Az ukrán elnök váratlan húzással már nem az USA kormányához, hanem közvetlenül a fegyvergyártókhoz fordul, hogy azok gyakoroljanak még nagyobb nyomást az elnökre. Szemtelenül profi ötlet, de veszélyes precedenst teremthet.
Huszonegyedik alkalommal nyúl bele az Egyesült Államok saját fegyverkészletébe, hogy Ukrajnának katonai segélycsomagot küldjön. Ezúttal egy 600 millió dolláros szállítmányról van szó, amellyel a háború kezdete óta Ukrajnát segítő fegyverkészletek összköltsége átlépte a 15,1 milliárd dollárt, azaz több mint 6100 milliárd forintot.
Az ukrán ellentámadás és annak részsikere sokakat meglepett, az ukrán „kívánságlistákra” pedig ennek tükrében még nehezebb nemet mondani. Igaz, az USA – a nagy hatótávolságú fegyverek kivételével – eddig nem is tett ilyesmit, gyakorlatilag lassan egymaga kezdi végezni az ukrán fegyveres erők haditechnikai kiszolgálását, de Zelenszkij elnöknek ez nem elég. Úgy döntött, immár nem is a kormányzatnál kopogtat újabb és újabb fegyvercsomagokért, hanem direktben célba veszi az alapszintet: magukat fegyvergyártókat.
Az ukrán elnök ugyanis beszédet mond az Egyesült Államok legnagyobb védelmi ipari eseményén, a Nemzeti Védelmi Ipari Szövetség (NDIA) által szervezett, szeptember 21-én kezdődő konferencián, amely nyugodtan tekinthető egy olyan monstre fegyverkiállításnak, ahol a gyártók, a fejlesztők, a Kongresszus és a kormányzat prominensei agyalnak a közeljövő legnagyobb üzletein.
Diplomáciai modortalanságnak is lehetne nevezni, ám Ukrajna esetében az egész nyugati világ elnézi a stílust. Az Államok szövetségesei kiterjedt lobbihálózatot működtetnek, akik elsősorban a kongresszusi területen tevékenykednek, de ez a talaj még a legedzettebbek számára is ingoványos, miután gyakorlatilag az USA elnökét célozza meg nyomásgyakorlással.
Azzal, hogy Zelenszkij egyenesen a Locheed Martin, a General Dynamics vagy a Raytheon vezéreihez intéz szózatot, és kér újabb és újabb – nyilván csúcstechnológiás – fegyvereket, tulajdonképpen át is ugrott jó pár lépcsőfokot,
Zelenszij valószínűleg nyitott kapukat dönget: a nagy fegyvergyártók egyébként is folyamatosan egyeztetnek a védelmi minisztériummal arról, hogyan gyorsíthatnák fel a termelést Ukrajna érdekében. Az ukrán elnök konferencia-bejelentkezésének hírére David Norquist, az NDIA elnöke annyira izgatott lett, hogy már meg is előlegezte a bizalmat: „a kormányzattal, a Kongresszussal, szövetségeseinkkel és partnereinkkel továbbra is támogatni fogjuk az ukránokat a végleges szabadságuk elnyerése érdekében tett erőfeszítéseikben” – mondta.
Vannak azonban, akik veszélyes precedenst látnak az ukrán elnök nyomásgyakorlási kísérletében. Bill Hartung, a Quincy Institute külpolitikai és diplomáciai agytröszt elemzője úgy véli,
A védelmi ipar szereplői ugyanis az elnöki szózat árnyékában mostantól azzal érvelhetnek, hogy ők szállítják a demokrácia fegyvereit, vagyis erkölcsi lepelbe burkolják tevékenységüket.
Pedig mi sem áll messzebb a valóságtól: nehéz ezt elhinni azoktól, akik válogatás nélkül szinte mindenhová, többek között Egyiptomba és Jemenbe is exportálnak – érvelt Hartung, rámutatva: az ukrán elnök mostani befolyásolási kísérlete olyan folyamatot indíthat el, ami semmiképpen nem tesz jót annak a jól bejáratott és nagyon is működő diplomáciai és politikai rendszernek, amely a lobbiterületet biztos keretek között működteti.
Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya