A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) és a hollandiai Wageningen Egyetem tudósai olyan mesterséges intelligencia (MI) modellt fejlesztettek ki, amely műholdfelvételeken keresztül felismeri a vízen úszó műanyag tárgyakat, és ezzel megkönnyítheti az összegyűjtésüket.
Az EPFL és a hollandiai Wageningen Egyetem tudósai olyan MI-modellt fejlesztettek ki, amely képes a tengereken és az egyéb vizeken úszó műanyagokat felismerni. Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel 2 műholdfelvételein jól látható a tengeren felhalmozódott hulladék. Mivel rengeteg adatról van szó, ezeket mesterségesintelligencia-modellek segítségével érdemes elemezni – áll az EPFL közleményében.
A tudósok olyan mesterségesintelligencia-alapú képfelismerő detektort fejlesztettek ki, amely a Sentinel-2 műholdképek minden egyes pixelére vonatkozóan kiszámolja a tengeri hulladék jelenlétének valószínűségét. Az érzékelő még nehéz körülmények között is pontos, például amikor felhők rontják a képek minőségét.
A tengeri műanyagszigetek mellett a rendszer lehetővé teszi azok azonosítását a nanoszatellitekről készült PlanetScope-felvételeken is. A szerzők szerint a Sentinel-2 műhold heti felvételeinek és a PlanetScope napi felvételeinek kombinálása
segíthet abban, hogy a jövőben folyamatosan, napi szinten lehessen megfigyelni a hulladékok mozgását.
A PlanetScope és a Sentinel-2 néha ugyanazon a napon, mindössze néhány perc különbséggel rögzíti ugyanazt a hulladékkal borított területet, ezáltal a kutatók még pontosabb képet kapnak a tengeri hulladék sodródásáról.
A Wageningeni Egyetem továbbra is folytatja ezeket a kutatásokat hollandiai partnerekkel, például az Ocean Cleanup nevű szervezettel együttműködve, amely speciális hajókkal gyűjti a műanyagot a nyílt tengereken.
Egy márciusi kutatás szerint a világ óceánjaiba kerülő műanyagok mennyisége 2005 óta igencsak megugrott, és 2040-re közel megháromszorozódhat, ha nem történik további intézkedés.
Becslések szerint 2019-re 171 trillió műanyag részecske úszott az óceánokban – derül ki a 5 Gyres Institute kutatásából.
A tengeri műanyagszennyezés 2040-re 2,6-szorosára nőhet, ha nem vezetnek be jogilag kötelező érvényű globális szabályokat – jósolta a tanulmány.
A kutatás hat nagy tengeri régió 11 777 óceáni állomásának felszínen úszó műanyagszennyezési adatait vizsgálta az 1979 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan.
Az ezredforduló óta a mikroműanyagok riasztóan meredek növekedését tapasztaltuk az óceánokban"
– mondta Marcus Eriksen, az 5 Gyres Group társalapítója egy nyilatkozatban, majd hozzátette, hogy szükség van
„egy erős, jogilag kötelező érvényű, globális ENSZ-szerződésre a műanyagszennyezésről”.
A mikroműanyagok különösen veszélyesek az óceánokban, mivel nemcsak a vizet szennyezik, de a tengeri állatokra is veszélyesek, hiszen tápláléknak vélhetik, a nagyobb darabokba pedig beleakadhatnak. A szakértők szerint a tanulmány rámutatott, hogy az óceánok tengeri műanyagszennyezésének mértékét alábecsülték.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Zavar támadt a versenyzők között.
Az esemény során egy váratlan vendég is megjelent a színpadon.
Sorsot választunk 12-én – hangoztatta Orbán Viktor a Mandiner telt házas klubestjén.
Lehet, hogy az egyik játékosuk 2026-ban már nem futballozhat.
