Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdaság elemzője
Jelentős visszaesést mutatnak a beruházások a második negyedévben. Éves alapon 16,8 százalékkal, míg negyedéves bázison 7 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Ezek alapján a második negyedéves gazdasági visszaesésben is a beruházások alakulása játszhatta az egyik legnagyobb szerepet.
A KSH előzetes becslése szerint a beruházási teljesítmény részletei még nem ismertek, de kiemelték, hogy a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem ágazatok visszafogták a beruházási dinamikát. Ezzel szemben a közigazgatásban, az energiaiparban és az ingatlanügyletek ágazatokban nőtt a beruházási aktivitás. Mindhárom terület esetében szerepet játszhatott a növekedésben a tavalyi alacsony bázis.
Ugyanakkor, míg az előbbi két ágazat esetében az első negyedéves növekedés után várható volt a második negyedéves kedvező teljesítmény, az ingatlanügyletek ágazat fellendülése meglepetést jelentett az első három havi 20 százalékot meghaladó éves csökkenés után.
Itt az ingatlanpiac fokozatos helyreállása, a tranzakciók számának érdemi felfutása játszhatta a szerepet a kedvezőbb adatokban.
Hogyan alakult a többi ágazat?
A feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazatok esetében kiemelendő, hogy ezeket a területeket érinti legnagyobb mértékben a külső kereslet gyengülése, amely óvatosságra, a tervezett beruházások elhalasztására ösztönözheti a vállalatokat. Ugyanakkor
a feldolgozóipar esetében a magasabb bázis is szerepet játszhatott a visszaesésben, hiszen a tavalyi harmadik negyedéves adatok még növekedést mutattak.
Mi a helyzet a hitelezéssel?
A beruházások kedvezőtlen alakulását a hitelezési adatok is tükrözik: a vállalati hitelezés esetében is csak lassú felfutás látható. Az MNB adatai szerint
a nem pénzügyi vállalatok 1 millió euró érték alatti új forinthitel-szerződéseinek értéke még júniusban is kismértékben elmaradt a megelőző évi szinttől, miközben a kamatok több mint 5 százalékponttal mérséklődtek. Az egymillió eurós értékhatár feletti hitelezés ellenben már éves alapon növekedést mutatott.
Itt a kamatok is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékponttal csökkentek egy év alatt –, itt azonban jelentősebb a havi ingadozás, ami miatt egyértelmű trend nem látszik az adatokban. Hasonló képet fest az euró alapú hitelszerződések alakulása is, bár itt a kamatszintek nem változtak az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge hitelkereslet a kamatok csökkenésével együtt is arra utal, hogy a vállalati szférában az óvatosság a fő motivációs tényező, és a cégek kivárnak a hitelfelvétellel, amíg javulnak a gazdasági kilátások és csökken a külső kereslet alakulása kapcsán a bizonytalanság.