Tusk és a többi európai vezető megint bejelentette a semmit Párizsban

Íme, a nagy felismerés: Európa és az Egyesült Államok viszonya „új szakaszba” lépett.

A demokraták profitálhatnak abból, ha a félidős választások az elnökválasztás visszavágójává alakulnak.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
November 8-án félidős választásokat tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. A fő kérdés, hogy a demokrata irányítású Kongresszus legalább egyik házában képesek lesznek-e a republikánusok többséget szerezni. A megfelelő stratégia meghozhatja a sikert a republikánusoknak, amennyiben fel tudnak ülni a gazdasági nehézségek keltette állampolgári elégedetlenkedés hullámára.
A demokraták tisztában vannak a gazdasági helyzet súlyosságával és a széles állampolgári elégedetlenséggel, éppen ezért számukra az lenne az ideális stratégia, ha a félidős választásokat valamilyen módon a 2020-as amerikai elnökválasztás kvázi második fordulójává tudnák átalakítani. Ezzel a kampány egyfajta népszavazásra egyszerűsödne le, ami lényegében az előző elnök, Donald Trump és a regnáló elnök, Joe Biden közti választást jelentené. Nem csoda, hogy a demokraták ebbe az irányba akarják terelni a félidős választások fő mondandóját, hiszen gazdasági teljesítményük eddig elég vérszegény: 40 éves csúcson az infláció, a hitelfelvételi költségek folyamatosan emelkednek, 14 éves csúcson a jelzáloghitel-kamatok stb.
Trump ugyanakkor a republikánusok kárára előszeretettel helyezi saját személyét a félidős választások centrális elemévé. Mind Trump, mind Biden beszédei sokkal inkább egy elnökválasztást megelőző kampányhoz hasonlíthatók, hiszen többször említik a Fehér Házat, annak ellenére, hogy a versengés a félidős választások esetében kongresszusi helyekért folyik. A republikánusok számára az hozhatja meg a sikert, hogy ha ezt el tudják kerülni, és ehelyett sokkal inkább felülnek az állampolgári elégedetlenségre, és a gazdasági problémákat teszik kampányuk centrális elemévé a háborús nehézségekkel egyetemben.
Biden a beszédeiben élesen támadja a volt amerikai elnököt nacionalistának titulált – „Make America great again” – szlogenjei miatt, amit egyfajta fenyegetésként értelmez az amerikai demokráciára nézve. Ez a demokrata kommunikáció nem véletlen, hiszen több közvélemény-kutatás is azt sugallja, hogy az amerikai választópolgárok az egyik legfontosabb problémának a demokráciát fenyegető veszélyeket tekinti. Az NBC News augusztusi közvélemény-kutatása szerint például minden tizedik regisztrált választópolgár közül nagyjából kettő a demokráciát fenyegető veszélyeket tekinti az ország legfontosabb problémájának, emellett a megkérdezettek 16 százaléka a megélhetési költségeket nevezte meg, mint fő problémát.
Ez a demokrata kommunikáció értelemszerűen igyekszik elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról. Trump aktív részvétele a választási kampányban ebben jócskán segíti a demokratákat. Igaz, hogy a volt elnök részvétele aktivizálja a döntően Trump-párti republikánus szavazókat, de például az Egyesült Államokban élő többnyire nem párt elkötelezett független spanyol ajkúakat kikapcsolja a rendszerből, ugyanakkor a demokrata bázist is aktivizálja. A republikánusok számára viszont probléma, hogy Trumpra vetül a kampány fókusza a gazdasági problémák helyett.
A demokraták startégiájának már látszanak eredményei, hiszen Biden Trump elleni támadásai felpezsdítették a demokrata szavazókat. Általánosságban véve jellemző, hogy a Fehér Házat birtokló aktuális párt a félidős választásokon azért veszít általában mandátumokat a Kongresszusban, mert a támogatói kevésbé elkötelezettek szavazni, mint az elnöki politika miatt elégedetlen szavazók.
Szintén a demokraták malmára hajthatja a vizet a Trump-párti republikánus jelöltek megosztottsága. Ugyanakkor több republikánus szavazó is felháborodott a Legfelsőbb Bíróság abortuszjogról szóló döntése miatt. Mindezek a Trump fókuszú kommunikációs stratégiával kiegészülve felvillantották a reményt a demokraták számára, hogy megtartsák szenátusi többségüket, valamint minimalizálják a veszteségeiket a képviselőházban.
Az abortuszkérdés különösen nagy visszhangot keltett az Egyesült Államokban. Nem véletlen, hogy számos közvélemény-kutatás is készült a kérdésről. A Wall Street Journal augusztusi közvélemény-kutatása szerint 10 regisztrált választópolgárból 6 azt válaszolta, hogy az abortusznak minden vagy a legtöbb esetben legálisnak kell lennie és 56 százalék azt mondta, hogy a legfelsőbb bírósági döntés miatt nagyobb valószínűséggel fog szavazni novemberben. Biden fel is ült erre a választói hangulatra, hiszen beszédeiben hangsúlyozta, hogy az abortuszhoz való jog csak egy jog a sok közül, amit Trump hívei megpróbálnának elvenni hatalomba kerülésük esetén.
Trump nyíltan abortuszellenes álláspontot vall magáénak, amivel alapvetően nincs is probléma. Ezzel viszont valószínűleg nem szerencsés kampányolni a félidős választások előtt, hiszen nagy feltűnést kelt, a republikánus szavazók egy részét távoltartja, ráadásul a jelenleg kardinális gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről elvonja a figyelmet, csökkentve a republikánusok esélyeit – holott alapesetben ők számítanának fő esélyesnek. Az sem segít a republikánusoknak, hogy a Trump által támogatott ohiói, georgiai, pennsylvaniai és arizónai republikánus szenátorjelöltek hangsúlyozzák a 2020-as elnökválasztáson tapasztalt visszaéléseket, ami szintén elvonja a figyelmet a fontos gazdasági kérdésekről. De a Trumpnál tartott házkutatások sem voltak pozitív hatással a republikánus esélyekre.
Érdekes a Yahoo! News/YouGov közvélemény-kutatása, amely az alapján kérdezett amerikai választópolgárokat, hogy mely ügyek dühítették őket leginkább. A megkérdezettek 41 százalékát dühítette Trump és híveinek az elnökválasztás tisztaságát kritizáló nyilatkozatai, 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Biden nem adott jó válaszokat a 40 éves csúcson lévő inflációra és 28 százalék szerint aggodalomra ad okot a Trumpnál tartott házkutatás.
Összességében az, hogy Trump a nagygyűlései során hangoztatja a 2020-as elnökválasztások alatti visszaéléseket, árt a republikánus jelölteknek, hiszen nekik egyértelmű választ kell adniuk a nyilvánosság előtt, hogy osztják-e az előző elnök véleményét. Ha túlságosan Trump kerül a kampány fókuszába, az a republikánusok esélyeit erodálja, ellenben, ha Biden és a gazdasági kérdések kerülnek középpontba, akkor jelentősen megnő a republikánusok esélye, hogy visszaszerezzék legalább a kongresszus egyik háza felett az irányítást.
Ugyanakkor a politikai dinamika eltolódása Trump személye felé nem garantálja azt, hogy a demokraták képesek megtartani a kongresszus feletti irányításukat. A november 8-i félidős választásokig kicsivel több, mint egy hónap van hátra, addig sok minden történhet, illetve sok más – fentebb nem említett – tényező is kifejtheti hatását a választások eredményére. Többen ugyanakkor azt várják, hogy a gazdasági kérdések lesznek a mérvadóak, és éppen ezért fognak a republikánusok novemberben szűk többséget szerezni a szenátusban, ahol jelenleg is minimális, illetve törékeny a demokraták többsége. Továbbá a választás kimenetelében kulcskérdés lesz, hogy a demokraták vagy a republikánusok tudják-e majd jobban mozgósítani a szavazóikat, hiszen a félidős választásokon főszabály szerint alacsonyabb a választói részvétel, mint az elnökválasztásokon.
Borítókép: MTI/ EPA pool/ Jim Lo Scalzo