A bitcoin hatalmas „hullámvasutazást” mutatott be az elmúlt fél-egy évben is, de az árfolyam többnyire lefelé tart, negyedére(!) zuhant 2021 novembere óta. Végleg elvész a befektetők bizalma, vagy csak egy hosszabb – de átmeneti – kriptotelet élünk, amely majd egyszer a kriptopiacon is tavasszá változik?
Halaska Gábor írása a Makronómon.
A legnépszerűbb jól ismert kriptopénz, a bitcoin árfolyama 2022 novemberében 16 000 dollár alá (15700 dollárig) is beesett, egy évvel azután, hogy 69 000 dolláros rekordot ért el. Azaz kevesebb mint negyedén (a csúcsárfolyam 23 százalékán) is kereskedtek vele 12 hónap elteltével. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor felfelé korrigált az árfolyam, 2023. március közepére a legmélyebb ponthoz képest 55 százalékkal magasabban, 25 ezer dollár közelében tetőzött, majd újra 20 ezer körülre zuhant vissza, egy hónap alatt újra 23 százalékot zuhanva. Ebből is látszik, hogy a hullámvasút kifejezés egyáltalán nem túlzó.
Arról nem is szólva, hogy a bitcoin az egyik legstabilabb(!) kriptopénz, már a top 20-50 ilyen eszköz közt is van több olyan, amely az egy évvel korábbi árfolyamának nagy részét (80-90százalékát) elvesztette. Közben a digitális szerencselovagok és a virtuális aranyásók világszerte nem kevesebb mint 17 ezer féle kriptodevizát alkottak meg. Amelyik azonban a top 100-200 között nincsen jegyezve, annak aligha van ma már jövője. Bár csodák még lehetnek, de kisbefektetőként csak annyit tehetünk, hogy igen-igen óvatosak vagyunk még a top10-20 ilyen eszközzel is, esetleg körülnézünk a top 100-200 között, a többit azonban messzire elkerüljük, hiszen ebben a világban is igen erős már a multilevel-marketing, és tömegesen húznak be Magyarországon is átlagembereket a „hatalmas üzlet” reményében.
Legyünk tehát nagyon óvatosak, a brit The Times Money Mentor aloldalának friss elemzése is arra sarkall, hogy a bitcoinba és az ethereumba (a két messze legnagyobb kriptóba) is csak és kizárólag olyan pénzt tegyünk, amit például lottóra vagy rulettre is nyugodt szívvel feltennénk…
A bitcoin – ahogy láttuk, hihetetlenül változékony árfolyamú – az árjegyzés hajlamos arra, hogy akár egy napon belül, vagy egy-két hét alatt meredeken emelkedjen, vagy óriásit essen.
A bevezetőben is emlegetett 2022. novemberi zuhanást az egyik legnagyobb kriptotőzsde FTX összeomlása váltotta ki, amely naponta mintegy 1 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le.Összeomlása más kriptotőzsdékre is kihatással van.
A bitcoinnak az elmúlt évben ez már a második nagy megingása volt, hiszen 2022 júniusában 2020 óta először esett 20 000 dollár alá. Ezt pedig az váltotta ki, hogy a Celsius Network, egy jelentős amerikai kriptopénzkölcsönző cég úgy döntött, hogy „szélsőséges" körülményekre hivatkozva befagyasztja a kifizetéseket és átutalásokat. Mindkét lépés az egész kriptopénztőzsdén hatalmas zuhanásokat gerjesztett.
A lefelé tartó bitcointrendben persze olyan alaptényezők is jelentősek, mint a kriptovalutákkal szembeni folyamatos kínai szigorítás. Továbbá Oroszország is egyre szigorúbban lép fel a szabályozatlan kriptopiaccal szemben. Mivel erősen spekulatívak a fejlett világ kriptotőzséi is, ezért egy-egy eladási hullám hatalmas tömegeket ránt magával.
Mennyien fektetnek kriptovalutákba?
Ha azt gondoljuk, hogy pár tízezer spekuláns játéka a kriptó, akkor nagyot tévedünk. Megbízhatónak mondható kutatások és statisztikák szerint 40-50 millió kisbefektető utazik manapság kriptopénzekben, ami ugyebár a magyar lakosság 4-5-szöröse, csecsemőtől az aggastyánig. Sokan mondják erre, hogy milyen sok a nagy gazdagságra vágyó ember, ám az is igaz, hogy ilyen nagy számok mellett már van a piacnak egy bizonyos tehetetlensége. Másképpen: még a legnagyobb baj esetén sem zuhan nullára az ár egyik napról a másikra.
A nagy kérdés persze az, hogy ebbe a fura globális „piramisjátékba” – ahogy jónéhány öreg befektető róka gondolkodik erről – sikerül-e a következő években még 10-20 vagy 50-100 millió embert behúzni. Ha igen? Akkor 20-25 ezer dollár körül is jó üzlet lehet a pár éve még csak ezer dollárt érő bitcoin. Ha nem? Akkor könnyen lehet, hogy egy-két éven belül nem a mostani – a piacon érdekeltek által várt – 50-100 ezer, hanem újra párezer dollár lesz a bitcoin árfolyam. Erre ma senki sem tudja a választ.
A hagyományos befektetésekkel, például a vállalati részvényekkel ellentétben, ahol az ármozgásokat az üzlet teljesítménye is befolyásolhatja, a bitcoinnak nincs mögöttes eszközértéke, legfeljebb a megalkotására (kibányászására) igénybe vett áram és gépidő (költség) gondolható ilyennek – az is csak nagy jóindulattal.
Ez azt jelenti, hogy az árfolyamának mozgása pusztán a befektetők spekulációin, várakozásainak változásán alapul, azaz hogy a közeli vagy a távolabbi jövőben emelkedni vagy esni fog-e az árfolyam. Ennek eredményeképpen a bitcoin árfolyamában akár 24 órán belül is heves kilengések lehetnek.
Jelenleg a magas infláció és a megélhetési válság miatt az emberek világszerte a kriptovaluta eladásával csökkentik a befektetési kockázatokat, ami szintén lefelé tartó nyomást jelent.
Számos olyan esemény történt, amely az árfolyam ingadozását okozta, nézzük ezeket időben visszafelé:
– 2022 novemberében az FTX kriptopénz-tőzsde csődbe ment, miután riválisa, a Binance visszalépett a megvásárlásáról szóló megállapodástól.
– 2022 júniusában a Celsius Network, egy jelentős amerikai kriptopénz kölcsönző cég „szélsőséges" körülményekre hivatkozva befagyasztotta a kifizetéseket és átutalásokat.
– Szintén 2022 júniusában a Binance, a világ egyik legnagyobb kriptopénz-tőzsdéje szüneteltette a bitcoin-kifizetéseket, Changpeng Zhao vezérigazgató egy „elakadt tranzakciót" okolt, amely elmaradást okozott.
– 2022 elején arról számoltak be, hogy Oroszország betilthatja a kriptopénz-műveleteket. Az ukrajnai inváziót követően azonban felszólították a kriptotőzsdéket, hogy tiltsák be az orosz tranzakciókat.
– 2021 augusztusában a brit szabályozó hatóság, a Financial Conduct Authority gyakorlatilag feketelistára tette a Binance-t, az egyik legnagyobb kriptotőzsdét. A nagy bankok, mint például az HSBC és a Santander követték a példát, és blokkolták az ügyfeleknek a Binance felé történő fizetéseket.
Ugyanebben a hónapban a Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetést adott ki a kriptovalutákat törvényes fizetőeszközként használó országokra, mondván, hogy széles körű használata veszélyeztetné a „makrogazdasági stabilitást" és károsíthatja a pénzügyi integritást.
– Kriptopénz-rablás: 2021 augusztusában egy hacker 600 millió dollárt lopott el a Poly Network kriptoplatformot célzó kibertámadás során, majd négy nappal később visszaadta az összeg több mint felét, mondván, hogy „szórakozásból" tette, és hogy „felfedje a rendszer sebezhetőségét", mielőtt mások tennék.
– 2021 júniusában a kínai bankokat és pénzforgalmi intézményeket felszólították, hogy ne tegyék lehetővé a kriptotranzakciókat, a kínai kormány pedig betiltotta a valuták bányászatát. Majd 2021 szeptemberében minden kriptotranzakciót illegálisnak nyilvánítottak, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a bitcoinhoz hasonló tranzakciókat betiltották.
– Szintén 2021 júniusában Donald Trump akkori amerikai elnök a bitcoint „átverésnek" nevezte, amely a dollárral versenyez, hogy „a világ valutája" legyen.
– 2021 májusában a Tesla főnöke, Elon Musk közölte, hogy az elektromosautó-gyártó nem fog többé digitális fizetéseket elfogadni, mivel aggályosnak tartják a kriptopénzek „bányászatának" - a bitcoinhoz hasonló fizetőeszközök létrehozásához szükséges számítási teljesítmény - környezetre gyakorolt hatását.
– Az FBI ügynökei az évek során több millió dollárnyi bitcoint foglaltak le bűnözőktől.
– Az amerikai jegybank 2022 nyarán fontolóra vette, hogy bevezesse-e saját „központi banki digitális valutáját" (CBDC). Bár sok kriptorajongó szerint a szabályozás rossz dolog, egyesek szerint ez az új végrehajtási rendelet segíthet a digitális eszközök, például a CBDC fejlesztésében, hogy biztosítsa a megfelelő fogyasztóvédelmet.
– Joe Biden 2022 márciusában végrehajtási rendeletet adott ki, amelynek célja az amerikai kormányzat digitális eszközök szabályozásával kapcsolatos intézkedéseinek összehangolása.
– 2021 szeptemberében El Salvador törvényes fizetőeszközzé tette a bitcoint.
– 2021 júniusában, egy hónappal azután, hogy kriptoeladási hullámot váltott ki, Elon Musk azt mondta, hogy a Tesla valószínűleg ismét elfogadja majd a bitcoinfizetéseket, ha az energiafelhasználásának több mint 50 százaléka megújuló forrásokból származik.
– Az Amazon 2021 júliusában álláshirdetést adott fel „digitális valuta és blokklánc termékvezető" pozícióra, ami olyan spekulációkra adott okot, hogy hamarosan elfogadja a bitcoint fizetőeszközként.
– 2021 márciusában a Morgan Stanley lett az első nagy amerikai bank, amely a tehetősebb ügyfeleknek hozzáférést biztosított a bitcoin-alapokhoz - bár a befektető teljes nettó vagyonának legfeljebb 2,5 százalékára korlátozva.
(Címlapfotó:123rf.com)
A bitcoin árfolyama történelmi csúcsra emelkedett és először lépte át a 100 ezer dolláros szintet. A drámai emelkedés mögött a kriptovaluták iránti globális intézményi érdeklődés és a piaci spekulációk hatása áll. E tényezők még szélsőségesebben ingadozó árfolyamokat ígérnek a jövőben – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
Különösen szélsőséges árfolyammozgások várhatóak az amerikai elnökválasztás miatt a Wall Streeten.
A piacok sokkot kaptak a legfrissebb amerikai munkanélküliségi adatoktól, így az sem kizárt, hogy elmarad a mai kereskedés.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
