Exporttilalom: felrobban a dühtől az Nvidia-főnök
Jensen Huang az amerikai exporttilalomra akadt ki, mondván: Kínából nincs másik, és ha elveszítik a piacát, azzal az USA saját magának árt a legjobban.
Úgy látszik, igaza lesz azoknak, akik azzal érveltek az USA exporttilalma ellen, hogy az csak rákényszeríti Kínát a fénysebességű fejlesztésre. Most itt van. A fénysebesség és a fejlesztés is.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A kínai sajtó szerint az egyik állami cég jelentős áttörést ért el a csúcstechnológiás chipgyártás területén.
A Shanghai Micro Electronics Equipment (egyébként az Egyesült Államok feketelistáján szereplő) vállalat, amely többek között félvezetőgyártó berendezések tervezésével és gyártásával foglalkozik, még az idén átadhatja első, 28 nanométeres technológián alapuló rendszerét – számol be a Bloomberg.
Peking évek óta óriási állami támogatással ösztönzi a chipszektor vállalatait a technológiai fejlesztésekre, különösen a csúcstechnológiás félvezetők gyártásának területén, amelyben Kína eddig javarészt importra szorult. A problémát éppen ez okozta: az USA tavaly októberben robbantotta ki a chipháborút, amikor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a legfejlettebb félvezetők exportját Kínába. A korlátozó intézkedéshez hamarosan csatlakozott Japán és Hollandia is – a kínaiaknak különösen utóbbi fájt nagyon, hiszen a holland ASML vállalat chipgyártó berendezéseit importálva tudta Peking valamelyest egyensúlyban tartani nem túl acélos csúcstechnológiás gyártásának ellátási láncait.
A tiltást természetesen válasz követte, Peking egyfelől figyelmeztetés gyanánt betiltotta az amerikai Micron válallat termékeit, másfelől elkezdett dollármilliárdokat pumpálni a hazai fejlesztésekbe.
Az amerikai exporttilalomnak a legkevésbé az amerikai csúcstechnológiai gyártók örülnek. A korlátozás ugyanis a világ legnagyobb piacát zárja el előlük, a veszteséget pedig nem kompenzálja semmi. Jensen Huang, az Nvidia vezére dühösen nyilatkozta: Kínából nincsen másik, az oda irányuló exportot nem lehet pótolni semmivel, ezért a tilalom többet árt az amerikai iparnak, mint amennyit használ.
Huang arra is rámutatott: súlyos hiba lenne Kínától azt várni, hogy ölbe tett kézzel ül, és semmit nem tesz majd a korlátozó intézkedések ellen. Mint mondta, Peking eddig is sok pénzt ölt a csúcstechnológiás fejlesztésekbe, de ami most jön, az példa nélküli. Igaza volt. Kína csúcsra járatta a saját kutatás-fejlesztési területét, és eltökélte, hogy ha nem tudja megvenni, majd csinál magának – vagyis az amerikai tiltó rendelkezések katalizátorként hatottak a projektek azonnali felpörgetésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Jensen Huang az amerikai exporttilalomra akadt ki, mondván: Kínából nincs másik, és ha elveszítik a piacát, azzal az USA saját magának árt a legjobban.