Mutatjuk a szlovák éttermek árait – végre kiderül, megéri-e átugrani egy menüre

2023. március 23. 11:00

Az élelmiszerárak és a vendéglátói rezsik emelkedésével az étteremárak is durván elszálltak az elmúlt fél-egy évben. Vajon a szlovák oldalon olcsóbb ma az éttermi étkezés, mint nálunk? Ez főként attól függ, hogy mit szeretnénk enni.

2023. március 23. 11:00
null

Kevés hálátlanabb feladat akad, mint amikor a lakóhelyünk éttermeiről kell írnunk. Soha nem tudjuk, mikor kapjuk vissza a megfogalmazott kritikus mondatokat mogorva tekintetben vagy elsózott, borsozott húsban… Az ilyen irányú kutakodáshoz való hozzáállást a Lumnitzer nővérek vitték tökélyre. De kik is azok a Lumnitzer nővérek, és hol van hozzájuk e sorok írója? (Aki esetleg nem látta, egy ismert hazai vígjátékról van szó – a szerk.)

A feladat szerint Komárom két részének éttermeit kellett összehasonlítani, összpontosítva elsősorban a menükre. Természetesen ebben nehézséget okoz a két ország, a két pénznem és az eltérő étkeztetési szokások, előírások. A pénznemet megoldhatjuk úgy, hogy az eurót 400 forintban számoljuk át, most, a cikk írásakor így alakul az euró–forint kurzus. A többit viszont nehéz pontosan összevetni, szinte mindenben különbség van, kezdve az adagok nagyságával: Révkomáromban jellemzően kisebbek az adagok, de a menük a magyar oldalon sem bőségesek, ha valaki nagyétkűnek számít.

Egy klasszikus munkanap legkomolyabb döntésénél, az ebéd kiválasztásánál talán a Komárom északi részén élőknek van egyszerűbb dolga, egy gyűjtőoldalon ugyanis összesítették az összes menüt kínáló étterem egész heti étlapját – sajnos csak szlovák nyelven. A déli városrészben a tudatos választáshoz egyenként kell meglátogatni a vendéglátóhelyek honlapját.

Jellemző éttermi árak Komárom magyar és szlovák oldalán

(forintra átszámítva, 400 forintos euró/forint árfolyamon)

                                  

Kínált étel

                       

                                   

Magyar ársáv

                       

                                   

Szlovák ársáv

                       

                                  

Napi menü (2-3 fogásos) ital nélkül

                       

                                   

1600–2000

                       

                                   

1600–2400

                       

                                  

Tésztás vagy más olcsó egytálétel

                       

                                   

1200–2000

                       

                                   

1600–2400

                       

                                  

Húsos, klasszikus ételek (pörkölt, rántott hús) körettel

                       

                                   

1400–2400

                       

                                   

2000–3200

                       


Forrás: makronom-mandiner.hu-gyűjtés

Húsos főétel? Menü? Vagy korlátlan fogyasztás van?
Abban egységesek az éttermek, hogy az utóbbi időben mindkét oldalon emelkedtek az árak. A szlovákiai oldalon 5 euró, azaz 2 ezer forint alatt nem nagyon található leves és főétel. Vendéglője válogatja, de a magukat jobbnak taksáló éttermek már inkább hat euróért (2400 forint) kínálják az alapételt, és választhatunk valamilyen rafinált, nem annyira hétköznapi, vagy drágább összetevőkből álló napközepi fogást is, persze drágábban, akár 9-10 euróért is.
Komárom magyarországi felén a legolcsóbb menükínálat 1600 forinttól (4 euró) kezdődik, ami jobb ár, mint a szlovák, de általában olcsóbb tésztás ételt takar. Érdekes viszont, hogy a szlovákiai részen nincs árkülönbség a húsos és a tésztás ételek között.
A húsosak tehát a magyar oldalon jellemzően drágábbak, hiszen körettel együtt 6-7 eurótól kezdődik a nem menüs ajánlat, bár például egy középkategóriás menüztető helyen nagy adag brassóit kaphatunk 1990 forintért.
Nehezíti az összehasonlítást, hogy a vendéglők nem egységesek az árképzésben. A levest és akár desszertet is tartalmazó, de kisebb adagokkal operáló menük közt 2200–2600 forint között találtuk a legdrágább napi kínálatot. A déli részen, azaz a Duna magyar oldalán továbbá belevághatunk egy korlátlan fogyasztású ebédbe is, röpke 4500 forintért – ilyen a másik oldalon nem igazán akad, azaz nemcsak a húsimádók, de a nagyétkűek is inkább a magyar oldalon vannak némi előnyben.

Abban egységesek az éttermek, hogy az utóbbi időben mindkét oldalon emelkedtek az árak. A szlovákiai oldalon 5 euró, azaz 2 ezer forint alatt nem nagyon található leves és főétel. Vendéglője válogatja, de a magukat jobbnak taksáló éttermek már inkább hat euróért (2400 forint) kínálják az alapételt, és választhatunk valamilyen rafinált, nem annyira hétköznapi, vagy drágább összetevőkből álló napközepi fogást is, persze drágábban, akár 9-10 euróért is. Komárom magyarországi felén a legolcsóbb menükínálat 1600 forinttól (4 euró) kezdődik, ami jobb ár, mint a szlovák, de általában olcsóbb tésztás ételt takar. Érdekes viszont, hogy a szlovákiai részen nincs árkülönbség a húsos és a tésztás ételek között. A húsosak tehát a magyar oldalon jellemzően drágábbak, hiszen körettel együtt 6-7 eurótól kezdődik a nem menüs ajánlat, bár például egy középkategóriás menüztető helyen nagy adag brassóit kaphatunk 1990 forintért. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a vendéglők nem egységesek az árképzésben. A levest és akár desszertet is tartalmazó, de kisebb adagokkal operáló menük közt 2200–2600 forint között találtuk a legdrágább napi kínálatot. A déli részen, azaz a Duna magyar oldalán továbbá belevághatunk egy korlátlan fogyasztású ebédbe is, röpke 4500 forintért – ilyen a másik oldalon nem igazán akad, azaz nemcsak a húsimádók, de a nagyétkűek is inkább a magyar oldalon vannak némi előnyben.

Ami közös, hogy mindkét oldal vendéglőseinél megmaradt a koronavírus idején felfutott kiszállítás, talán annyi, hogy immár mindkét oldal kíméletlenül felszámolja a szállítás és a csomagolás költségét. Ebben nincs lényeges különbség, vendéglőnként 20–50 eurócentet, avagy 75–200 forintot számolnak rá a végösszegre.  

Kínai, vietnami árbajnokok mindkét oldalon

Természetesen mindkét oldalon megtalálhatók a kínai büfék, éttermek, sőt a szlovákiai oldalon pár vietnami is, akik még anno, a révkomáromi hajógyár fénykorában érkeztek vendégmunkásnak. A déli oldalon 2-3 koreai vendéglő is megnyílt pár éve az akkumulátorgyár indításakor, de ezek már nem működnek.

Érdekesség, hogy a magyarországi oldalon nincs klasszikus kifőzde, ahol reggelizni is lehet, vagy a fizikai munkában megfáradtak tízóraira elfogyaszthatják a szlovák oldalon a pacallevesüket két kiflivel. (Ez a köményes, majoránnás leves nem tévesztendő össze a pacalpörkölttel.)

A vendéglők tehát hasonló módon szenvedték meg és hasonló módon reagálták le mind a koronavírus bezárásait, mind a mostani élelmiszer-inflációt. A dél-komáromi, magyar barátaink felvetik, hogy az északi oldalon is finomak a kaják, de a felszolgálás minőségében jelentős különbséget látnak a Duna jobb, azaz magyar partjának javára. Persze ebben benne van az is, hogy 

az északi részen a vendéglősök a szlovák kormány ellentmondásos intézkedései miatt a járvány idején nem nagyon tudták megtartani az alkalmazottaikat, ellentétben a magyar támogatásokkal. 

És tegyük hozzá azt is, ahogy az északi részen is elismerik, hogy a felszolgálás mindig is jobb volt a magyar oldalon, mivel Szlovákiában jóval később köszöntött be a maszekvilág, sok esetben az 1989 előtti időket idézi a pincérek hozzáállása.

Nem jellemző az ebédturizmus

Bármennyire könnyen átjuthatunk a másik országban található városrészbe, legtöbbször mégsem jellemző, hogy a két település lakói átránduljanak a másik oldalra a mindennapok ebédjére. Ez magyarázható a megszokással, de talán erősebb érv a SZÉP-kártya, illetve az ebédjegyek. A déli vendéglősöknek az utóbbi időkben volna keresnivalójuk, hiszen Szlovákiában immár nem kötelező az ebédjegy. Eddig a szlovákiai vállalkozó fizette az ebédjegyek felét (amit teljesen leírhatott az adóból), a másikat pedig a munkavállaló. Viszont tavaly óta az alkalmazott dönthet úgy, hogy az ebédjegyekért járó adómentes juttatást készpénzben kéri.

Természetesen, ha komáromi étkezésről van szó, nem hagyhatjuk ki a Jókai-bablevest, amihez több városi legenda is fűződik. A legvalószínűbb az, hogy Jókai felesége, Laborfalvi Róza többször is főzött bablevest malackörömmel. Az író halála után a Magyarországon megjelenő szakácskönyvek azonban még nem említik a Jókai-bablevest. Az anekdoták szerint Gundel Károlynak az 1934-ben megjelent szakácskönyvében már létezik egy hasonló étel, de ott sem nevezik még Jókai-bablevesnek. 1980-ban Gundel fiai, Ferenc és Imre újra kiadták a méltán híres szakácskönyvet, amelyben már kiváló marketingfogásként Jókai-bablevesként jelenik meg a népszerű egytálétel.

A dél-komáromiak Komgasztro című sorozatában Sági Szilárd gasztrokibic és Proczeller Tamás házigazda járta és kóstolta végig Komárom éttermeit. 

Az azóta tovább finomított és tökéletesített recept alapján készült Jókai-palacsintát nemrég, 2023. március 20-án mutatták be ismét, ezúttal már szélesebb körben és nagyobb nyilvánosság előtt.

A palacsintatésztát babpürével kenik meg, kolbászmorzsával, hagymával megszórják, a tányérra pedig tejfölös krém és pár vékony szelet sült füstölt tarja vagy csülök kerül.

Azért a dél-komáromiak kihangsúlyozták, a palacsintát ugyanúgy egész Komárom ételének szánják, ahogy a Jókai-bableves is az. Mindenesetre a Komáromi kisleány továbbra is hasonlóan kívánatos, mint volt 2018-ban, amikor megismerhettük (természetesen a legendás tortára gondolunk), és nekem már csak az érdemtelenül elhanyagolt komáromi halászlé hiányzik az étlapokról.

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takarító
2023. március 24. 02:43
Ez mind semmi. Meghallják a pincérek hogy magyar vagy, a fogás nyers és aprócskára zsugorodik valamilyen okkal. Kipróbáltam. Nem érte meg magyarul rendelni. Angolul másutt kértem egy ehetőbb másikat.
zrx8
2023. március 23. 12:37
Oh, a híres szlovák vendéglátóipar.. kedvencem a 2000-es évek elejéről egy tábla egy Bártfa belvárosi étterem ajtaján: "12-13 óra között ebészszünet miatt zárva"
nempolitizálok
2023. március 23. 12:15
Arról nem beszélve, hogy mág sztarapcskát is érdemesebb a magyar oldalon enni, mert sokkal finomabb. Rendszeresen járok át a szlovákokhoz. A konyhájuk és a kiszolgálás minősége nagyon sokat javult, jelentősen eltávolodtak a rájuk régebben jellemző üzemi stilustól mind minőség, mind kiszolgálás mind választék tekintetében, de Magyarország egyszerűen egy más dimenzió. Itt nem 20 éve kezdték a vendéglátást. Általában ha tehetem, igyekszem magyarországon ebédelni, de ismétlem, Komárom északi részén, vagy akár feljebb is lehet jól ebédelni. Önkiszolgáló éttermet Kassán egy bevásárló központban tudtam kipróbálni, teljesen rendben volt.
Karbantartó9
2023. március 23. 11:56
Pl a szlovák Paraszt étterembe már nem, mert már nem parasztok (sima jónapot, mitrendel) viszont nagyon drága és két óra mire kihozzák. Az ételek minősége is jalantősen visszaesett. Namind1 megvagyunk nélküle, majd eszünk a itthon egy jó ujházit, rá egy borújúbécsit, a végén somlóit :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!