A szerző a Makronóm újságírója.
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) értesítette a kínai chiptervező cégeket, hogy felfüggeszti a legfejlettebb mesterségesintelligencia (MI)-chipek gyártását, Washington korlátozására hivatkozva. A TSMC közölte a kínai ügyfeleivel, hogy hétfőtől kezdve nem gyárt többé MI-chipeket a 7 nanométeres vagy annál keskenyebb fejlett csíkszélességben – mondta három, az ügyet ismerő forrás. Hozzátették, hogy a cég által a kínaiaknak szánt ilyen félvezetők jövőbeni szállításakor valószínűleg Washington jóváhagyására is szükség lesz.
A chipgyártó vállalat döntése jelentős problémát okozhat a kínai techóriásoknak:
a szigorúbb szabályok akadályozhatják többek között az Alibaba és a Baidu terveit, amelyek nagy összegeket fektettek be az MI-felhőikhez szükséges félvezetők tervezésébe, valamint az egyre növekvő számú MI-chiptervezési startupcéget, amely Tajvanban tervezett gyártatni.
Az USA nem viccel
Az Egyesült Államok már megtiltotta az Nvidiához hasonló amerikai vállalatoknak, hogy nagy teljesítményű processzorokat szállítsanak Kínába, emellett egy kiterjedt exportellenőrzési rendszert is létrehozott, hogy megakadályozza, hogy az amerikai technológiát használó chipgyártók világszerte fejlett MI-processzorokat szállítsanak Pekingnek. Emellett a kereskedelmi minisztérium éppen most vizsgálja, hogyan kerültek a csoport által egy kínai ügyfél számára készített csúcstechnológiájú chipek a Huawei MI-eszközébe.
A korábban említett forrás elmondta azt is, hogy a TSMC döntését a belső kontroll javításával, valamint a Kínába irányuló chipszállításokra vonatkozó amerikai exportellenőrzés következő hullámával indokolják, amely Joe Biden amerikai elnök hivatalának elhagyása előtt várható. A vállalat különösen óvakodik attól, hogy megbízhatatlan vagy nem együttműködő célpontnak tekintsék, főleg Trump megválasztása után – írta a Financial Times. Idén a most megválasztott elnök azzal vádolta Tajvant, hogy „ellopja” az amerikai chipipart, és felvetette, hogy a TSMC hazaköltöztetheti a termelését, miután több milliárd dollárnyi támogatást kapott Washingtontól az amerikai gyárak építéséért.