Szerda este a Scruton közösségi térben Lentner Csaba professzor és Szekeres Bence vagyonkezelő az amerikai bankcsődről, valamint annak a globális pénzügyi szektorra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásairól beszélgetett. A bankrendszer általános állapotáról folytatott beszélgetést szakmai szinten nem minősíteném vitának, nem igazolódott be a mondás, hogyha két közgazdász találkozik, akkor háromféle véleményt hallhatunk tőlük.
Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár, kutatási területe a jövőkutatás, a bankszabályozás és a pénzügytan.
Szekeres Bence az Equilor Alapkezelőnél tevékenykedik portfóliómenedzserként, ahol a globális piacokon keresi a lehetőségeket.
A jelenlegi bankbedőlések technikai történeténetének felvázolása után Lentner Csaba figyelmeztetett: a jelentős banki áttétek miatt ezen kisebb bankok bedőlése meggyengítheti az egész amerikai bankrendszert és az egész amerikai gazdaságot. Kiemelte, hogy a Silicon Valley működési területe az amerikai innováció központjában volt, és talán túlzottan is olyan területekbe fektettek be (zöldátállás), amelyeknek lassabb a megtérülése. A professzor úgy látja: ez a banki válság alapvetően meg fogja gyengíteni az amerikai kormányt, a Biden-kormányzatot, csökken az amerikai kormány finanszírozási kapacitása, és ami megmarad, azt a válságkezelésre kell majd fordítani. Mindez megnehezítheti például az ukrajnai háború további támogatását, ezzel lerövidítheti a harcokat.
Szekeres Bence kicsit bizakodóbb hangnemben beszélt: ő nem számol a bankválság keltette gazdasági gondokkal. A Credit Suisse ügyéről szólva kifejtette, hogy a bedőlését megelőzően is voltak már problémák. A megmentés körülményei közül kiemelte, hogy mivel féláron vásárolták fel a Credit Suisse-t, ezzel a részvényesek vesztettek, de mégsem nullázták ki őket, mint a kötvényeseket, akik 17 milliárd eurót vesztettek. Azt gyanítja, hogy így védték a szaudi és más komoly tulajdonosok érdekeit.
Lentner Csaba azt mondja:
Arra is figyelmeztetett, hogy a bankok megmentésébe most súlyos tíz és százmilliárdokat ölnek a kormányok, ami akár a pénz áramlásának elakadásához is vezethet. Emellett a támogatások gigantikus mértéke el fogja szívni a feltörekvő piacokról a forrásokat. Ezért Kelet-Európában nem a bankválságot látja kockázatosnak, hanem az államadósság miatt lát veszélyeket. Az utóbbi időben a magyar államadósságnak nőtt a devizakitettsége is, ami miatt szintén nehezebbnek látja az adósságfinanszírozás biztosítását.
Szekeres Bence emlékeztetett, hogy a 2008-as Lehmann bedőlését is megelőzte egy kisebb bank csődje. Bár az USA-ban 200 hasonló nagyságú bankot térképeztek fel, de azt is látni, hogy a Fed most nagyon gyorsan reagált. Az, hogy a betétbiztosítás felső 250 ezer dolláros korlátját eltörölte, azzal megnyugtatta a piacokat.
Mindketten kiemelték, hogy
Lentner Csaba inkább a bankok hitelezésének visszaszorulásától fél, hiszen talán a pénzüket inkább biztonságra törekedve, a MNB széles kamatsávjában fogják fialtatni. A professzor úgy véli: a történések hatására a Fed és az EKB lassítani fogja a kamatlábak emelését, ami az infláció elhúzódásához, azaz a gazdaság fékeződéshez fog vezetni.
Lentner Csaba szerint a bizalmi válság már megjelent, ami azt jelenti, hogy akiknek pénzük van, azok inkább a biztonságosnak hitt állampapírokat választják.
Szekeres Bence szerint is az innováció lassulását vetítik előre a Szilikon-völgy problémái, ami szintén kihat a jövőbeni gazdasági fejlődésre. A hadiipar tekintetében viszont ellentmondott, mert szerinte az ágazatot ez az innovációs lassulás nem fogja érinteni, hiszen mind az ukrajnai háború, mind a tajvani hadi előkészületek jelentős profitnövekedést hoztak a hadiiparnak.
Az európai és a magyar bankok esetében nem látnak problémát. Szekeres Bence az európai bankok kapcsán megemlítette, hogy maga az EKB sem lát problémát, hiszen az elmúlt napokban belevágott egy nagyobb, fél százalékos kamatlábemelésbe.
Lentner Csaba viszont figyelmeztetett:
Szerinte a magyar államadósság jelentősen kitett a külföldi tőkének. Finanszírozás hiányában nem jutna pénz a modernizációra, ami azt eredményezné, hogy a magyar gazdaság beleszorulna a közepes fejlettség csapdájába. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy jelenleg a kamatteher elviszi a GDP 2,5 százalékát. A nemzetközi befektető pedig van annyira nemzeti kötődésű, hogy válság idején hazavigye a pénzét az anyabankba.
A professzor úgy véli, hogy
Le kellene csillapodni, főképp a sokszor a rangsorban hátrébb álló üzengetőknek. Tudatosítani kell, hogy a két intézménynek más az eszköztára, a feladatköre, a jegybank felel az infláció visszaszorításáért, míg a kormánynak sokkal szélesebb körű feladatai vannak, gyakran szociális kérdéseket is fel kell vállalnia. Az üzengetés pedig nem tesz jót a befektetők bizalmának.
Lentner Csaba zárszóként visszaemlékezett egyetemi éveire, amikor akkori professzorától azt a tanítást kapta:
Azaz, valamikori tanára megoldást nem tudott mondani, de mint mondta, mindig lehet bízni a gazdaság önszerveződő képességében.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Van olyan termék, amelynek az ára kevesebb, mint a felére mérséklődött.
Hétfő este hattól Lentulai Krisztián vendégei Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott és Lentner Csaba, az NKE közgazdászprofesszora – élőben a Mandiner YouTube-csatornáján.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Napirenden az Alaptörvény módosítása és az ország energiaellátása is.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
