Két évig „fű sem terem” Németországban?! (Második rész)

A neves müncheni Ifo intézet, előző részben is többször idézett őszi előrejelzése szerint 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság teljesítménye még várhatóan stagnál, majd az idei év utolsó és a jövő év első negyedévében 0,2, illetve 0,4 százalékkal zsugorodni fog, ami – két egymást követő negyedév gazdasági teljesítményének csökkenéséből kiindulva – a tankönyvi definíció szerint is – a tényleges recesszió beköszöntét jelenti.

Mivel az energiaszolgáltatók – különösen 2023 elején – nyilvánvalóan a magas beszerzési költségekhez igazítják majd az áram– és gázárakat, az infláció 2023 első negyedévében a 11 százalékos szinten stabilizálódik, erőteljesen csökkentve a lakosság reáljövedelmét és egyúttal a vásárlóerejét is. A szövetségi kormány által kidolgozott harmadik segélycsomag intézkedései némileg ellensúlyozhatják ezt a visszaesést, de teljes körű kompenzáció nem jöhet szóba.

Jövő tavasztól némileg lassulhat a pénzromlás üteme

Az Ifo várakozásai szerint 2023 tavaszától kezdődően azonban az áremelkedés üteme fokozatosan gyengül, melynek azonban fontos előfeltétele, hogy a télen elegendő gáz álljon majd rendelkezésre, és az energiaárak ne emelkedjenek tovább, sőt legkésőbb 2023 tavaszától ismét csökkenjenek. S bár a maginfláció egyelőre magas marad, a bérkifizetések növekedésének várható felgyorsulása nyomán a háztartások reáljövedelmei 2023 közepétől várhatóan ismét emelkednek, ösztönözve a lakosság fogyasztási célú kiadásait.

Nem kizárható, hogy az ellátási keresztmetszetek szűkössége továbbra is fékezi a termelés felfutását, bár e szűkösség a világgazdaság lehűlésével fokozatosan enyhülhet. További fontos feltétel, hogy a tél folyamán nem lesz gázhiány, ami az ipari vállalatok gázellátásának korlátozásával járna együtt. Így a feldolgozóipar és a kapcsolódó üzleti szolgáltatók serkentő hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, miközben a gyorsan emelkedő finanszírozási költségeket a legközvetlenebbül megszenvedő építőiparban a költségemelkedés fékező hatást fog gyakorolni.

Az inflációs ráta az idén átlagosan 8,1 százalék lesz, jövőre pedig 9,3 százalékra emelkedik. Az intézet 2022. nyári előrejelzéséhez képest a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzés jelentősen, 4 százalékponttal csökkent, az inflációs előrejelzés pedig 6 százalékponttal, igen jelentősen, emelkedett.

Csak 2024-től térhetnek vissza a rendes kerékvágásba

A gazdasági teljesítmény számottevő lassulása folytán a foglalkoztatás növekedése veszít a korábbi lendületből. A munkanélküliek számának a jövő évre számított bő 50 ezer fővel való növekedése elsősorban a 2022 nyarán hirtelen megnövekedett ukrán állampolgárságú munkanélküliek számának növekedése miatt következik be, akiket csak fokozatosan integrálnak a munkaerőpiacra.

A gazdasági teljesítmény akkor várhatóan 1,8 százalékkal nő, az inflációs ráta 2,5 százalékra esik vissza és a munkanélküliség várhatóan ismét csökken. Az állami költségvetés a különféle segélycsomagok, a növekvő kamatkiadások és a gazdasági teljesítmény lassulása folytán mind az idén, mind pedig az elkövetkező két évben kiadási többlettel jár, a deficit három évre számított átlaga el fogja érni az éves GDP 1,5 százalékát.

Sok a kérdőjel, így nincsen kőbe vésve semmi!

Az Ifo kutatói nem tagadják, hogy a fentiekben bemutatott előrejelzést sokféle kockázat teszi bizonytalanná. Kérdés, hogyan alakulnak az energiaárak, s hogy az energiaszolgáltatók mennyiben hárítják azt át a fogyasztókra, befolyásolva a lakossági vásárlóerő további alakulását.

Az előrejelzés még nem tartalmazza a villamosenergia-árplafon és a az áramhálózati díjak kompenzálását szolgáló, a III. kedvezménycsomagban előirányzott támogatást (ennek uniós vetületéről a minap írtunk részletesen), mivel ezen intézkedések konkrét formáját az előrejelzés készítésekor még nem lehetett pontosan meghatározni.

és a vásárlóerőben jelentkező veszteség és a fogyasztás erőteljesebb csökkenése mellett valószínűleg az ipari termelés is visszaesne. Mert hiszen sok iparvállalat nagy gázfelhasználó és nyilván a fűtés erős, ha nem is kizárólagos prioritást kap a termeléssel szemben.

Van, ami enyhítheti az ársokk hatásait

Az sem világos, hogy a magánháztartások hogyan reagálnak majd a magas áremelkedésre és a kapcsolódó likviditási szűk keresztmetszetekre. Az Ifo szakértői előrejelzésükben azt feltételezték, hogy a megtakarítási hajlandóság esetleges csökkenése nyomán átmenetileg növekedhet a háztartások által vásárlásra felhasznált jövedelem.

A 2023-as év egészére számítva ez valamivel kevesebb, mint 40 milliárd euró többlet vásárlóerőt teremt, ami érezhetően enyhíti az előrejelzésben jelzett ársokk reálgazdasági hatásait.

Végül, az ellátási láncra vonatkozó feltételezések és a koronavírus-járvány további lefolyása tekintetében is vannak kockázatok, írják a müncheni szakértők. Nem kizárható ugyanis, hogy ősztől ismét felgyorsul a fertőzés üteme, s hogy veszélyesebb vírusváltozatok jelennek meg, ami a közélet újabb korlátozásához vezet, s így további terhet ró a fogyasztói gazdaságra, a globális ellátási láncokat és a németországi termelést is megzavarva.

Évekig csökkenhet a némek növekedési üteme

A kieli IfW gazdaságkutató intézet szintén a napokban, szeptember közepén nyilvánosságra hozott, hosszabb távra szóló előrejelzése szerint az energiaárak magas szintje és a baby boomer korosztály nyugdíjba vonulása nyomán még évekig mérséklődik majd Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye.

- mondta Stefan Kooths, az IfW kutatásvezetője, az intézet alelnöke, aki szerint

Az IfW középtávú előrejelzése szerint a gazdasági teljesítmény 2027 végére várható növekedése – a termelési kapacitások normális kihasználtságát feltételezve – alig 0,7 százalékos lehet, szemben a koronaválság előtti 1,3 százalékos hosszú távú átlaggal.

„A német gazdaság már 2020 óta a potenciális szintje alatt működik, s ez valószínűleg 2025-ig így marad. (...) Összességében a bruttó hazai termék ebben az időszakban valószínűleg mintegy 300 milliárd euróval lesz alacsonyabb, mint ami a termelési tényezők normális kihasználása esetén lehetséges lenne."

Az intézet kutatói emlékeztetnek arra a már jó ideje ismert tényre, mely szerint 2023 után több ember fog rendszeresen kilépni a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. A német munkaerőpiac évente átlagosan 130 000 munkavállalót veszítene.

olvasható a kieli intézet hosszabb távra szóló előrejelzésében.

(Fotó: 123RF)