Az Egyesült Államokban 2030-ig eladott új autók több mint a fele várhatóan már elektromos jármű (EV) lesz. Ez komoly terhet róhat az ország elektromos hálózatára, amely egyelőre nincs felkészülve ekkora terhelésre.
A Princeton Egyetem energiapolitikai projektje, a Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit (REPEAT) elemzése szerint a 2022-es egyesült államokbeli villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan 18 százalékkal, 2035-re pedig 38 százalékkal nő.
Míg a gazdaság számos területe a fosszilis tüzelőanyagokról részben megújuló villamos energiára vált Amerikában – gondoljunk csak a háztartási készülékekre, például az otthonok és irodák fűtésére, hűtésére, klímaberendezésekre – ,ám nem ez az energiaigény, hanem a közlekedési ágazat (az elektromos járművek) jelenti a növekedés igazi motorját. A Princeton adatai szerint mindössze a könnyű haszongépjárművek – a nagy tehergépjárműveket és a légi közlekedést nem tartalmazó szegmens –
2035-re akár 3360 százalékkal több (azaz bő 33-szor annyi) villamos energiát fog felhasználni, mint ma.
A villamosítás azonban csak akkor jelent hatékony megoldást a szén-dioxid-mentesítésre, ha van elegendő megújuló energiaforrás. Ez azt jelenti, hogy jelentős változásokra van szükség az áramelosztó hálózatban. Több nagyfeszültségű vezetékre, kisebb elosztó vezetékekre és transzformátorokra, valamint olyan eszközökre, amelyek lehetővé teszik az otthoni akkumulátorokkal, elektromos autókkal és napelemekkel ellátott fogyasztók számára, hogy a felesleges energiát visszatáplálják a hálózatba.
Ez azonban nem lesz olcsó. Egy a Kaliforniai Közüzemi Bizottság megbízásából készült tanulmányban a Kevala hálózatelemző vállalat azt jósolja, hogy csak Kaliforniának 2035-ig 50 milliárd dollárnyi beruházásra (több mint 17 ezer milliárd forintra) lesz szüksége az elosztó hálózat korszerűsítésére – állítja a CNBC.
Az elektromos járművek töltése – mint ismert – meglehetősen sok áramot igényel. Bár a háztartási gépekkel való közvetlen összehasonlítás sok változótól függ, egy új Tesla Model 3 tulajdonosa – aki országos átlagban évente mintegy 14 ezer mérföldet (22 530 km) tesz meg – körülbelül ugyanannyi villamos energiát használ otthon a járművének töltéséhez, mint amennyit egy év alatt az elektromos vízmelegítőhöz. Továbbá körülbelül tízszer annyi villamos energiát használ egy Tesla, mint amennyi egy új, energiahatékony hűtőszekrény működtetéséhez kellene. A nagyobb elektromos járművek, mint például az USA-ban népszerű Ford F–150 Lightning elektromos pickup (szabadidő-kisteherautó) általában több áramot használ fel, mint egy nagy ház légkondicionálója.
Lydia Krefta, a PG&E tiszta energiával kapcsolatos közlekedési igazgatója elmondta, hogy a közműszolgáltató jelenleg mintegy 470 ezer elektromos járművet csatlakoztatott a hálózathoz az észak- és közép-kaliforniai szolgáltatási területén, és 2030-ra el akarja érni a hárommilliót.
Aram Shumavon, a Kevala vezérigazgatója szerint, ha a hálózati infrastruktúra nem tart lépést az EV-k számának rohamos növekedésével, akkor elég jelentős problémákra számíthatnak: hosszú sorokra a töltőállomásoknál, sőt a leterhelt hálózat a szélsőséges időjárással szemben is sérülékenyebb lesz, emiatt áramkimaradásokra is számíthatnak.
A növekvő villamosenergia-igény kielégítésének a legegyszerűbb módja, ha több, lehetőleg zöldenergia-forrásból gazdálkodunk. Bár a szén- és földgázerőműveket könnyű a lakossági központok közelében elhelyezni, a legjobb nap- és szélerőművek általában jóval messzebb vannak az emberek élőhelyétől. Ebből következik, hogy az Egyesült Államoknak több nagyfeszültségű távvezetékre van szüksége, amely képes a nap- és szélenergiát szállítani.
Rob Gramlich, a Grid Strategies átviteli politikával foglalkozó csoportjának alapítója és elnöke szerint miközben folyamatosan pénzt költenek a régi vezetékek cseréjére és korszerűsítésére, alig építenek újakat. „Szerintem évente körülbelül 20 vagy 30 milliárd dollárra lenne szükségünk a fejlesztésekre. Jelenleg szinte semmit sem szánunk erre.”
A britek azonban arra hivatkoznak, hogy nehézkes a fejlesztés, legalábbis a papírmunka része. Az új távvezetékek gyakran több megyén, államon és közüzemi szolgáltatási területen haladnak keresztül, és mindegyiknek jóvá kell hagynia a vezetéket, valamint meg kell állapodniuk a finanszírozás módjáról. Az engedélyeztetés is komoly akadályt jelent. Minden új energiaprojektet felmérnek, hogy milyen új átviteli berendezésekre van szükség, mennyibe kerül és ki fogja fizetni. Pontosan ezért rengeteg projekt reked meg ebben a fázisban.
Azonban szerencsére dolgoznak az energia-infrastruktúra kiépítésének felgyorsításán. Joe Manchin szenátor májusban törvényjavaslatot terjesztett elő az engedélyezés reformjáról. Joe Biden elnök is támogatja az elképzelést, mivel az felgyorsítaná az energiaprojektek engedélyezését, beleértve a fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrát is.
„Ám még ha fel is gyorsul az engedélyezés üteme, és elkezdünk költeni a fejlesztésekre, akkor is évekbe telik, amíg megépül a szükséges infrastruktúra”
– állítja a CNBC.
Címlapfotó:123rf.com
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Elveszítették a vezető szerepet.
Kitűzték a kormány lakossági energiatárolói programjának pályázati feltételeit.
A napelemek elterjedése után most az energiatárolás terén jöhet el az áttörés.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
A lakossági energiatároló-program keretösszege összesen százmilliárd forint.
2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a pályázóknak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
