Lépni akarnak Ukrajna ügyében – közeledik egymáshoz Kína és Nagy-Britannia
Hat év után először találkoznak a két ország vezetői.
A múlt héten megkezdte küldetését a kínai űrszonda, a Csang’e 6, amelynek a fedélzetén rengeteg európai műszer található. A cél a Hold sötétebb oldala, ahol eddig csak Peking járt. Ha sikeres lesz az expedíció, az valószínűleg kiélezi az űrversenyt az USA és Kína között. Az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
A szerző a Makronóm újságírója.
A kínai Csang’e 6 küldetése sikeresen elindult a Hold túlsó oldala felé. Kína eddigi legambiciózusabb holdi missziója a múlt pénteken kezdődött azzal, hogy a Hosszú Menetelés–5 szállítórakéta a Csang’e 6 Hold-modullal a fedélzetén elindult a Hajnan tartományban található Vencsang űrbázisról. Fő célja, hogy első ízben hozzon haza mintákat – egészen pontosan 2 kilogrammot – a Hold túlsó oldaláról, hogy azokat a Földön elemezhessék.
A Holdnak ez a rejtett fele alapvetően különbözik a látható oldalától, bár a tudósok nem igazán tudják, hogy miért. A misszió több külföldi tudományos berendezést is szállít. Ez a technikailag összetett és érdekes küldetés körülbelül 53 napot vesz igénybe. A Csang’e 6 leszállóegységének a Holdra érkezése június 2-ra van kitűzve. Az Apolló-krátertől délre, a hatalmas Déli-sark-Aitken-medencében (amely nem a Hold Déli-sarkán van) kell leszállnia, ahol a tudósok szerint nemcsak a holdkéreg kőzeteit, hanem a köpeny anyagát is meg tudja majd vizsgálni. A fedélzeti műszerek maximum 48 órán keresztül végezhetnek méréseket. Ezt követően a leszállóegység abbahagyja a tevékenységét, és a tetején lévő minirakéta felemelkedik, hogy az értékes mintákat a hordozóeszközre szállítsa.
A Csang’e 6 holdi küldetés leszállóegységének a fő feladata, hogy mintákat gyűjtsön, amelyeket a felszínről lapáttal és akár 2 méter mélyről fúróval vesznek majd
– tájékoztatott a Le Point francia magazin cikke. Az űrszonda arra készül, hogy történelmet írjon a Hold felfedezésében. A Csang’e 5 2020-ban holdmintákkal a fedélzetén tért vissza a Földre, és most megismétli az akkori útját, mintákat hoz a Hold túlsó oldaláról, egy olyan területről, ahol Kína lesz az egyetlen ország, amely eddig leszállt.
Ennek érdekében az ázsiaiak a legbonyolultabb megoldást választották, amely 2020-ban tökéletesen bevált: egy minirakéta és egy műhold randevúját kell megszervezni, ahová az értékes rakományt egy kapszulában szállítják. „A Holdon egyszerűbb dolgokat is meg tudunk csinálni, de Peking kétségtelenül messzebbre tekint. Ez egy szükséges lépés a marsi minták vételéhez vagy akár az emberek biztonságos visszatéréséhez” – jegyezte meg a francia Pierre Bousquet, a projektben részt vevő Cnes kutatási projektekért és az emberes űrrepülésért felelős igazgatóhelyettese.
A mintegy 8 tonna tömegű, négy modulból – keringő űrhajó, leszállóegység, felszállóegység és légköri visszatérő kapszula – álló űrhajó körülbelül négy napig fog repülni, mielőtt Hold körüli pályára áll. Ezután megkezdi a manővereket, hogy elérje a modul leszállásához tervezett pályáját.
Ezekre a műveletekre június első napjaiban kerül sor. A felszálló modul negyvennyolc órával később ismét elindul a Holdról, hogy találkozzon a minták Földre való visszahozataláért és a kínai földre való ledobásáért felelős űrhajóval. A küldetés fő nehézsége abban rejlik, hogy egy olyan területen kell végrehajtani, amely a Földről nem látható. „Míg a Csang’e 5 által a felszínen végzett összes műveletet valós időben lehetett nyomon követni és szükség esetén korrigálni, addig a Csang’e 6 „vakon”, teljesen önállóan hajtja majd végre ezt” – magyarázta Bousquet.
A Csüecsiao (Queqiao)–2 névre keresztelt relés műhold, amelyet Kína használni fog, már március óta a helyén van. A technológiai bravúron túl a Hold túlsó oldaláról származó kőzetek kinyerése is fontos cél a tudományos közösség számára. „Már sok holdi mintánk van, csakhogy mind a látható oldalról. De valamilyen okból, amit még nem tudunk megmagyarázni, a Hold két oldala nagyon különböző” – magyarázta Aurore Hutzler, a földönkívüli minták kurátora az Európai Űrügynökségnél (ESA).
Erre szolgál majd egy svéd fejlesztésű eszköz, a Nils. „A két felszín között különbségek vannak a kémiai összetételben, a kéreg vastagságában és talán még a szeizmikus aktivitásban is. A minták segítségével jobban megérthetjük ezt a kettősséget” – tette hozzá Pierre-Yves Meslin, az Institut de recherche en astrophysique et planétologie (Irap) oktató-kutatója, a francia Dorn műszer tudományos vezetője, amely szintén a kínai küldetés része. Ráadásul a kiválasztott leszállóhely egy nagyon különleges régióban van: a Déli-sark-Aitken-medencében, amelynek a neve megtévesztő, ugyanis ez nem a Hold déli sarkán található.
„Közel 2500 kilométeres átmérőjével ez a legnagyobb kráter a Naprendszerben” – magyarázta a francia magazinnak Aurore Hutzler. „Ráadásul ennek a becsapódási medencének a neve félrevezető, mivel a Csang’e 6 nem a Hold déli pólusán, hanem a déli féltekén fog landolni” – mutatott rá Pierre-Yves Meslin. Ez a medence feltehetően egy aszteroida és a Hold közötti óriási becsapódás eredménye, amelyre körülbelül 4,3 milliárd évvel ezelőtt került sor. Ez az a terület, ahol a Hold kérge, vagyis első kőzetburka a feltételezések szerint elvékonyodott.
Ezért várhatóan mintát vehetnek mind az ezt a kérget alkotó anyagokból, mind a Hold köpenyéből származó kilövellésekből, valamint a becsapódást okozó aszteroida maradványaiból. Az első francia tudományos műszer, amely a Hold felszínén fog működni, a Dorn (Detection of Outgassing RadoN) radondetektor, amelyet a toulouse-i Irap tervezett és a Cnes szállított, a talajból kiszabaduló gázok áramlását fogja mérni.
A svéd Nils műszer a napszél és a holdfelszín kölcsönhatása során keletkező negatív ionokat deríti majd fel, ami eddig még soha nem történt meg.
Ez a holdfelszínhez közeli környezetről alkotott elképzeléseinket fogja pontosítani, hogy hosszú távon felmérhessük, milyen hatással lehet ez a technológiáinkra és az emberekre”
– fejtette ki Aurore Hutzler, aki szerint ez felbecsülhetetlen értékű adat lesz az emberek számára a Holdra való hosszú távú visszatéréshez.
A kínaiak 2 kilogrammnyi mintát szeretnének hazahozni: a felszínről ásóval, a többit pedig fúróval, akár 2 méter mélységből terveznek gyűjteni. „Ezekből számos kérdésre választ kaphatunk, különösen azáltal, ha megtudjuk a kráterek korát, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mikor keletkeztek” – mondta el Aurore Hutzler. Ez kulcsfontosságú információ, ha figyelembe vesszük, hogy a Naprendszerben megfigyelt összes bolygófelszínt analóg módon kizárólag a Földön vizsgált holdi minták elemzése alapján datálják.
Míg a kínai műszerek – kamerák, ásványtani spektrométer, radar – a minták összefüggéseit dokumentálják, addig az említetteken kívül több külföldi hasznos teher is hozzájárul a tudományos küldetéshez. Van például a modulon egy pakisztáni miniszatellit és egy olasz retroreflektor, amely a leszállóhelyet fogja bemérni.
Kína 2019 januárjában az első űrhatalomként leszállt a Hold túlsó oldalán, és ezt a tevékenységét tovább folytatja. A Csang’e 7 2026-ban a Hold déli pólusán vízjég után fog kutatni, míg a 2028-ra tervezett Csang’e 8 egy felderítő küldetés lesz, amelynek célja a környezet és a rendelkezésre álló erőforrások tanulmányozása a jövőbeli emberes küldetések bázisának létrehozása céljából.
A kínaiak ugyanis 2029–2030-ra embereket kívánnak küldeni a Holdra. Vajon megelőzik-e az amerikaiakat, akik 2026-ban tervezik az újbóli holdra szállást, de az Artemis-programjuk már most is késésben van? Egyelőre több a kérdés, mint a bizonyosság az amerikai misszióról.
Washingtont azonban aggasztja a kínai űrprogram sikere.
Ezt támasztják alá Bill Nelson, a NASA főnökének közelmúltbeli nyilatkozatai, aki a múlt hónapban kijelentette, hogy hazája versenyfutásban van Pekinggel. „Úgy véljük, hogy az általuk polgári űrprogramnak nevezett tevékenység nagy része valójában katonai jellegű” – jelentette ki a közelmúltban a washingtoni képviselőház egyik bizottságának.
Az Odysseus magánszonda az idén február végén, a Hold körüli pályára állása után áthaladt a bolygó látható oldala felett. Február 22-én 52 év óta az első amerikai küldetésként az Intuitive Machines űrszonda elsőként landolt a Hold felszínén.
Az Odysseus ezzel egyszerre két címet is elnyert: egyrészt az első magánűrhajó, amelyik leszállt a Holdra, másrészt az első amerikai űrszonda, amelyiknek sikerült ezt a bravúrt elérnie az Apollo-program alig több mint 50 évvel ezelőtti befejezése óta. Ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy hány holdra szállás végződött kudarccal!
Az Intuitive Machines amerikai vállalatot 2013-ban a texasi Houstonban alapította az amerikai űrkutatási hivatal egy korábbi munkatársa. Ő tervezte és üzemelteti a Nova-C szondamodell első példányát, az IM–1-est, amely a NASA kereskedelmi célú holdi teherszállítási szolgáltatási projektjének (CLPS) része. Ennek keretében az új űrszektor szereplőit bízta meg felszerelések szállításával és felderítéssel az Artemis-program keretében, amelynek célja, hogy hosszú távon visszavigye az amerikaiakat és szövetségeseiket a Holdra.
Miért adják magánkézbe a küldetés egy részét? Először is, mert úgy vélik, hogy ez kevesebbe kerül. Másodszor pedig azért, hogy felkészüljenek az új holdi gazdaság megjelenésére, amelyet a NASA is szorgalmaz. Az Egyesült Államok egyértelműen az űr üzleti modellje mellé állt, míg Kína előbb el akarja mélyíteni a gyakorlati tudást a bolygókról. Vajon melyiknek lesz igaza?
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Vu Hao
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.