Az anti-Nobelnek is nevezett elismerés közgazdasági kategóriáját egy matematikai levezetés nyerte, ami arról szól, miért nem a tehetségesek, hanem a szerencsések a sikeresek az életben.
A múlt héten osztották ki az idei IgNobel-díjakat. Az elismerést a nemzetközi tudományos élet azon szereplői kapják, akik komoly tudományos munkát fektetnek általában vicces, de elgondolkodtatónak ítélt kutatásokért, amelyeket nem érdemes folytatni vagy megismételni.
A legérdekesebb (és egyáltalán nem hasztalan) kutatás idén a biztonságtechnika kategóriában bukkant fel. Magnus Gens svéd mérnököt a hazájában évente előforduló rengeteg rénszarvas-gázolás késztette arra, hogy kifejlesszen az autógyártók számára egy – paramétereiben és jellemzőiben hasonló felépítésű – rénszarvas törésteszt-bábut. A büszke díjtulajdonos azt azért elmondta: kutatása nagyon is szükségszerű, miután
A fizikai kategória nyertese a beszédes nevű Frank Fish lett, aki azt vizsgálta, mitől úsznak a kiskacsák alakzatban. Az alkalmazott kardiológiai díjat Eliska Prochazkova és csapata vihette haza, miután arra kerestek bizonyítékot, hogy a szerelmespárok tagjainak pulzusa szinkronba kerül, amikor együtt vannak. A biológiai IgNobelt Solimary García-Hernández és Glauco Machado kapták, ők a skorpiók párzási szokásait tanulmányozták székrekedés idején (mármint a skorpiók, és nem a kutatók székrekedése esetében), az irodalmi elismerés pedig Eric Martíneznek járt, aki a jogi dokumentumok törvényszerű érthetetlenségét bizonyította kutatásával.
A művészettörténeti elsimerés tulajdonosa a Peter de Smet and Nicholas Hellmuth csodapáros lett, akik az ókori maja kerámiákon látható beöntési jeleneteket közelítették meg multidiszciplináris módon, a béke díjat pedig Junhui Wu zsebelte be egy olyan algoritmus kifejlesztéséért, amely segít eldönteni egy pletykálkodónak, hogy mikor mondjon igazat és mikor füllenthet.
Természetesen a közgazdaság sem maradhatott ki. Idén a díjat Alessandro Pluchinónak és munkatársainak ítélték, akik matematikailag vezették le, hogy az életben miért nem a legtehetségesebbek, hanem a legszerencsésebbek a sikeresek.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
