Az EU egyre inkább aggódik bizonyos ásványok és fémek kellő mennyiségű elérhetősége miatt – különösen a zöld- és digitális ambícióinak megvalósításához szükséges kulcsfontosságú, úgynevezett kritikus nyersanyagokból való ellátását szeretné megerősíteni.
Azok a bizonyos kritikus nyersanyagok a jövő fontos pillérei, hiszen ott vannak az okostelefonokban, a sík képernyős tévékben, a napelemekben, a szélturbinákban, a lámpákban, a szívritmus-szabályozókban, sőt még a kerékpárvázban is.
E nyersanyagok az életünket átszövő technológiák kulcsfontosságú összetevői. Az Európai Unió zöldátállásában is döntő szerepet fognak játszani, amelynek során az energia-infrastruktúra és az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása terén is jelentős fellendülésére lesz szükség.
Az unió azonban egyelőre nagymértékben függ az autokrata rezsimektől, különösen Kínától, a tekintetben, hogy ezeket az anyagokat beszerezze, valamint azok folyamatos ellátását biztosítsa – ez a függőség pedig azzal a kockázattal jár, hogy az EU bármilyen válság vagy konfliktus esetén politikailag igencsak sebezhetővé válik. (Ahogyan láttuk ezt a Covidot követő csiphiány vagy a háború kitörését követő gázválság kapcsán.)
A Politico összeállított egy kisokost 12 kritikus nyersanyagról. A kínálati-kockázati pontszámokat az Európai Bizottság 2020-as Foresight Studyban szereplő értékelése alapján számították ki. Egytől ötig pontoztak, az 5-ös jelenti a legnagyobb kockázatot, az egyes a legkisebbet.
Miért fontosak? A ritkaföldfémek létfontosságúak számos csúcstechnológiai termék előállításához, ezen elemek közé tartozik a szkandium, az ittrium, a lantán, a cérium, a neodímium. Mire jók? Többek közt a permanens (állandó) mágnesek előállításához, amelyek az okostelefonok, a televíziók, a számítógépek, valamint az autó- és szélturbinamotorok alapvető alkotórészei.
Nevükkel ellentétben ezek az elemek a természetben nem annyira ritkák, de mivel más elemekkel együtt fordulnak elő, így a kitermelésük és a finomításuk környezetszennyező és kockázatos. Az EU 15 nehéz és könnyű ritkaföldfémelemet különböztet meg.
Honnan szerzi be ezeket az EU? Az unió ritkaföldfémek iránti igényének kielégítése teljes mértékben az importtól függ. Jelenleg Kína biztosítja az EU ezen ásványi anyagokból való ellátásának közel 99, valamint a permanens mágnesekhez való ritkaföldfém mintegy 98 százalékát.
Egyéb lehetséges források: Európa legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelyét januárban fedezték fel Észak-Svédországban, de a kitermelés megkezdéséhez 10-15 évre van szükség. Ausztrália és az Egyesült Államok is termel ritkaföldfémeket.
Ellátási kockázat: 5
Miért fontos? A magnézium az ásványokban, a tengervízben és a tavi sós vizekben (sós tavakban) található fényes szürke fém, az alumíniumipar számára kulcsfontosságú ötvözőelem. Ám számos más iparágban is szükség van rá, többek között a közlekedésben, az űrkutatásban, valamint a szórakoztatóelektronikában, például a laptopokban, a mobiltelefonokban és a gyógyszergyártásban. A magnéziumot acél előállítására is használják.
Honnan szerzi be az EU? Kína a világ legnagyobb magnéziumtermelője, és az unió a fém 93 százalékát a távol-keleti országból szerzi be.
Egyéb lehetséges források: A blokkon belüli magnéziumtermelés hiánya nagyrészt Kína termelési és exportpolitikájának (árnyomásának) köszönhető, amely lehetetlenné tette, hogy az európai székhelyű kohók felvegyék a versenyt az alacsony költségű kínai termeléssel. Az öreg kontinens utolsó kohói 2001-ben zártak be, és az EU-n belül csak kisebb lelőhelyek vannak. Az USA is termel magnéziumot, a világ termelésének 4 százalékát adva.
Ellátási kockázat: 4
Miért fontos? Magas olvadáspontja és viszonylag alacsony sűrűsége miatt jól használható magas hőmérsékleten működő alkalmazásokban, például repülőgépmotorokban és rakétahajtóművekben. Olyan csúcstechnológiai termékekben is fontos szerepet tölt be, mint például az MRI-szkennerekben használt mágnesek.
Honnan szerzi be az EU? A blokk teljes mértékben az importtól függ a nióbiumigényének kielégítésében. Az alapanyag 85 százalékát Brazíliából, 13 százalékát pedig Kanadából szerzi be az unió.
Egyéb lehetséges források: Az Egyesült Államoknak is van nióbiumkészlete, de jóval kevesebb, mint Brazíliának és Kanadának. Az EU-n belül Csehországban is van némi tartalék.
Ellátási kockázat: 4
Miért fontos? Ezt a csillogó fémet leginkább szál- és infravörös optikában, PET-műanyagokban, az elektronikában és a napelemekben használják. A katonai éjjellátó eszközökben, műholdas napelemekben, valamint tűzoltó felszerelésekben is megtalálható. A germániumot a cinkgyártás melléktermékeként, illetve szénpernyéből nyerik ki.
Honnan szerzi be az EU? Az unió a germánium több mint a felét Finnországból szerzi be. Mintegy 17 százalékát Kínából, 11 százalékát pedig az Egyesült Királyságból importálja.
Egyéb lehetséges források: Oroszország szintén germániumtermelő, a világtermelés 5 százalékát adja, de nagyon valószínűtlen, hogy az unió rövid távon fontolóra venné az onnan származó import újraindítását a szankciók közepette. A germánium Franciaországban is megtalálható. Bár helyettesíthető, több alternatívája teljesítménycsökkenéssel jár.
Ellátási kockázat: 4
Miért fontosak? A bórvegyületek a természetben előforduló sók, amelyeket főként üveggyártásra használnak, de a növények növekedéséhez is létfontosságúak, így a műtrágyákban is megtalálhatók. Használják továbbá a házak szigetelésére, az autók biztonsági alkatrészeiben, például a légzsákokban, valamint tartósítószerként faanyagokban, festékekben és az egészségügyben.
Honnan szerzi be őket az EU? Az unió a borátok túlnyomó többségét – 98 százalékát – Törökországból szerzi be.
Egyéb lehetséges források: A borátok további nagy termelői az Egyesült Államok, amely a világ termelésének 24 százalékát adja, valamint Chile (11 százalék). Európában a bór Szerbiában fordul elő bányászható mennyiségben.
Ellátási kockázat: 4
Miért fontos? A szkandiumot leginkább sportcélú alumíniumötvözetek szilárdságának növelésére használják, így megtalálható a teniszütőben és a kerékpárvázban. Az anyag egy ritkaföldfém, és a kereslet várhatóan növekedni fog iránta, mivel többek között a hidrogént előállító elektrolízis berendezésekhez is szükség van rá. És mint ismert, a hidrogénbontás a nap- és a szélenergia tárolásának egy fontos eljárása, amely nagy felfutás előtt áll.
Honnan szerzi be az EU? A szkandium 98 százalékát az Egyesült Királyságból, 1 százalékát pedig Oroszországból szerzi be.
Egyéb lehetséges források: A globális termelést jelenleg Kína uralja, amely a világtermelés 66 százalékát adja, ezt követi Oroszország (26 százalék).
Ellátási kockázat: 4
Miért fontos? A lágy, ezüstös színű fém az olaj- és gázkutak fúrófolyadékának kulcsfontosságú összetevője, de olyan dolgokban is használják, mint a tűzijátékok és az állandó mágnesek, amelyek a hangszórókba és antennákba kerülnek.
Honnan szerzi be az EU? Az unió az összes stronciumot egy spanyolországi bányavállalattól szerzi be, ezért a fém 2020-ban felkerült az EU kritikus anyagok listájára. Spanyolország a fém első számú globális beszállítója, a világ exportjának mintegy harmadát fedezi.
Egyéb potenciális források: Elméletileg az EU Iránból vagy Kínából is importálhatná a lágyfémeket. Csakhogy az unió vállalatai valószínűleg nem akarnak Spanyolország helyett a fenti, geopolitikai szempontból kockázatos országok felé nyitni a beszerzésben.
Ellátási kockázat: 3
Miért fontos? Évszázadokon át a kobaltot főként kék pigment előállítására használták, most pedig – az okostelefonok és az elektromos autók újratölthető akkumulátorainak fő összetevőjeként – kulcsszerepet fog játszani a digitális és a zöld-energiaiparban. A repülőgépek turbináiban is használják, hogy a fém hőállóvá váljon. Az elemet emellett a tehén- és juhtakarmányokban is felhasználják.
Honnan szerzi be az EU? Az unió több mint 80 százalékban importfüggő, ha kobaltról van szó. Az ellátás több mint a felét a Kongói Demokratikus Köztársaságból szerzi be, emellett Finnország és Francia Guyana is kis mennyiségben biztosítja a fémet.
Egyéb potenciális források: A Kongói Demokratikus Köztársaság uralja a kobalt világpiacát, de az országból származó importot az emberi jogokkal és a gyermekmunkával való visszaélésekkel hozták összefüggésbe. A hazai termelés fokozása mellett az EU kobaltot importálhatna Kanadából vagy akár Kínából is.
Ellátási kockázat: 3
Miért fontos? A gyönyörű ezüstös fémet az ékszeripar használja, de összetevője az autókatalizátoroknak is – vagyis egy olyan eszköznek, amely csökkenti a gépkocsik kipufogógázainak környezetszennyezését. A platinafémcsoportot, amelyhez a palládium is tartozik, számos ágazatban használják, a plazmatévéktől kezdve az autók légzsákjain át a pacemakerekig.
Honnan szerzi be az EU? A platina tekintetében az EU teljesen importfüggő. A platinafémeket főként Dél-Afrikából, Oroszországból és az Egyesült Államokból szerzi be.
Egyéb lehetséges források: Kanada és Zimbabwe szintén bányászik platinát és palládiumot.
Ellátási kockázat: 3
Miért fontos? Jól ismert, hogy a ceruza magja is grafit. A sötétszürke szénből mesterséges gyémántot lehet készíteni, de olyan területeken is használják, mint az akkumulátorgyártás vagy az acéltermelés.
Honnan szerzi be az EU? Az uniós vállalatok a természetes grafit mintegy felét Kínából szerzik be, de Brazíliából, Norvégiából és Romániából is vásárolnak nyers grafitot.
Egyéb lehetséges források: Az uniós államok közül kisebb termelés megtalálható Ausztriában és Németországban, de mintegy 20 másik országból is beszerezhető a grafit, például Madagaszkárból, Ukrajnából vagy Vietnamból.
Ellátási kockázat: 3
Miért fontos? A lítium ma az egyik legkeresettebb nyersanyag, és nem véletlenül: a modern akkumulátorok egyik legfontosabb alapanyaga, így az elektromos járművek gyártásában (is) központi szerepet játszik. A lítiumot hőálló üveg, kerámia és gyógyszerek előállításához is használják.
Honnan szerzi be az EU? Az unió a lítiumszükségletének nagy részét Chiléből fedezi, de az Egyesült Államokból és Oroszországból is szerez be lítiumot.
Egyéb lehetséges források: Európa Portugáliában, Csehországban és Spanyolországban is tud lítiumot bányászni, de a legtöbb kitermelési projekt helyi ellenállásba ütközik. A fém bőséges mennyiségben található távolabbi országokban is, például Argentínában, Bolíviában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kínában. De a felhasználás is ütemes, elég nagy arányú.
Ellátási kockázat: 2
Miért fontos? A szilíciumfém a napelemcellákban és a félvezetőkben található, így nélkülözhetetlen a tisztaenergia- és a digitális szektorban. Mivel az alumíniumot is ellenállóbbá teszi, a szilíciumot autókban és repülőgépekben is használják.
Honnan szerzi be az EU? A szilícium az egyik legváltozatosabb helyekről beszerzett anyag: az uniós vállalatok Norvégiából, Franciaországból, Kínából, Németországból és Spanyolországból is vásárolnak szilíciumfémeket.
Egyéb lehetséges források: Brazília és az Egyesült Államok a szilícium további lehetséges beszállítója.
Ellátási kockázat: 2
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
Akad némi közös történelmünk.
