A szerző a Makronóm újságírója.
Mióta a mesterséges intelligencia népszerűvé vált, sok vita folyt arról, hogyan fogja megváltoztatni a társadalmakat: milyen hatással lesz a munkahelyekre, a választásokra, a tudományra, sőt az emberiség jövőjére. Ezek a beszélgetések azonban nagyrészt a gazdag országokra összpontosítottak, ahol az MI fejlesztése zajlik. Csakhogy elképzelhető, hogy a fejlődő országokban még nagyobb szükség lehet rá, hiszen ezeken a helyeken segítheti a felzárkózást is.
Oscar Darko-Sarfo ghánai borbély esete is ezt igazolja. Az afrikai férfi olyan betegséggel született, ami miatt a beszéde nehezen érthető. Most azonban azon 20 ghánai között van, akik a Google mesterséges intelligenciájával támogatott technológiát tesztelnek. A szoftver angol nyelven felismeri, hogy az illető mit mond, majd azt érthetőbb hangon utánozza.
Gifty Ayoka ghánai beszédterapeuta optimista az MI szerepével kapcsolatban hazájában és hasonló országokban. „Ha valóban magunkévá tudjuk tenni ezt a technológiát, az megkönnyítheti az emberek életét” – mondta. Ugyanakkor aggódik, hogy a ghánai állam és maga a társadalom nem lesz képes megfelelően befogadni egy külföldön kifejlesztett technológiát. „Tudatosság és képzés, valamint a helyi nyelvi és kulturális támogatás nélkül egyetlen alkalmazás sem lesz hasznos, bármilyen okos is legyen” – tette hozzá.
A Google automatikus hangfelismerő technológiája csupán egy példa arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet a kutatók által „alacsony erőforrású környezeteknek” nevezett területeken jelentkező problémák kezelésében. Az MI-t Afrika több részén is használják: Zambiában az orvosi diagnosztika javítására, Kenyában a termésbetegségek felismerésére, Etiópiában pedig az oktatási anyagoknak a diákok igényei szerinti testreszabására.