Nem gyakran fordul elő, hogy a Wall Street-i elemzők meglepődnek, ám a múlt hónap végén megtörtént: az Nvidia értékesítési adataitól majdhogynem padlót fogtak.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az Nvidia utolsó negyedévben 13,5 milliárd dollár bevételt ért el, ami legalább 2 milliárd dollárral több, mint amit a Wall Street-i elemzők jósoltak. Hirtelen értelmet nyert a cég májusi árfolyam-emelkedése, amely a vállalatot ezer milliárd dolláros céggé tette – legalábbis egy bizonyos pontig.
Ám hogyan válhatott egy ilyen vállalat értéke szinte egyik napról a másikra ezer milliárd dolláros nagyságrendű értékeléssel bíró céggé? Pontosan úgy, ahogyan a 19. század közepén a kaliforniai aranyláz idején a szerszámárusítók: míg az aranyásók közül csak kevesen tettek szert nagy vagyonra aranymosással, addig a csákányokat és lapátokat árusító beszállítók alaposan megszedték magukat.
Most a történelem megismétli önmagát, ezúttal a mesterséges intelligencia (AI) körüli hájp miatt. Mindenki Nvidia GPU-t akar – nemcsak a technológiai cégek, hanem az olyan petroállamok is, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A kereslet tehát jóval meghaladja a kínálatot. És hogy még értékesebbnek tűnjenek a vállalat termékei, az Nvidia okosan előre lefoglalta a szűkös (4 nanométeres) gyártási kapacitást a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nál (TSMC), a világ egyetlen olyan chipgyártó üzeménél, amely képes ilyeneket gyártani. Tehát – legalábbis egyelőre – ha valaki be akar szállni a mesterségesintelligencia-versenybe, annak Nvidia GPU-kat kell vásárolnia.
Berobbant a mesterséges intelligencia, szárnyalnak a részvények:
Vegyük például a videójátékokat. A játékokban a grafikus képek poligonokból (többnyire apró háromszögekből) állnak. Minél több háromszög van, annál nagyobb a keletkező kép felbontása. A játékhoz a sokszögeket a csúcsaik koordinátáival határozzák meg, így minden egyes objektum egy nagy számmátrixszá válik. A videojátékokban a legtöbb objektum azonban dinamikus: mozognak és változtatják alakjukat, és minden egyes változásnál újra kell számítani a mátrixot. A videojátékokhoz tehát hatalmas számítási kapacitás és gyorsaság szükséges. A GPU-kat pedig éppen az teszi különlegessé, hogy több ezer vagy akár több millió matematikai műveletet képesek párhuzamosan elvégezni.
Ahogy a gépi tanulás és a neurális hálózatok iránti érdeklődés megnőtt a kétezres években – különösen 2017 után, amikor a Google bevezette a „transzformátor”-modellt, amelyen ma a legtöbb generatív mesterséges intelligencia alapul – a mesterséges intelligencia kutatói rájöttek, hogy szükségük van a GPU-k által biztosított párhuzamos feldolgozásra. Ekkor az Nvidia hatalmas előnyre tett szert. A vállalat azóta bölcsen kihasználta ezt az előnyt, és megerősítette vezető pozícióját azzal, hogy a hardvere köré speciális szoftveres ökoszisztémát épített.
Tehát az Nvidia lehet a következő Apple, vagy legalábbis a következő Intel – állítja a The Guardian. A következő néhány évet nézve a vállalat dominanciája meglehetősen biztosnak tűnik.
Ám semmi sem tart örökké. Elvégre nem is olyan régen még erősen dominált az Intel a félvezetőiparban, ma pedig már csak árnyéka korábbi önmagának, legalábbis ami a tőzsdei megítélését illeti. A Cisco, a hálózati és távközlési berendezések híres gyártójára hasonló utat járt be korábban. Egykor jó helyen volt a jó időben, amikor az 1990-es évek közepén berobbant az internet. Bevételei 1997 és 2000 között megháromszorozódtak, mivel a routerek és más hálózati berendezések iránti kereslet jelentősen megnőtt. Aztán jött a válság, és 2001-re a Cisco részvényeinek árfolyama (és ennek következtében a piaci értéke) 70 százalékkal esett vissza. És kapott jónéhány erős ázsiai konkurenst is az elmúlt évtizedekben.
Megtörténhet valami hasonló az Nvidia esetében is? Ben Thompson technológiai guru szerint a kulcskérdés az, hogy milyen lesz a mesterséges intelligencia végső piaca, amikor az őrület lecsengett. Erre senki sem tudja a választ.
Kapcsolódó cikkünk:
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A TikTok a következő hetekben Európa-szerte bevezeti majd az új életkor-azonosító mesterséges intelligenciáját.
Forradalmi változás kapujában a hazai kutatás: a cél nem kevesebb, mint hogy Magyarország a globális MI-verseny élvonalába kerüljön.
Nagy Elek kiemelte, 2026 végéig 10 ezer vállalkozást ismertnek meg a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyságnövelő tulajdonságaival.
A problémákat nem takargatni kell, épp ellenkezőleg. Fontos, hogy transzparensen beszéljünk róluk, de a hangnem sokat számít: az egészségügy az egymás iránti tiszteletre épül. Kőnig Róbert írása.
Így írja át a technológia az atomháború szabályait.
Itt a bizonyíték! Ciki, de a mesterséges intelligencia kifogott rajta.
Magyar Péter szakértője egyértelművé tette, hogy a Tisza kormányra kerülésével Magyarország is bele fog sodródni a háborúba.
Egy baloldali képviselő terjesztette a parlament elé a javaslatot.
