbek esetében a 250 ezer dollár közötti egységenkénti költségről a 30 ezer és 150 ezer dollár közötti tartományba kerültek. A korábbi, évi 15-20 százalékkal szemben a kiadások 40 százalékkal mérséklődtek, főként azért, mert ma már olcsóbb alkatrészek állnak rendelkezésre, az ellátási láncban több a lehetőség, emellett javultak a formatervezési és a gyártási technikák. Mindez a korábbi becsléshez képest egy évvel felgyorsíthatja a gyári és kettő-néggyel a fogyasztói alkalmazások ütemezését.

Otthon is segítenek 

Az amerikai Boston Dynamics 2013-ban mutatta be az Atlas nevű robotot. A Darpa Robotics Challenge-en leleplezett, 188 centiméter magas humanoid képes volt egyenetlen talajon járni, dobozokról leugrani, sőt lépcsőzni is – akkoriban úgy tűnt, mintha egy sci-fi-filmbe csöppennénk. Ma azonban úgy néz ki, elérkezett az idő, amikor a robotok átvállalják az unalmas, nehéz vagy veszélyes munkákat. 

Egyelőre leginkább gyárakban és raktárakban találkozhatunk velük, ahol előre meghatározott feladatokat végeznek, gyakran biztonsági kerítések mögött. A háztartási robotok csak az említett porszívókra, fűnyírókra és hasonló eszközökre korlátozódnak. Azonban már vannak tervek, sőt próbálkozások is arra, hogy otthoni felhasználású és magáncélra megvásárolható humanoid robotokat hozzanak forgalomba. 

Míg számos vállalat a nehézségekre hivatkozik, az OpenAI merészen belevágott a háztartási célú, ember formájú robot tervezésébe. A cég legújabb fejlesztése, a Neo igencsak ígéretes. A norvégiai 1X vállalattal közösen megalkotott humanoid robot esetében cél, hogy ötvözzék az emberihez leginkább hasonlító fizikai megjelenést és képességeket a fejlett mesterséges intelligenciával. Ez a kombináció nem csupán a kutatási laborok vagy az ipari létesítmények falain belül képzelhető el, hanem a háztartásokban is egyre valóságosabb lehetőséggé válik. A Neo születésében az OpenAI úttörő MI-algoritmusai játszottak főszerepet. A robot képes összetett utasításokat értelmezni és végrehajtani, dinamikus környezetben navigálni, valamint tanulni a tapasztalataiból, így egyre hatékonyabbá és önállóbbá válik. A cég a projektben arra törekszik, hogy a gép képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez és feladatokhoz, hasonlóan a környezethez folyamatosan alkalmazkodó emberhez. 

Fejlesztése során az egyik legfontosabb cél az emberéhez hasonló finommozgások megvalósítása volt, ami a korábbi humanoid robotok egyik legnagyobb kihívásának bizonyult. A Neo azonban már most kiemelkedik ezen a téren. Fejlett érzékszervi bemenetekkel és finom motorikus képességekkel látták el, amelyek lehetővé teszik, hogy tárgyakat precízen és biztonságosan kezeljen. Nem csupán egyetlen konkrét feladatra optimalizálták – képes alkalmazkodni, kihívásokkal szembenézni és különféle tevékenységeket végrehajtani, legyen szó logisztikai feladatokról vagy háztartási munkákról. A tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak a biztonságra. Nem csak a dizájn kedvéért visel puha anyagú ruhát: baleset esetén ez csökkentheti a környezetében bekövetkező károkat. Egy másik forradalmi technológiai újítás lehetővé teszi a távoli irányítását a virtuális valóság segítségével. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók valós időben irányíthatják a Neót, mintha egy avatárt mozgatnának a digitális világban, miközben a robot valós fizikai környezetben végrehajtja a feladatokat. Képzeljük csak el, hogy munkába menetel előtt elindítunk egy mosást, majd az öt-tíz perces kávészünetben a robot segítségével VR-szemüvegben kiteregetünk.

A Tesla is versenyben

Egy nemrégiben tartott bemutatón a Tesla humanoid robotjával is találkozhattak a résztvevők. Bár a koncepció nem egyedi – hiszen mások is gyártanak ilyet –, a cég Optimus 2-je nemcsak gyárakban vagy ipari környezetben, hanem az otthonunkban is fontos szerepet tölthet be. Ez az új fejlesztés szintén segíthet a takarításban, a bevásárlásban vagy akár az ételek elkészítésében.   

Megvalósulhat, hogy amíg mi dolgozunk, a robot kitakarítja a nappalit vagy elpakolja az edényeket, sőt még a kertgondozásban is részt vehet. Locsolhatja a növényeket, összeszedheti a lehullott leveleket, és megkímélhet minket az aprólékos kerti munkáktól. Az Optimus 2 azonban nem csak ezekre képes. Különösen nagy hasznára lehet az időseknek vagy a mozgásukban korlátozottaknak, hiszen segíthet nekik felkelni, mozogni, emlékeztetheti őket a gyógyszerbevételre, és akár főzhet is nekik – persze egyelőre legfeljebb egyszerűbb ételeket. Emellett besegíthet a gyermekek gondozásában, vigyázhat rájuk, taníthatja őket és játszhat velük, sőt a kutyát is megsétáltathatja, ha azt kérjük tőle. Elon Musk elmondása szerint a robot 20-30 ezer dollárba (7,3-11 millió forintba) fog kerülni, és a sztárvállalkozó szokásosan optimista becslése szerint akár már 2025 végén a boltokba kerülhet.  

A szerző a Makronóm Intézet elemzője.