Gyertek, oroszok, kémkedjetek a briteknek!

Július második felében a prágai brit nagykövetségen szólalt fel Richard Moore, a brit hírszerzés, az MI6 vezetője. Természetesen érintette az ukrán háborút. Gyakorlatilag azt üzente azoknak az oroszoknak, akik elégedetlenek Putyin rezsimjével, hogy kémkedjenek Nagy-Britanniának. Szavai így hangzottak: „a lelkiismeretükkel birkózó oroszoknak” azt tanácsolta, hogy foglaljanak állást Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere ellen, mégpedig oly módon, hogy „osszanak meg titkokat az MI6-szel” – közölte tudósításában az amerikai CNN. Annak, aki él az ajánlattal és a Kreml ügyeiről részletekkel szolgál, a brit hírszerzés feje nemcsak azt ígérte, hogy nyílt kapuk várják, hanem nagyfokú titoktartással és professzionalizmussal kezelik a tevékenységüket.  

Húsz év börtönt kaphat az, aki kémkedik

Valószínűleg a világ egyik legliberálisabb tévécsatornájának, a CNN-nek is feltűnt, hogy nem így szoktak kémekre szert tenni. Korábban az amerikai hírszerzés, a CIA is ezt a módszerét választotta a toborzásnak: az Telegram üzenetküldő portálon videót küldött az oroszoknak, akik többmilliónyian használják ezt a csatornát. Különösen népszerű az orosz közhivatalokban. Vagy ennyire bíznak a nyílt felkérés erejében, vagy ennyire kifogytak a beszervezési lehetőségekből, hogy Oroszországban kémekre bukkanjanak – ez a hírszerzési körök véleménye. Korábban a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin figyelmeztette az orosz lakosságot, hogy kémkedésért minimum húsz év börtönt kaphat az, aki elfogadja a felkérést.

Moore a továbbiakban kifejtette, hogy ma sok orosz van, aki csendben elutasítja az ukrán háborút. Hogy ezt miből gondolhatta, azt nem fejtette ki bővebben. 

Az orosz válaszra sem kellett sokáig várni. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt tanácsolta a Telegram-csatornán a Putyin-rezsimmel elégedetlen polgároknak, akik kísértést éreznek arra, hogy a nyugati hírszerzésnek kémkedjenek, gondolják át még egyszer a döntésüket. Zaharova szerint talán az oroszok egy jelentéktelen töredékét meg lehet téveszteni a demokratikus lózungokkal, a nagy többség azonban nem vevő erre. A szóvivő figyelmeztetett a Szkripal-ügyre. „Jó lenne, ha a britek megmutatnák nekünk a Szkripalokat. Általában azok, akik hisznek a nyugati mesékben és bíznak bennük, ilyen véget érnek” – szögezte le. Az orosz vélemények szerint megmagyarázhatatlan a Szkripálok nagy-britanniai eltűnése, és vannak olyan sejtések is, hogy ebben az MI6 is részes. 

Az oroszok elborzasztására itt a Szkripal-ügy

Az angliai Salisburyben 2018 márciusában megmérgezték az Oroszországban hazaárulásért elítélt Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés ezredesét és lányát, Juliját. Még 2010-ben Szkripal, az orosz és brit kettős ügynök fogolycserével szabadult orosz börtönéből. Ki követte el ellenük a merényletet? A napnál is világosabb, hogy a Kreml, azon belül meg az orosz katonai hírszerzés – állapította meg egyöntetűen a brit média. Mint már annyiszor, az árulón végrehajtották a halálos ítéletet, mint tették azt 2006-ban Londonban, amikor egy átállt orosz kém, Alekszandr Litvinyenko teájába polóniumot csempésztek, aki borzalmas kínok között halt meg. Csak épp ez a Szkripalok esetében nem sikerült tökéletesen, de még így is minden nap szenvednek. 

Zaharova cáfolta Moore-nak azt az állítását is, hogy Oroszország nem lesz képes az ukrán frontokon visszanyerni a támadó lendületét. Az MI6 vezetője azt mondta: derűlátó azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna győzni fog az orosz invázióval szemben. „Ha Oroszországnak kevés esélye lenne visszaszerezni a kezdeményezést, akkor ön, Richard Moore, nem csinálna ebből ekkora felhajtást” – válaszolta az orosz szóvivő.

Figyelmeztetés az afrikai államoknak

Ezek a megjegyzések akkor hangzottak el, amikor Putyin tovább fokozza ukrajnai háborúját: az orosz erők naponta támadják rakétákkal Odessza városát. Az, hogy Oroszország felmondta az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő kulcsfontosságú megállapodást, tovább fokozta a diplomáciai feszültséget – állapította meg Richard Moore. 

A Wagner orosz zsoldoscsoport múlt havi fegyveres felkelésének utóhatása – amely a „cégtulajdonos” Jevgenyij Prigozsin kegyelmével és Fehéroroszországba való távozásával ért véget – továbbra is kérdéseket vet fel Putyin erejéről. Az MI6 vezetője a CNN-nek elmondta, hogy Prigozsin a csoport 24 órás lázadása után a Kreml ellen él és szabadlábon van. Putyin egyértelműen nyomás alatt van – szögezte le.

Moore szerint Putyin „nem igazán vágott vissza" Prigozsinnak, hanem „megalázó alkut" kellett kötnie, hogy véget vessen a lázadásnak. „Rá kellett jönnie, hogy – Hamletet idézve – valami mélyen rohadt az orosz államban, és ezt az alkut meg kellett kötnie." A Wagner zsoldosai jelen vannak a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Líbiában, Mozambikban és Szíriában. Richard Moore figyelmeztette a Wagner-csoporttal kapcsolatban álló afrikai államokat is, hogy ha Prigozsin „elárulta" Putyint, akkor őket is el fogja árulni. 

Címlapfotó: CNN Politics