Itt a 10 legmeredekebb gazdasági előrejelzés 2023-ra

Az arany közel duplájára emelkedne és a japán jen összeomlana, ez csak két olyan előrejelzés a dán online befektetési bank, a Saxo Bank 2023-ra vonatkozó 10 döbbenetes  előrejelzése közül, amelyek realitását most el tudnánk fogadni. A spekulánsok egyik kedvenc, sokszor „karcos” előrejelzéseket szállító kis-közepes bankházának előrejelzése pár valószínűtlen és alulértékelt esemény lehetséges kibontakozását boncolgatta, amelyek ha bekövetkeznének, akkor sokkoló hullámként söpörnének végig a pénzügyi piacokon.

Vérlázító gazdasági jóslatok

Az idei, a szakértők saját maguk által is „Felháborító előrejelzésekként” emlegetett jóslatok abból indultak ki, hogy elmúltak azok az idők, amikor az alacsony kamatlábak elősegítették az álmodozást a megújuló energiára, az egyenlőségre és a független központi bankokra épülő harmonikus világról.

Az alapmegállapítás, hogy 

A világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója látványosan meggyőzte a világ összes nagyhatalmát, hogy minden fronton megerősítse a nemzetbiztonságát; akár tényleges katonai értelemben, akár az ipari-kereskedelmi ellátási láncok biztonsága, továbbá az energia-és a pénzügyi bizonytalanságok miatt.

A bank 2023-ra vonatkozó felháborító jóslatai tehát azt járják körül, hogy az országok önérvényesítésre való törekvése hogyan fogja befolyásolni a globális gazdaságot és a politikai napirendet.

Bár ezek az előrejelzések – húzzák alá a szakértők maguk is – nem képezik a Saxo hivatalos piaci előrejelzését 2023-ra, mégis igen fontos figyelmeztetést jelentenek a befektetőknek olyan kockázatokról is, amelyek bekövetkezésére lehet, hogy mindössze egy százalékos esélyt tulajdonítanak, mégis alapjaiban forgathatják fel a világot.. Tapasztalatok szerint ugyanis általában azok a történések bizonyulnak a leginkább megrendítőnek (és ezért felháborítóan jelentősnek), amelyek a legnagyobb meglepetést okozzák a fősodorbeli „elemzői konszenzus” számára. Nézzük akkor ezt a 10 Felháborító előrejelzést.

1. Milliárdosok koalíciója ezer milliárd dolláros „Manhattan-projektet” hoz létre az energiára

Ez lenne a legnagyobb kutatási- és fejlesztési erőfeszítés az eredeti, 1940-es években felpörgő Manhattan Project óta, amely – mint ismert – kifejlesztette az első atombombát.

Jövőre, 2023-ban a nagy technológiai vállalatok (például az Amazon, Google, Facebook, Microsoft, Tesla és hasonlók –  a szerk.) tulajdonosai és más milliárdosok egyre türelmetlenebbek lesznek az energiaválság miatt, pontosabban mindent megtesznek a globális energiainfrastruktúra és az energiafelhasználás szükséges fejlesztéséért.  Ez a projekt lehetővé tenné számukra, hogy megvalósítsák álmaikat, és kezeljék az energiaátállás jelenlegi hatalmas kihívásait az innovációk felpörgetésével. Összefogva létrehozzák a Harmadik Kő kódnevű konzorciumot azzal a céllal, hogy több mint ezer milliárd dollárt gyűjtsenek össze az energiamegoldások fejlesztésére. (Az összeg mintegy 400 ezer milliárd forintot jelentene, ami a magyar költségvetés 2022-es bevételeinek 16-szorosa!)

Piaci hatás a Saxo szerint:

A Harmadik Kő konzorciummal együttműködő és az elképzelések megvalósításához segítséget nyújtó vállalatok értéke az egyébként gyenge befektetési környezetben is megugrik. (Ez a jóslat nem is annyira légből kapott, hiszen például Bill Gates évek óta dolgozik egy megközelítését tekintve nagyon hasonló kezdeményezésen; de végső soron ide sorolhatók az olyan új fejlesztések is, mint a Tesla új akku-technológiája, bár tény, hogy ezek egyelőre nincsenek egy ilyen nagy esernyőprojekt alatt összegyűjtve – a szerk.)

Bővebben ITT >>>

2. Macron francia elnök lemond

A francia demokratikus rendszer megalapítója, Charles de Gaulle 1946-os és 1969-es példáját követve Macron váratlanul úgy dönt, hogy 2023 elején lemond. Televíziós beszédében bírálja az ellenzék abszolút blokkoló álláspontját, és bejelenti, hogy visszavonul a politikától.

Legbelül azonban nem mond le a hatalomba való visszatérés gondolatáról.  

Piaci hatás a Saxo szerint:

A váratlan poilitikai fordulat az euró hirtelen megrendülését okozza, de végül az ellenkezőjét is, mivel a válságérzet egy szélesebb körű antipopulista koalíciót mozgósít az új vezetés alatt – a francia OAT államkötvények hozamai közelítenek a német kötvényekéhez.

Bővebben ITT >>>

3. Az arany árfolyama a mainak közel a duplájára, 3000 dollárra szökik, mivel a központi bankok nem teljesítik az inflációs mandátumukat

2023 lesz az az év, amikor a piac végre rájön, hogy az infláció belátható időn belül továbbra is lángolni fog. 2023-ban a legkeményebb valuta három irányból kap támogatást. A geopolitikai háttérből, az új nemzetbiztonsági prioritásokba történő masszív befektetésekből és a növekvő globális likviditásból.

Piaci hatás a Saxo szerint:

A spot arany unciánként 3000 dollár fölé emelkedik, és a VanEck Junior Gold Miners index értéke megnégyszereződik.

Bővebben ITT>>>

4. Az uniós hadsereg a szorosabb unió felé kényszeríti az EU-t

2023-ban minden eddiginél világosabbá válik, hogy Európának rendbe kell tennie az uniós hadügyeket, meg kell erősítenie a szövetség védelmi képességét. 

E jóslat szerint a cél az lenne, hogy 20 éves távlatban 10 ezer milliárd eurónyi kiadással (az idei magyar költségvetési bevételek több mint 160-szorosa!) teljes mértékben felszerelt, személyzettel is ellátott és bevethető szárazföldi, tengeri, légi és űrbázisú műveleti erőket hozzanak létre. Az új uniós fegyveres erők finanszírozására a Saxo szerint uniós kötvényeket bocsátanának ki, amelyek finanszírozása az egyes tagállamok GDP-hozzájárulása alapján történik. Ez drasztikusan elmélyíti ugyan az uniós államadósság-válságot, ám  a hatalmas beruházási lendület hatására mégis erőteljes fellendülést hoz az eurónak.(Ez a hipotetikus fellendülés a GDP növekedésén keresztül valójában a GDP-arányos államadóságokra hosszabb távon jelentős mérséklő hatással lehet.)

Piaci hatás a Saxo szerint:

A vezető európai védelmi vállalatok 25 százalékkal felülmúlják a szélesebb európai piac teljesítményét, és új, népszerű európai védelmi ETF-ek jönnek létre, amelyek erős befektetői érdeklődésnek örvendenek. (Az Exchange Traded Fund, ETF jelentése tőzsdén kereskedett befektetési alap, melyek jellemzően egy-egy nyersanyagra, szűkebb területre fókuszálnak; és jól lekövetik a mögöttes eszközök árfolyamának mozgását. Így például a fizikai vagy határidős arany helyett arany ETF-eket vásárol a legtöbb befektető, akik csak az ármozgásokra spekulálnak – a szerk.) 

Bővebben ITT >>>

5. Egy ország vállalja, hogy 2030-ig betiltja a hústermelést.

Jövőre a jóslat szerint lesz majd legalább egy ország, amely a legagresszívabb éghajlatpolitikáért folytatott nemzetközi versenyfutás során a többiek előtt szerezne vezető szerepet. Ez az állam (nem tudjuk még melyik)  első lépésként 2025-től növekvő mértékű adót vet ki a húsra. Emellett ez a lelkes ország 2030-ra teljesen be akarja tiltani az összes hazai előállítású élő, állati eredetű húst, mivel úgy gondolja, hogy a növényi eredetű mesterséges húsoknak és a még kíméletesebb, kevesebb károsanyag-kibocsátást igénylő, laboratóriumban termesztett húsipari technológiáknak kellene kielégíteni az emberek étvágyát. Mégpedig azért, hogy ezáltal segítsenek megmenteni a környezetet és az éghajlatot.

Piaci hatás a Saxo szerint:

A hagyományos húsipari élelmiszer-részvények meredek visszaesést szenvednek, amíg nem kezdenek fenntartható vagy akár laboratóriumban termesztett hús-előállítási technológiákba tudatosan befektetni.

Bővebben ITT >>>

6. Az Egyesült Királyság népszavazást tart a Brexit visszavonásáról

A kínálati oldali adócsökkentések és a keresletet növelő energiatámogatások “mérgező koktélt” jelentenek az Egyesül Királyság  kötvény- és devizapiacainak adataira és teljesítményére. 

2023-ban Rishi Sunak miniszterelnöknek sikerül a toryk népszerűségét soha nem látott mélységekbe taszítania, miközben brutális költségvetési programjuk elsöprő erejű gazdasági recesszióba taszítja az Egyesült Királyságot. A munkanélküliség az egekbe szökik, és – ironikus módon – az adóbevételek lassulás miatti elapadásával a költségvetési hiány is megugrik. Az utcai tüntetések szaporodnak, amelyeken azt követelik, hogy Sunak írjon ki előrehozott választásokat. A gazdasági csőd közepette a közvélemény-kutatások még Angliában és Walesben is azt mutatják, hogy a Brexit döntését illetően a szigetország lakói meggondolták magukat.

– emeli ki a jóslat.

Piaci hatás a Saxo szerint:

A 2023. év eleji gyenge teljesítmény után az angol font 10 százalékkal erősödik az euróval szemben és 15 százalékkal a svájci frankkal szemben, mégpedig a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat, britek újracsatlakozását követő, várható fellendülése miatt.

Bővebben ITT >>

7. Széleskörű árellenőrzést vezetnek be a kormányok az infláció kordában tartására. 

Egy háborús gazdaságban kíméletlenül messzire nyúlik a kormány keze, legalábbis addig, amíg az árnyomás fenyegeti a gazdasági és politikai stabilitást. Majdnem minden háború árszabályozást és fejadagokat hozott magával, ami látszólag ugyanolyan elkerülhetetlen, mint a harci veszteségek – állapítja meg a Saxo jóslata.

A végeredmény azonban ugyanaz lesz, mint szinte minden kormányzati politika esetében: a “nem szándékolt következmények” törvénye. Azaz az árak szabályozása – a mögöttes probléma megoldása nélkül – nemcsak még nagyobb inflációt generál, hanem azzal a kockázattal is jár, hogy a társadalmak szövete szakadozni kezd. 

Piaci hatás a Saxo szerint:

Lásd a Felháborító jóslatot az arany 3000 dollárra történő felszökéséről. A spot arany unciánként 3000 dollár fölé emelkedik, és a VanEck Junior Gold Miners index értéke megnégyszereződik. (Azaz a túl magas infláció látványosan a korábban is inflációtűrő arany befektetések felé terelik a világot.)

Bővebben ITT >>>

8. Az OPEC+, Kína és India kilép az IMF-ből, és megállapodnak az új tartalékeszközzel való kereskedelemben.

Felismerve, hogy az USA kormánya folyamatosan fegyverként használja a dollárt, az USA-val nem szövetséges országok kilépnek a dollárelszámolásból és az IMF-ből.Emellett létrehozzák a nemzetközi elszámolási uniót (ICU) és egy új tartalékeszközt, a Bancort (valutakód: KEY), felhasználva Keynes eredeti ötletét a Bretton Woods előtti időkből, hogy átlépjenek az USA azon gyakorlata felett, amellyel a nemzetközi monetáris rendszer feletti hatalmát kihasználja. Ezek után Szaúd-Arábia és Hongkong is megszünteti az USD-hez kötött valutáját.

Piaci hatás a Saxo szerint:

A nem csatlakozott központi bankok jelentősen csökkentik USD-tartalékaikat, az amerikai kincstárjegyek hozamai szárnyalnak, és az USD árfolyama 25 százalékkal esik az új KEY eszközzel kereskedő valuták kosarával szemben.

Bővebben ITT >>>

9. A jen durván leértékelődik, Japán teljesen átalakítja a pénzügyi rendszerét

Japán reál-GDP-je 8 százalékkal csökken a vásárlóerő csökkenése miatt, még akkor is, ha a nominális GDP a megélhetési költségek növekedése miatt 5 százalékkal emelkedik, de az alaphelyzetbe állítás stabil pályára állítja Japánt. Mindez csábító válságkezelési modellt hoz létre egy hasonló válsághoz, amely elkerülhetetlenül eléri Európát, sőt az Egyesült Államokat is. 

Piaci hatás a Saxo szerint:

Az USD/JPY 200-ig kereskednek (jelenleg 137 körüli a kurzus), de a 2023-as év végére jócskán visszaerősödik a japán deviza.

Bővebben ITT >>>

10. Az adóparadicsomok betiltása megöli a magántőkét

Ahogy 2023-ban tovább mélyül a háborús gazdaság mentalitása, a nemzetbiztonsági prioritások egyre inkább az iparpolitika és a hazai iparágak védelme felé fordulnak. Mivel a védelmi kiadások, a reshoring és az energetikai átállásba történő beruházások drágák, a kormányok minden rendelkezésre álló potenciális adóbevételi forrást felkutatnak, és találnak is néhány alacsonyan csüngő gyümölcsöt a menedékhelyeken működő adóelkerülőkben.

Az OECD 2023-ban megegyezik, és agresszívebb álláspontra helyezkedik az adóparadicsomokkal szemben. Sőt, teljes tilalmat vezet be a világ legnagyobb adóparadicsomaira, például a Kajmán-szigetekre, a Bermudákra, a Bahamákra, Mauritiusra és a Man-szigetre.

A tilalom azt jelenti, hogy az OECD-országokban nem lehet vállalatfelvásárlásokat végrehajtani adóparadicsomokból származó tőkével, csak olyan OECD- vagy más országokból, amelyek elfogadják az OECD tőkére vonatkozó átláthatósági standardjait, amelyek magukban foglalják az automatikus információcserét, a tényleges tulajdonosok nyilvántartását és évenkénti országjelentést. 

Piaci hatás a Saxo szerint:

Az iShares Listed Private Equity UCITS ETF 50 százalékkal esik.

Bővebben ITT >>>