Helyzetkép a svájci bankválság árnyékában: a bankcsődök kezelhetők, a magyar bankok stabilak

Mint ismert: a Credit Suisse ma reggel közölte: 54 milliárd dollárnyi hitelt vesz fel a svájci központi banktól, mégpedig a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése okán, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválsággal kapcsolatos félelmeket.

Mi történt? A hosszú ideje gondokkal küzdő Credit Suisse árfolyama március 15-én, szerdán a tőzsdezárásra mintegy 25 százalékot zuhant, ezzel pedig lényegében csődközelbe került Európa egyik legnagyobb bankja.

Mi is történt az elmúlt napokban pontosan a svájci nagybanknál?

A Credit Suisse (CSGN.S) csütörtökön közölte, hogy legfeljebb 50 milliárd svájci frank (54 milliárd dollár) erejéig lehívható kölcsönkeretet kap a svájci jegybanktól a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése érdekében, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválságtól való félelmet. A JP Morgan elemzői szerint az intézkedésekkel most időt nyer a svájci hitelező a szerkezetátalakítás végrehajtására.

A bank március 15-i éjszakai bejelentése 16-ára virradóra a Credit Suisse részvényeinek 24 százalékos visszapattanását idézte elő, azaz a gyors döntés valójában most segített megfordítani a tőzsdéken a befektetők félelmei miatti uralkodó pánikszerű eladásokat.

Fontos kiemelni, hogy a Credit Suisse a 2008-as pénzügyi válság óta az első olyan nagy globális bank, amelynek mentőövet dobtak. A Credit Suisse-szel kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor a bankszektor irányába mutató általános aggodalommá is átcsaphatnak, hiszen a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank, két amerikai középvállalat múlt heti bizalomvesztését még ki sem heverték a befektetők.

Mi az amerikai bankpánik háttere? 

Nagy kérdés, hogy az amerikai bankválság csupán egy elszigetelt esemény vagy valaminek a kezdete. Nézzük, hogy eddig mi az, amit az ügyről tudni érdemes.

A Silvergate és a Silicon Valley Bank összeomlását sokféleképp magyarázzák. Az amerikai politikai elit természetesen jó eszközt lát a másik fél bírálatára. Mások az egész folyamatot az antarktiszi gleccserről leszakadó jéghegyeknek tartják, a globális felmelegedés pénzügyi analógiájára tehát egyfajta jéghegy csúcsa jelenségként tekintenek a két kisebb amerikai bankcsődre.

Az SVB története, helyzete

A több évtizedes múlttal rendelkező Silicon Valley (SVB) egy jó nevű banknak minősült, amely elsősorban a Szilikon-völgy startupjainak finanszírozására specializálódott, és a kockázatos terület ellenére átélte az eddigi válságokat, többek közt a 2000-es évek legelejének dotcom válságát is.

Az SVB a koronavírus ideje alatti mennyiségi lazítás (quantitative easing) után (helikopterpénz a polgároknak), 2021-ben rengeteg készpénzhez és tőkéhez jut. A hirtelen felgyülemlett betétek elhelyezésére nem voltak felkészülve, így kincstárjegyekbe fektették. Mivel a rövid lejáratú kincstárjegyek csupán 0,25 százalékot hoztak, ezért úgy döntöttek, hogy egy kicsit nagyobb kockázatot vállalnak, és hosszabb lejáratú kincstárjegyeket vásárolnak, hogy nagyobb hozamot érjenek el. 

Egy évre rá a Fed feljebb tolta a hozamokat, és az összes kincstári értékpapír veszített értékéből. A múlt héten 4,6 százalékon zártak az Egyesült Államok kincstárának kétéves kötvényei. A bankbetétesek eközben továbbra is csak 0,2 százalékot fizettek betéteik után. Ez folyamatos forráskivonáshoz vezetett a bankokból, mert a befektetők nyilván igyekeznek magasabb hozamú befektetések után nézni.

Az SVB jó hitelminőségű befektetései értékvesztést szenvedtek a kamatlábak meredek emelkedése miatt, ami körülbelül 15 milliárd dollárra becsült nem realizált veszteséghez vezetett. ( A későbbi lejáratú, alacsony kamatozású kötvényeket csak a névérték 90-95 százalékáért tudták értékesíteni.)

A veszteségek aggodalmat váltottak ki, és a betétesek banki rohammal vonták ki a pénzeszközeiket, ez a roham tetőzött 2023. március 9-én, csütörtökön 42 milliárd dollárnyi tőkekivonásban, azaz az összes betét körülbelül negyedét érintve. Így az SBV fizetésképtelenné vált, és nem volt képes esedékes kötelezettségeit teljesíteni.

Michael Hudson a zerohedge.com-on megjelent írásában figyelmeztet arra, hogy a legtöbb médiabeszámoló azt a reménykedést tükrözi, hogy a bankok elleni esetleges betétkivonási rohamok helyi jellegűek lesznek. Zavarban vannak, amikor meg kell magyarázni, hogy a bankok most lendületbe jövő szétesése annak az eredménye, hogy 

hogy újra felpörgesse a csomagolt banki jelzáloghitelek árát – és ezzel együtt a lakásárakat, valamint a részvény- és kötvényárakat.

Hudson szerint a Fed 9 ezer milliárd dolláros mennyiségi lazítása (amely nem számít bele a költségvetési hiányba) olyan eszközár-inflációt gerjesztett, amely sokezer milliárd dollárt hozott a pénzügyi eszközök birtokosai számára. A lakástulajdon költségei megugrottak, mivel a jelzáloghitelek csökkenő kamatai miatt az ingatlanokat magasabb áron jegyezték. 

Az amerikai gazdaság pedig a történelem legnagyobb kötvénypiaci fellendülését élte át, amikor a kamatok 1 százalék alá estek. 

A helyzet azzal fenyeget, hogy a bankok eszközeinek értéke a betéti kötelezettségeik alá süllyed, eltörölve nettó vagyonukat – azaz végső soron a részvényesi vagyont. Ez ugyanaz, ami 2008-ban fenyegetett. Nagyon hasonló dolog történt – szélsőségesebb módon – az amerikai takarékpénztárakkal az 1980-as években, ami a megszűnésükhöz vezetett. Akkor a takarékpénztárak hosszú lejáratú jelzáloghitelek formájában fix kamatozású betéteket adtak ki, gyakran 30 évre. Viszont az 1980-as években a Fed akkori vezetője, Paul Volcker megemelte a kamatlábakat, a takarékpénztárak által kínált kamatokénál jóval magasabbra. A betétesek elkezdték kivenni a pénzüket, hogy máshol magasabb hozamot érjenek el.

Itt azért említsük meg, hogy az amerikaiak az SVB összeomlása után betétekkel árasztották el a bankóriásokat (akik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek), köztük a JPMorgan Chase & Co-t (JPM), a Bank of America Corp-ot, Wells Fargo & Co-t és a Citigroup Inc-t. 

Némelyik közülük a rohamra való tekintettel még a fiókok nyitvatartási idejét is átmenetileg meghosszabbította. Van, aki azt is sejteti, hogy a JPMorgan aktívan próbált meggyőzni néhány SVB-ügyfelet, hogy mozgassák át pénzeszközeiket, ezzel kifejezetten rontva az SVB bank túlélési esélyeit. A bankok közül ráadásul JPM részvényei voltak azok, amelyek a napokban emelkedni tudtak.
Hudson szerint az emelkedő kamatlábak hatása ugyanolyan hatással van a banki eszközökre, mint az összes pénzügyi eszközre.

Ahogyan a mennyiségi lazítás kamatcsökkentése a bankok megerősödését célozta, a mai megfordítása éppen ellenkező hatást vált ki. És ha a bankok rossz származékos ügyleteket kötöttek, akkor bajban vannak. A Fed természetesen felismeri ezt az eredendő problémát, ezért kerülte olyan sokáig a kamatemelést.

Mi történt a Silvergate esetében?

A Silvergate különleges eset, mivel ez a bank nem volt olyan konzervatív, mint az SVB, hanem egyenesen a kriptovaluta hullámot igyekezett meglovagolni – ám kudarca most lerombolta a kriptovaluta betétek nagy nyereségének illúzióját. Amerikában igen népszerű és általános vélemény az, hogy a kriptopénz alternatívát jelent a kereskedelmi bankokkal és a „fiat valutákkal (azaz az igazi, államok által kibocsátott pénzekkel) szemben. Hudson felteszi a kérdést, hogy mibe is fektethetnek be a kriptoalapok a vásárlásaik fedezésére, ha nem bankbetétekbe és állampapírokba vagy magánrészvényekbe és kötvényekbe?

Michael Hudson arra is figyelmeztet, hogy van egy még nagyobb elefánt is a szobában”, mégpedig a származékos ügyletek, a derivatívák. Ma a JP Morgan Chase és más New York-i bankok több tízezer millárd dollár értékűre értékelik e származtatott ügyleteiket. Ezek gyakorlatilag fogadások arra vonatkozóan, hogy a kamatlábak, kötvényárak, részvényárak és egyéb intézkedések hogyan változnak, és minden tippnek van egy vesztese és egy nyertese. Amikor viszont ezer milliárd dolláros tétekre tesznek ilyen fogadást”, akkor egyes banki kereskedők olyan veszteséggel zárhatnak, amely könnyen eltörölheti a bank teljes alaptőkéjét.

Doktor Végzet is megszólalt

Természetesen a korábban is megszólaló Nouriel Roubini ezúttal sem maradt szótlan, és már arra figyelmeztet, hogy a két kis amerikai bank, különösen az SVB összeomlása globális válságot robbanthat ki.

„A Silicon Valley Bank összeomlása a globális fertőzés kockázatát rejti magában” – mondta Nouriel Roubini közgazdász a Newsweeknek, utalva arra, hogy az európai bankok részvényei a legalacsonyabb szintjükön zártak az ukrajnai háborús sokk óta.

„Európában legalább egy olyan pénzintézet van, amely történelmileg alultőkésített, problémái voltak a feltőkésítéssel, lehet, hogy van néhány rossz eszköz, néhány hosszú távú értékpapírral szembeni kitettség és nem realizált veszteség" – mondta Roubini, aki a 2008-as pénzügyi válság előrejelzésével érdemelte ki becenevét.

– itt most nem 400 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkező intézményekről beszélünk, mint az SVB, hanem sokezer milliárd dolláros banki eszközökről” – tette hozzá, vélhetően a Credit Suisse-re gondolva.

Roubini véleményét, miszerint az SVB bezárása körüli közelmúltbeli káosz nem korlátozódik az Egyesült Államokra, azzal támasztotta alá, hogy hétfőn az európai piacok jóval alacsonyabban zártak. Az európai bankrészvények átlagosan 5,65 százalékkal estek – több mint egy éve ez a legnagyobb esés. Pedig az európaiaknak semmi közük nem volt ehhez az összeomláshoz. A legutóbbi legrosszabb nap e részvénykör számára 2022. március 4-én volt, nem sokkal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, ekkor a bankrészvények 6,66 százalékkal estek.
 

Nyitókép:123rf.com