Bővebben ITT >>>
5. Egy ország vállalja, hogy 2030-ig betiltja a hústermelést.
Jövőre a jóslat szerint lesz majd legalább egy ország, amely a legagresszívabb éghajlatpolitikáért folytatott nemzetközi versenyfutás során a többiek előtt szerezne vezető szerepet. Ez az állam (nem tudjuk még melyik) első lépésként 2025-től növekvő mértékű adót vet ki a húsra. Emellett ez a lelkes ország 2030-ra teljesen be akarja tiltani az összes hazai előállítású élő, állati eredetű húst, mivel úgy gondolja, hogy a növényi eredetű mesterséges húsoknak és a még kíméletesebb, kevesebb károsanyag-kibocsátást igénylő, laboratóriumban termesztett húsipari technológiáknak kellene kielégíteni az emberek étvágyát. Mégpedig azért, hogy ezáltal segítsenek megmenteni a környezetet és az éghajlatot.
Piaci hatás a Saxo szerint:
A hagyományos húsipari élelmiszer-részvények meredek visszaesést szenvednek, amíg nem kezdenek fenntartható vagy akár laboratóriumban termesztett hús-előállítási technológiákba tudatosan befektetni.
Bővebben ITT >>>
6. Az Egyesült Királyság népszavazást tart a Brexit visszavonásáról
A kínálati oldali adócsökkentések és a keresletet növelő energiatámogatások “mérgező koktélt” jelentenek az Egyesül Királyság kötvény- és devizapiacainak adataira és teljesítményére.
2023-ban Rishi Sunak miniszterelnöknek sikerül a toryk népszerűségét soha nem látott mélységekbe taszítania, miközben brutális költségvetési programjuk elsöprő erejű gazdasági recesszióba taszítja az Egyesült Királyságot. A munkanélküliség az egekbe szökik, és – ironikus módon – az adóbevételek lassulás miatti elapadásával a költségvetési hiány is megugrik. Az utcai tüntetések szaporodnak, amelyeken azt követelik, hogy Sunak írjon ki előrehozott választásokat. A gazdasági csőd közepette a közvélemény-kutatások még Angliában és Walesben is azt mutatják, hogy a Brexit döntését illetően a szigetország lakói meggondolták magukat.
A szavazáson az újracsatlakozás győz
– emeli ki a jóslat.
Piaci hatás a Saxo szerint:
A 2023. év eleji gyenge teljesítmény után az angol font 10 százalékkal erősödik az euróval szemben és 15 százalékkal a svájci frankkal szemben, mégpedig a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat, britek újracsatlakozását követő, várható fellendülése miatt.
Bővebben ITT >>
7. Széleskörű árellenőrzést vezetnek be a kormányok az infláció kordában tartására.
Egy háborús gazdaságban kíméletlenül messzire nyúlik a kormány keze, legalábbis addig, amíg az árnyomás fenyegeti a gazdasági és politikai stabilitást. Majdnem minden háború árszabályozást és fejadagokat hozott magával, ami látszólag ugyanolyan elkerülhetetlen, mint a harci veszteségek – állapítja meg a Saxo jóslata.
A végeredmény azonban ugyanaz lesz, mint szinte minden kormányzati politika esetében: a “nem szándékolt következmények” törvénye. Azaz az árak szabályozása – a mögöttes probléma megoldása nélkül – nemcsak még nagyobb inflációt generál, hanem azzal a kockázattal is jár, hogy a társadalmak szövete szakadozni kezd.
Piaci hatás a Saxo szerint:
Lásd a Felháborító jóslatot az arany 3000 dollárra történő felszökéséről. A spot arany unciánként 3000 dollár fölé emelkedik, és a VanEck Junior Gold Miners index értéke megnégyszereződik. (Azaz a túl magas infláció látványosan a korábban is inflációtűrő arany befektetések felé terelik a világot.)
Bővebben ITT >>>
8. Az OPEC+, Kína és India kilép az IMF-ből, és megállapodnak az új tartalékeszközzel való kereskedelemben.
Felismerve, hogy az USA kormánya folyamatosan fegyverként használja a dollárt, az USA-val nem szövetséges országok kilépnek a dollárelszámolásból és az IMF-ből.Emellett létrehozzák a nemzetközi elszámolási uniót (ICU) és egy új tartalékeszközt, a Bancort (valutakód: KEY), felhasználva Keynes eredeti ötletét a Bretton Woods előtti időkből, hogy átlépjenek az USA azon gyakorlata felett, amellyel a nemzetközi monetáris rendszer feletti hatalmát kihasználja. Ezek után Szaúd-Arábia és Hongkong is megszünteti az USD-hez kötött valutáját.
Piaci hatás a Saxo szerint:
A nem csatlakozott központi bankok jelentősen csökkentik USD-tartalékaikat, az amerikai kincstárjegyek hozamai szárnyalnak, és az USD árfolyama 25 százalékkal esik az új KEY eszközzel kereskedő valuták kosarával szemben.
Bővebben ITT >>>
9. A jen durván leértékelődik, Japán teljesen átalakítja a pénzügyi rendszerét
Japán reál-GDP-je 8 százalékkal csökken a vásárlóerő csökkenése miatt, még akkor is, ha a nominális GDP a megélhetési költségek növekedése miatt 5 százalékkal emelkedik, de az alaphelyzetbe állítás stabil pályára állítja Japánt. Mindez csábító válságkezelési modellt hoz létre egy hasonló válsághoz, amely elkerülhetetlenül eléri Európát, sőt az Egyesült Államokat is.
Piaci hatás a Saxo szerint:
Az USD/JPY 200-ig kereskednek (jelenleg 137 körüli a kurzus), de a 2023-as év végére jócskán visszaerősödik a japán deviza.
Bővebben ITT >>>
10. Az adóparadicsomok betiltása megöli a magántőkét
Ahogy 2023-ban tovább mélyül a háborús gazdaság mentalitása, a nemzetbiztonsági prioritások egyre inkább az iparpolitika és a hazai iparágak védelme felé fordulnak. Mivel a védelmi kiadások, a reshoring és az energetikai átállásba történő beruházások drágák, a kormányok minden rendelkezésre álló potenciális adóbevételi forrást felkutatnak, és találnak is néhány alacsonyan csüngő gyümölcsöt a menedékhelyeken működő adóelkerülőkben.
Az OECD 2023-ban megegyezik, és agresszívebb álláspontra helyezkedik az adóparadicsomokkal szemben. Sőt, teljes tilalmat vezet be a világ legnagyobb adóparadicsomaira, például a Kajmán-szigetekre, a Bermudákra, a Bahamákra, Mauritiusra és a Man-szigetre.
A tilalom azt jelenti, hogy az OECD-országokban nem lehet vállalatfelvásárlásokat végrehajtani adóparadicsomokból származó tőkével, csak olyan OECD- vagy más országokból, amelyek elfogadják az OECD tőkére vonatkozó átláthatósági standardjait, amelyek magukban foglalják az automatikus információcserét, a tényleges tulajdonosok nyilvántartását és évenkénti országjelentést.
Piaci hatás a Saxo szerint:
Az iShares Listed Private Equity UCITS ETF 50 százalékkal esik.
Bővebben ITT >>>