Magyarországon 2014 óta létezik a kiskereskedelemben a fekete péntek, azaz a Black Friday nevű akció. Az esemény keretein belül a szokásosnál nagyobb leértékelésekkel találkozhatunk a boltokban. Egy erre vonatkozó, tavaly hatályba lépett jogszabály azonban valamelyest megköti a kereskedők kezét, és a fogyasztóvédelem is körültekintőbb az időszakban
A Black Friday keretében tartott leárazásokat gyakran érte az a kritika, hogy ilyenkor valójában nem is akciósak a meghirdetett termékek, a kereskedők csak annyit tesznek, hogy az árcédulára ráírnak egy hangzatos, mínusz 20, 30 vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Még az is előfordulhat, hogy az akciós ár drágább, mint az eredeti.
Egy tavaly hatályba lépett jogszabályváltozás miatt azonban az akciókat tekintve jelentősen szűkült a kereskedők mozgástere, ugyanis azóta kötelesek közzétenni, hogy az elmúlt 30 napban mi volt az adott termék legalacsonyabb vételára.
Az adott árucikk korábbi ellenértékének közzétételével pedig a fogyasztók is meg tudják ítélni, hogy a közzétett ár valóban akciósnak tekinthető-e, vagy sem.
„Ha egy kereskedő akciósan kínál egy terméket, majd felemeli az árát, aztán ismét a korábbi, alacsonyabb ár szintjére csökkenti vissza azt, és mindezt 30 napon belül teszi meg, akkor ezt nem nevezheti akciózásnak, hiszen az új szabályok szerint a második jóárasítás pontosan 0 százalékos árcsökkentés lesz. Ez az egymást viszonylag rövid ráhagyással követő fekete pénteki és karácsonyi árleszállításokkor lesz fontos: elcsúszott időzítésnél előfordulhatna, hogy az ínycsiklandó, 30 százalékos leárazás helyett 0 százalékos árcsökkentéssel próbálják meg rávenni az embert a fa alá való megvételére” – derül ki a fogyasztóvédelem hivatalos honlapjáról.
Emellett az is kiderült, hogy az akciós ár 30 napnál hosszabb is lehet, de ez nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez, az indokolatlanul hosszú, akár fél évig is elnyújtott „akciók” alkalmazásával, mivel ez – a kormányzati útmutató szerint – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Hozzátették, hogy „aki szombattól akciózik, annak az április 28-tól számított időszak legalacsonyabb árát kell feltüntetnie. A szabályok betartását a fogyasztóvédelem az ártörténet bekérésével ellenőrzi, és a kereskedőnek is hitelt érdemlően kell nyilatkoznia a korábbi árairól.”
A nemzeti versenyhatóság az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is tájékoztató kampánnyal, a közösségi oldalain elérhető minivideókkal segíti a fogyasztókat abban, hogy ne érje őket csalódás a szezonális akciók során, a vásárlásuk pedig tudatos – lehetőleg a környezet szempontjából fenntartható – döntés eredménye lehessen.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is folyamatosan figyeli a piaci jelzéseket, hogy közbeavatkozhasson a versenyt torzító jogsértések esetén. A GVH honlapjáról az is kiderül, hogy az elmúlt néhány év során a hatóság több népszerű webáruház akciótartási gyakorlatát is jogsértőnek találta, összességében milliárdos nagyságrendű bírságokat kiszabva rájuk.
A kockázatokra hivatkozva a GVH azt javasolja a fogyasztóknak, hogy az akciós termék megvétele előtt feltétlenül győződjenek meg néhány lényeges információról:
Kapcsolódó: GVH: bezártak egy kiskaput az Árfigyelőben
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Az infláció 5,5 százalék volt januárban és Nagy Márton miniszter a közösségi oldalán már belengette az árstopok újbóli bevezetését is, kérdés, veszik-e a lapot a kereskedők. Mert igen sokan megéreznék.
Két terméket is visszahívott a népszerű kiskereskedelmi üzletlánc.
Az egy héttel ezelőtti akció sikerén felbuzdulva a nyugat-balkáni országokban ismét célkeresztbe kerültek a magas árakat alkalmazó boltok.
Magyarországot közvetlenül egyelőre elkerüli az intézkedések hatása.
A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy ne fogyasszák el a terméket.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
