Hogyan győzzük le Ukrajna szövetségeseit az űrben címmel tett közzé cikket egy orosz portál, ahol a háború egyik új dimenziójáról elmélkedtek.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Vz.ru (Vizjad) portálon megjelent anyagban a szerző elöljáróban leszögezi, hogy Oroszország képes volna az ukrajnai különleges hadműveletet átvinni a világűrbe is, utalva az orosz külügyminisztérium közleményére. Mondják ezt azért, mert kissé zokon veszik, hogy valójában a washingtoni és az amerikai űrvállalatok harcolnak a kijevi rezsim oldalán.
Persze felteszik a kérdést, hogy miképp tudnák ezt az oroszok ellensúlyozni. A válasz első felében idézik Vlagyimir Ermakovot, az orosz külügyminisztérium atomsorompó- és fegyverzet-ellenőrzési osztályának az igazgatóját, aki szerint a kvázi polgári űrinfrastruktúra legitim célpontja lehet egy megtorló csapásnak.
„Az ukrajnai események során egyértelműen megmutatkozott ez a veszélyes tendencia, ami túlmutat az űrtechnológiák ártalmatlan használatán. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy az ilyen tevékenységek valójában fegyveres konfliktusokban való közvetett részvételnek minősülnek”
– mondta Ermakov.
Az orosz diplomata elsősorban az ukrán katonai vezetés tájékoztatását szolgáló külföldi műholdak tevékenységét értette. A szereplők, annak ellenére, hogy formálisan tisztán civilek, és nem vesznek részt ellenségeskedésben, részeivé válnak a konfliktusnak.
Az 1967-ben létrejött, és több mint 110 állam – köztük az összes űrhajózó nemzet – által aláírt „a világűr felderítésére és használatára vonatkozó alapelvekről szóló szerződés” (röviden: a világűrről szóló szerződés) szerint a világűr egyetlen nemzet hatálya alá sem tartozhat. A világűr a Föld felszíne felett 100 kilométerrel kezdődik, és ettől a ponttól már nem érvényesek a határok. A világűr közös.
Minden űrkutatás ezen a jogálláson alapul. Senki sem tilthatja meg egyetlen államnak vagy egyetlen magáncégnek sem, hogy műholdat állítson a pályára és megfigyelje a Föld bolygó bármely pontját. Ez történhet tudományos, kereskedelmi vagy akár katonai céllal is. A szerződés tiltja a tömegpusztító fegyverek űrbe telepítését, de más típusú fegyverekről vagy felderítő műholdakról nem tesz említést. A mai napig nem sértették meg a világűrről szóló szerződést, és közvetlen konfliktusra sem került sor az űrben.
Formálisan ugyan felosztják a műholdakat katonai, polgári és úgynevezett kettős célú (dual use) felhasználásra, de ezt inkább az adott űreszköz üzemeltetője határozza meg. A Föld érzékelésére szolgáló polgári műhold nem különbözik egy hasonló célú katonaitól. Gyakran a katonai és polgári feladatok biztonságosan elférnek egymás mellett egyetlen eszközben. Például a GPS vagy a GLONASS műholdak, amelyek kétféle navigációs jelet adnak – a nyíltat normál pontossággal, a védettet pedig fokozottal.
A mai napig még a katonai űreszközök, az úgynevezett ellenőrző műholdak, amelyeket az ellenséges járművek tanulmányozására és az információk lehallgatására használnak, sem sértik más országok szuverenitását.
Valaki más űreszközének megsemmisítése valódi casus belli lehet a másik fél számára, függetlenül attól, hogy katonai műholdról van-e szó vagy sem.
Oroszok viszont azt nehezményezik, hogy Ukrajna a műholdas hírszerzés segítségével katonai műveleteket hajt végre az orosz erők ellen. Teheti ezt annak ellenére, hogy Ukrajnának nincs semmilyen műholdas rendszere. Ezeket az információkat a fegyveres erők számára nyugati partnerei, az Amerikai Egyesült Államok, mint támogató, szövetséges állam és számos nyugati magáncég biztosítja, amelyek a megfelelő műholdakat pályára állították. (Itt elsősorban a SpaceX-ről, Elon Musk vállalatáról van szó, amelynek immár közel 5000 darab, az égből internetet biztosító Starlink hálózatáról, illetve más magáncégek fényképeket készítő, és azokat katonai célból felhasználó cégekre gondolnak az oroszok. De konkrét neveket csak később írnak a cikkben.)
Mivel az űrbéli hírszerzés nélkül az ukrán erők képességei alapvetően mások, sokkal korlátozottabbak lennének, így az oroszok bűnrészeseknek tartják a műholdszolgáltatókat a harcokban. Ezért is lenne teljesen logikus számukra e műholdak esetleges megsemmisítésének felvetése.
Az Egyesült Államok nyíltan készül katonai akciókra a világűrben, amit azzal indokol, hogy Kína és Oroszország is hasonlóan cselekszik. Ugyanakkor Chance Saltzman tábornok, az USA űrhaderejének parancsnoka hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mind Oroszországgal, mind Kínával szemben előnyben van az űrben.
Az oroszok szerint technikailag nem probléma megsemmisíteni egy ellenséges űreszközt. AMár a 21. században már több, ilyen képességgel rendelkező ország is végzett ilyen kísérleteket.
2007 januárjában Kína sikeresen tesztelte saját műholdellenes fegyverét. Egy 865 kilométeres magasságban, poláris pályán keringő FY–1C időjárási műholdat ért el közvetlen találattal, egy műholdellenes rakétával.
2008-ban az USA sikeresen megsemmisítette az USA–193 műholdat egy SM–3 rakétaelhárító rakétával.
Kína 2015-ben újabb rakétarendszert tesztelt, míg India 2019-ben hasonló teszteket hajtott végre. Sőt, Izraelből is vannak információk műholdelhárító fegyverek jelenlétéről.
Oroszország Nudol (A–235) műholdellenes rakétája 2021 novemberében megsemmisített egy 1982-ben pályára állított, nem működő űreszközt.
Egy műhold lelövése tehát nem jelent problémát. A gond inkább az, hogy évről évre több és több űreszköz van.
Több tucat vagy akár több száz egyedi eszközből álló, jó néhány műholdból álló konstellációk keringenek a Föld körül. Az amerikai Maxar Technologies magáncég jelenleg több mint 90 távérzékelő műholdat üzemeltet. Az oroszok szerint ez a vállalat az, amelyik a legtöbbször adatokat szolgáltat Ukrajnának. A Planet Labs PBC-nek több száz kis Dove űreszköze van. A SpaceX féle Starlink műholdak ezrei (közel 5 ezer internetet az űrből a földre közvetítő műhold) pedig biztosítják az ukrán csapatok kommunikációját.
Az amerikai űrparancsnokságon úgy vélik, hogy annak nincs sok értelme, hogy Oroszország akár csak egyet is megpróbáljon lelőni a Starlink műholdak közül, mert több ezer van belőlük, és nincs annyi műholdelhárító rakétájuk. Ezzel az oroszok is egyet értenek, hiszen még ha le is lőnek néhány űreszközt, az aligha lenne hatással a többi műholdról kapott információk használhatóságára, viszont biztosan elvezetne a politikai feszültségek fokozódásához.
Másrészt úgy gondolják, hogy ha egy magánűrhajót lőnek le, az nem valószínű, hogy megtorló csapást váltana ki. Ugyanakkor ez a lépés csökkenthetné a nyugati űrszolgáltatók hajlandóságát, hogy az ukrán hadsereg javára dolgozzanak.
Persze fennáll a pályán lévő űrhajók tömeges megsemmisítésének a lehetősége is, taktikai nukleáris fegyverekkel. Az ilyen esetben az űrhajókat nemzetiségtől és felhasználástól függetlenül likvidálnák.
De ezt már nem nevezhetnénk a feszültség eszkalációjának, inkább a III. világháború kezdetének.
Bízva abban, hogy a háborúk előbb-utóbb véget érnek, egy ilyen drasztikus lépés után az űrhajók törmeléke növelné a keringő űrszemét mennyiségét, amely több száz, vagy akár több ezer évre akadályozná az új járművek indítását. Az emberiségnek jó pár évig nem lenne kommunikációja, műholdas navigációja, televíziója és időjárás-előrejelzése.
Ezért az oroszok is úgy gondolják, hogy amíg legalább a legcsekélyebb lehetőség van más megoldásokra, addig számára a hazai műholdas rendszer fejlesztése tűnik a hatékonyabbnak. Oroszország tulajdonképpen ezzel, mind a polgári, mind a katonai űreszközök számának növelésével próbálkozott az elmúlt években.
(Forrás: Vzgljad)
Fotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után mindenki nukleáris fegyverkezésbe kezdett. A több mint kétezer nukleáris kísérlet rengeteg ártatlan ember megbetegedéséhez és korai halálához vezetett.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
„Emlékeztetem az összes sajtóorgánumot, hogy figyelemmel kísérjük ezt” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő.
A Poseidon Putyin válaszreakciója az Oroszország elleni szankciókra, és egyben figyelmeztetés, hogy Moszkva továbbra is a legnagyobb atomhatalmak egyike.
Kemény szavakkal reagált Medvegyev a belga védelmi miniszter szerdai kijelentésére.
Moszkvában megszólaltak a szirénák.
Szégyen! Ez lenne az a bizonyos szeretetország?
Trump innovációja, hogy a Közel-Keleten diplomaták helyet ügyvédeket küld tárgyalni. Ez a stratégia eddig meglepően hatékony. Interjú Jason Greenblattel, Trump első adminisztrációjának közel-keleti megbízottjával.
