Tengeri drónok és delfinek a háborúban – mi jöhet még?

Mik azok a tengeri drónok?

A tengeri drónok kis méretű, pilóta nélküli hajók. A légiekkel ellentétben ezek a víz felszínén vagy a vízfelszín alatt közlekednek. Számos kifejezést használnak a leírásukra, például drón- vagy személyzet nélküli felszíni hajók (USV-k). Különböző formában és méretben léteznek, és jó néhány feladatra, többek között a környezet megfigyelésére használják őket. Ezek a drónok katonai célokra is ideálisak – például aknakeresésre, megfigyelésre vagy bizonyos célpontok, például ellenséges hajók felrobbantására.

A háború kezdete óta több tengeri drónt is lekapcsoltak, köztük egy olyat, amelyet állítólag az oroszok által megszállt Krím partjainál sodort partra a víz.

Az ukrán tengeri drónok általában „készen kapható” alkatrészekből állnak, amelyek elsősorban kereskedelmi – és nem katonai – felhasználásra készülnek. Az orosz média szerint Oroszország is használta őket egy Odesszában lévő híd támadására. 

Hogy melyik félnek hány tengeri drónja van, arról természetesen nincsenek nyilvános adatok. Az sem világos, hogy mennyibe kerülnek, de az ukrán kormány által nyilvánosságra hozott egyik drón ára 250 ezer dollár (közel 89 millió forint). 

Azonban mint mindennek, a tengeri drónoknak is vannak hátrányai. A fedélzeti szenzorok szűk látómezejűek lehetnek, ami megnehezíti a mozgó célpontok követését pontos helymeghatározási adatok nélkül, vagy az álcázott hajók kiszűrését.

A fedélzeti kamerákkal felszerelt drónoknak emellett folyamatos kommunikációra van szükségük az irányítójukkal, tehát ha ez megszakad, akkor nagy valószínűséggel le kell fújni a küldetést.

Háborús delfinek

Ukrajna mellett Oroszország sem rest meglepő megoldásokkal előrukkolni. 

Ha az oroszok ellenséget észlelnének a víz alatt, a delfineket feltehetően szabadon engednék. A búvároknak pedig esélye sem lenne velük szemben: Michael Phelps 0 minden idők legeredményesebb olimpiai úszója – 10 km/órás csúcssebességet ért el, míg a delfinek 32 kilométeres sebességgel is képesek úszni.

A delfinek háborús felhasználása nem újdonság: a kiképzett állatokat évtizedek óta használják a hadsereg vagy a hírszerző ügynökségek meghatározott feladatok elvégzésére. Az elmúlt években a skandináv partoknál többször is felbukkant beluga bálna például egy orosz hadsereg által kiképzett kémnek számít.

Címlapfotó: shutterstock

Kapcsolódó cikkünk:

A brit hírszerzés szerint a nagy gaz miatt fuccsolt be az ukrán ellentámadás

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.