Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Az anti-Nobelnek is nevezett elismerés közgazdasági kategóriáját egy matematikai levezetés nyerte, ami arról szól, miért nem a tehetségesek, hanem a szerencsések a sikeresek az életben.
A múlt héten osztották ki az idei IgNobel-díjakat. Az elismerést a nemzetközi tudományos élet azon szereplői kapják, akik komoly tudományos munkát fektetnek általában vicces, de elgondolkodtatónak ítélt kutatásokért, amelyeket nem érdemes folytatni vagy megismételni.
A legérdekesebb (és egyáltalán nem hasztalan) kutatás idén a biztonságtechnika kategóriában bukkant fel. Magnus Gens svéd mérnököt a hazájában évente előforduló rengeteg rénszarvas-gázolás késztette arra, hogy kifejlesszen az autógyártók számára egy – paramétereiben és jellemzőiben hasonló felépítésű – rénszarvas törésteszt-bábut. A büszke díjtulajdonos azt azért elmondta: kutatása nagyon is szükségszerű, miután
A fizikai kategória nyertese a beszédes nevű Frank Fish lett, aki azt vizsgálta, mitől úsznak a kiskacsák alakzatban. Az alkalmazott kardiológiai díjat Eliska Prochazkova és csapata vihette haza, miután arra kerestek bizonyítékot, hogy a szerelmespárok tagjainak pulzusa szinkronba kerül, amikor együtt vannak. A biológiai IgNobelt Solimary García-Hernández és Glauco Machado kapták, ők a skorpiók párzási szokásait tanulmányozták székrekedés idején (mármint a skorpiók, és nem a kutatók székrekedése esetében), az irodalmi elismerés pedig Eric Martíneznek járt, aki a jogi dokumentumok törvényszerű érthetetlenségét bizonyította kutatásával.
A művészettörténeti elsimerés tulajdonosa a Peter de Smet and Nicholas Hellmuth csodapáros lett, akik az ókori maja kerámiákon látható beöntési jeleneteket közelítették meg multidiszciplináris módon, a béke díjat pedig Junhui Wu zsebelte be egy olyan algoritmus kifejlesztéséért, amely segít eldönteni egy pletykálkodónak, hogy mikor mondjon igazat és mikor füllenthet.
Természetesen a közgazdaság sem maradhatott ki. Idén a díjat Alessandro Pluchinónak és munkatársainak ítélték, akik matematikailag vezették le, hogy az életben miért nem a legtehetségesebbek, hanem a legszerencsésebbek a sikeresek.