A német kutatóintézetek pozitív hangulatváltozást érzékelnek, bár többségük szerint az idei német GDP nem fogja elérni az egy évvel korábbit. Más német gazdaságkutatók szerint nem csökken, hanem kis mértékben tovább növekszik az ország GDP-je 2023-ban.
Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet december közepén nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése visszafogott reményt táplál a német gazdaság aktuális helyzetét és a 2023. évi fejlődési kilátásait illetően.
Az év folyamán hat hónapon keresztül az üzleti légkör folyamatos romlását mutató jelzőszám szeptemberben érte el a mélypontját, majd októberben szerény mértékben, 84,5, novemberben 86,4, decemberben pedig 88,6 pontra emelkedett.
Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélésére vonatkozó mutató novemberben volt a legalacsonyabb, majd decemberben az egy hónappal korábbi 93,2-ről 94,4 pontra növekedett. Az üzleti várakozásokra vonatkozó jelzőszám 75,2 ponttal szeptemberben állt mélyponton, majd novemberre 80,2, decemberre pedig 83,2 pontra emelkedett.
„A német gazdaság várható teljesítménye reményeket kelt a karácsonyi ünnepek előtt”
– fogalmazott a fenti jelzőszámok nyilvánosságra hozatalakor Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke.
A felmérés során a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében mind az aktuális üzleti helyzet, mind a közeljövőre vonatkozó várakozások tekintetében kedvezőbb kép alakult ki az egy hónappal korábbinál. A kereskedelmi vállalatok aktuális helyzetmegítélése augusztus óta folyamatosan javul, s ez a javulás decemberben is folytatódott, miközben az
Az építőiparban az üzleti légkör kismértékben romlott, ami az aktuális helyzet kevésbé kielégítő és a várakozások továbbra is rendkívül borúlátó megítéléséből adódik.
A müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo a 2022. évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozását – különösen a harmadik negyedévben elért magas, az előző háromhavihoz képest 0,4 százalékos növekedésnek köszönhetően – a korábbi 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelte. Ez pozitívum.
Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény két téli, azaz a 2022. negyedik és a 2023. első negyedévi csökkenését nem lehet megúszni; bár a visszaesés mértéke várhatóan enyhébb lesz az ősszel feltételezettnél. Azaz: az éves gazdasági teljesítmény az új esztendőben mindössze 0,1 százalékkal fog csökkenni, szemben a kutatók által az ősszel várt 0,3 százalékkal.
Timo Wollmershäuser, az Ifo intézet gazdasági előrejelzésekért felelős vezetője azzal számol, hogy a 2022/23-as téli félév két negyedév zsugorodása után „a dolgok ismét felpörögnek”, s 2024-ben a gazdasági teljesítmény bővülése felfut 1,6 százalékra. Az inflációs ráta pedig – az Ifo szerint – a 2022. évi 7,8 százalékról 2023-ban 6,4 százalékra mérséklődik.
Mindkét adat jóval alacsonyabb az ősszel feltételezettnél, mivel az aktuális előrejelzésben már figyelembe vették a villamosenergia- és gázárféket. A pénzromlás mértéke 2024-ben 2,8 százalékra tovább mérséklődik, ami azonban még mindig magasabb a korábbi években megszokottnál.
Az áremelkedések magas szintje miatt a magánháztartások rendelkezésre álló reáljövedelem különösen a téli félévben csökken, s ezáltal hűti a gazdaságot. Csak az év második felében várható, hogy a jövedelmek az áraknál erőteljesebben emelkednek, s akkor a magánfogyasztás is élénkülhet.
Az Ifo intézet előrejelzése szerint a gazdasági teljesítménynek a téli félévben várható visszaesése folytán átmenetileg ismét emelkedik a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma, ami – értelemszerűen – a foglalkoztatás bővülésének megtorpanásával párosul. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma a 2022. évi 554 ezerrel szemben 2023-ban várhatóan csupán 77, 2024-ben viszont már 80 ezer fővel emelkedik.
A németországi munkanélküliek száma 2023-ban várhatóan 84 ezer fővel emelkedik, 2024-ben viszont 117 ezer fővel csökken. A munkanélküliségi ráta így a 2022. évi 5,3 százalékról 2023-ban 5,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben visszaszáll a 2022. évi 5,3 százalékra. Mindezen előrejelzés feltétele, hogy a következő két évben nem fogja gázhiány terhelni a német gazdaságot.
A kölni IW gazdaságkutató intézet a fentebb részletesen idézett müncheni Ifo-éval egyazon napon nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetért azzal, hogy a német gazdaság recesszióba csúszik. Ráadásul mind a 2022-re valószínűsített 1,5 százalékos növekedés, mind a 2023-ra prognosztizált ¾ százalékos csökkenés a müncheni kutatóknál borúlátóbb feltételezéseken alapul.
Az IW kutatói emlékeztetnek arra, hogy a német gazdaságnak az elmúlt hónapokban számos kihívással kellett megküzdenie. Az emelkedő árak, a fenyegető gázhiány és Oroszország ukrajnai háborúja megterheli mind a fogyasztókat, mind a vállalatokat. Röviden ennyiben összegezhetők a jövő évre valószínűsített 0,75 százalékos visszaesés okai.
Továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy 2023 elején Németország recesszióval szembesül, bár a visszaesés mértéke nem fogja elérni a 2008. évi pénzpiaci válság vagy a közelmúlt koronavírus-járványa miatt megélt szintet. (Recessziónak azt nevettük, ha a GDP legalább két, egymást követő negyedévben csökken – a szerk.)
A magánfogyasztás eddig a gazdaság egyik húzóerejének számított, de az IW kutatói 2023-ban ebben is csökkenést várnak a 2022. évihez képest, melynek mértéke eléri az 1,5 százalékot. Az IW 2022 november második és december első felében készített, a gazdaság részét képező valamennyi ágazatra kiterjedő felmérése szerint az abban részt vevő
4 szerint a múlt évihez képest nem romlott, 5 szerint pedig még javult is a gazdaság általános helyzete.
Ez utóbbiban talán szerepet játszott, hogy egyes negatív tényezők – a gázhiány veszélye, az energia- és nyersanyagárak alakulása, nyersanyagok és előgyártmányok hiánya – az utóbbi időben enyhültek. Emellett az állam jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy enyhítse az energiaár-válság hatásait.
A geopolitikai helyzet azonban nemigen enyhült, ami a globális termelési és ellátási hálózatok esetleges zavaraiban ölthet testet. Ez különösen igaz lehet a 2023/2024-es téli félév energiaellátására.
Saját tevékenysége, azaz termelése és forgalma emelkedésére 13 ágazat, (köztük az autóipar), a 2022. évivel megegyező nagyságú forgalomra 5, csökkenő forgalomra 22, (köztük a gép- és berendezésgyártók, a villamosipari vállalatok, az élelmiszer-feldolgozók, továbbá a kohászati vállalatok és a kutató gyógyszergyárak), a 2022. évinél jóval szerényebb forgalomra 8 ágazat, (köztük az energetikai és a vegyipari vállalatok) számítanak.
A felmérés során 8 szakmai szövetség (köztük a gép- és berendezésgyártók és az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok) jelzett a múlt évit meghaladó volumenre, 22 szövetség (köztük az autógyártók és a villamosipari vállalatok köre) arra számít, hogy a beruházások volumene a múlt évihez képest változatlan szinten marad, míg 17, (köztük a vegyipar, a gyógyszeripar és a fémfeldolgozók) a beruházások csökkenését prognosztizálja.
A korábbinál jóval borúsabb várakozások nem tükröződnek vissza a foglalkoztatási tervekben. Mindössze 16 szövetség (köztük a gyógyszergyárak, a fém- és a műanyag-feldolgozók) számít létszámcsökkenésre, 23 területen (például a gép- és berendezésgyártásban, az autóiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban) a foglalkoztatottak száma várhatóan stabil marad, míg 9 ágazatban (például a légi- és űrtechnikában, továbbá a vendéglátásban és az idegenforgalomban) növekvő létszámmal számolnak.
A foglalkoztatási helyzet megítélésében a kölni IW valamivel derűlátóbb a müncheni Ifo-nál. A kölni kutatók december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésük szerint a munkanélküliségi ráta a 2022. évi 5,3 százalékról egészen kis mértékben, 5,4 százalékra emelkedik.
A Handelsblatt Research Institute (HRI) még január elején nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság megspórolhatja a konjunktúra pár hónappal ezelőtt még biztosra vett visszaesését.
A Bert Rürup, a Handelsblatt vezető közgazdásza nevével fémjelzett szakértői kör szerint a 2022-re feltételezett 1,8 százalék után 2023-ban nem csökken, hanem az egy évvel korábbihoz képest 0,2, 2024-ben pedig 0,9 százalékkal növekszik a német GDP. Azaz a HRI várakozásai figyelemreméltóan kedvezőbbek a gazdaságkutató intézetek többségénél, amelyek az új évre kisebb-nagyobb mértékű visszaesést valószínűsítenek.
Ezek szerint a válság nem lenne olyan súlyos, mint azt a kutatói műhelyek többsége feltételezi, ugyanakkor az a reméltnél várhatóan tovább fog tartani.
Ha pedig az árak tovább emelkednek, a gazdasági teljesítmény pedig stagnál, Németország a stagfláció állapotába kerül.
A Handelsblatt kutatói elsősorban az energiaellátás folyamatos problémáival indokolják, hogy 2024 egészére nem egészen 1 százalékos növekedést feltételeznek.
Ennek egyik fő oka, hogy a német kormánynak még mindig nincs stratégiája az atomenergia és az orosz vezetékes gáz tartós kiváltására. A cseppfolyósított gáz rendkívül drága a világpiacon, a szén különösen káros az éghajlatra, és a megújuló energiák tervezett bővítése pedig lassan halad előre. Ráadásul a megújuló energiaforrások nem képesek az alapterhelés fedezésére sem, azaz nem képesek biztosítani az állandó villamosenergia-igényt.
A szövetségi kormány eddig három segélycsomaggal, valamint az áram- és gázárfék finanszírozására létrehozott válságalappal próbálta/próbálja tompítani az energiaárak meredek emelkedését. Bert Rürup, a HRI elnöke szerint „ezeknek a támogatásoknak hasonló hatásuk van, mint az adósságfinanszírozású gazdaságélénkítő programoknak".
A makrogazdasági kereslet stabilizálódik, de az inflációt elősegítik, és az áremelkedés és a makrogazdasági veszteségek teljes mértékét eltitkolják a fogyasztók elől. „Az eredmény az általános gazdasági fejlődés egyenletesebbé válása, az államadósság gyors növekedésének árán" - magyarázta Rürup.
Az árak tekintetében a HRI ezért 2023-ban átlagosan 5, 2024-ben pedig 3 százalékos éves inflációval számol.
A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztási barométere azt mutatja, hogy tovább csökken a téli megtakarítási hajlandóság. Az intézet szakértői ezért arra számítanak, hogy a magánfogyasztás az idén 0,5, jövőre pedig 0,8 százalékkal nő, s 2024-ben először fogja meghaladni a járvány előtti szintet.
A munkaerőpiac összességében továbbra is erős. A munkanélküliek számának 2022-ben bekövetkezett mintegy120 ezer fős növekedése nagyrészt abból adódik, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek nyár óta munkanélküliként kell regisztráltatniuk magukat ahhoz, hogy szociális ellátásban részesülhessenek.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Egy civilt akart igazoltatni, mikor az rátámadt.
A beszámolók szerint a katonák gyakran saját zsebből kénytelenek fedezni olyan alapvető dolgokat a fronton, mint a benzin, a felszerelés vagy a szállásbérlés.
Szokásához híven nem köntörfalazott a tárcavezető.
„A 28 pontos béketerv valójában orosz diktátum” – mondta Judy Dempsey.
A fenyegető geopolitikai környezet ellenére még mindig kevés jel utal arra, hogy Európa készen állna önállóan garantálni saját biztonságát.
Ez biztosan nem kerül ki a dicsőségfalra.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
