Jelentősen, 16,8 százalékkal csökkent a beruházások volumene a második negyedévben. A KSH friss adatai közt elsősorban az ingatlanberuházások növekedése volt pozitív meglepetés. Amíg nem javulnak a külpiaci kilátások, addig várhatóan a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdaság elemzője
Jelentős visszaesést mutatnak a beruházások a második negyedévben. Éves alapon 16,8 százalékkal, míg negyedéves bázison 7 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Ezek alapján a második negyedéves gazdasági visszaesésben is a beruházások alakulása játszhatta az egyik legnagyobb szerepet.
A KSH előzetes becslése szerint a beruházási teljesítmény részletei még nem ismertek, de kiemelték, hogy a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem ágazatok visszafogták a beruházási dinamikát. Ezzel szemben a közigazgatásban, az energiaiparban és az ingatlanügyletek ágazatokban nőtt a beruházási aktivitás. Mindhárom terület esetében szerepet játszhatott a növekedésben a tavalyi alacsony bázis.
Ugyanakkor, míg az előbbi két ágazat esetében az első negyedéves növekedés után várható volt a második negyedéves kedvező teljesítmény, az ingatlanügyletek ágazat fellendülése meglepetést jelentett az első három havi 20 százalékot meghaladó éves csökkenés után.
Itt az ingatlanpiac fokozatos helyreállása, a tranzakciók számának érdemi felfutása játszhatta a szerepet a kedvezőbb adatokban.
A feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazatok esetében kiemelendő, hogy ezeket a területeket érinti legnagyobb mértékben a külső kereslet gyengülése, amely óvatosságra, a tervezett beruházások elhalasztására ösztönözheti a vállalatokat. Ugyanakkor
a feldolgozóipar esetében a magasabb bázis is szerepet játszhatott a visszaesésben, hiszen a tavalyi harmadik negyedéves adatok még növekedést mutattak.
A beruházások kedvezőtlen alakulását a hitelezési adatok is tükrözik: a vállalati hitelezés esetében is csak lassú felfutás látható. Az MNB adatai szerint
a nem pénzügyi vállalatok 1 millió euró érték alatti új forinthitel-szerződéseinek értéke még júniusban is kismértékben elmaradt a megelőző évi szinttől, miközben a kamatok több mint 5 százalékponttal mérséklődtek. Az egymillió eurós értékhatár feletti hitelezés ellenben már éves alapon növekedést mutatott.
Itt a kamatok is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékponttal csökkentek egy év alatt –, itt azonban jelentősebb a havi ingadozás, ami miatt egyértelmű trend nem látszik az adatokban. Hasonló képet fest az euró alapú hitelszerződések alakulása is, bár itt a kamatszintek nem változtak az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge hitelkereslet a kamatok csökkenésével együtt is arra utal, hogy a vállalati szférában az óvatosság a fő motivációs tényező, és a cégek kivárnak a hitelfelvétellel, amíg javulnak a gazdasági kilátások és csökken a külső kereslet alakulása kapcsán a bizonytalanság.
Előretekintve: amíg a jelentős gazdasági bizonytalanság fennáll és nem javulnak a külpiaci kilátások, addig várhatóan a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat. Vagyis már nem elsősorban a kamatszintek befolyásolják a beruházási döntéseket, és a bankrendszer tőkehelyzete alapján sem a hitelezési hajlandóság gátolja a beruházásokat. Emellett a költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormányzat is jelentős összegű beruházásokat ütemezett át, aminek hatása a második negyedéves adatokban is megmutatkozik.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: A Kaposvári Mustármag Református Bölcsőde épülete az átadás előtt, 2024. augusztus 9-én.
MTI/Kacsúr Tamás
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Szinte már luxus Ukrajna nyugati régiójában lakni.
Az új kormányzati otthontámogatási program jelentős pénzügyi segítséget nyújt a közszférában dolgozóknak és a szakértők szerint az újlakás-építésekkel együtt keresletélénkítő hatással lehet.
A 3 százalékos hitel és a lakásépítések ösztönzése hosszú távon mérsékli a lakhatási nehézségeket.
Az első másfél hónapban mintegy 15 ezer hiteligénylést nyújtottak be a program keretében.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Mekkora árnövekedést okozott a szeptember 1-től igényelhető 3 százalékos állami kamattámogatású lakáshitel? Mely korosztály szeretne részt venni leginkább az Otthon Start Programban és mi várható jövőre? Többek közt erről beszélgettünk az ingatlan.com vezető szakértőjével.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
