Rénszarvas tesztbábu, skorpiók párzása, pletyka-algoritmus: kiosztották az IgNobel-díjakat

2022. szeptember 25. 16:49

Az anti-Nobelnek is nevezett elismerés közgazdasági kategóriáját egy matematikai levezetés nyerte, ami arról szól, miért nem a tehetségesek, hanem a szerencsések a sikeresek az életben.

2022. szeptember 25. 16:49
null

A múlt héten osztották ki az idei IgNobel-díjakat. Az elismerést a nemzetközi tudományos élet azon szereplői kapják, akik komoly tudományos munkát fektetnek általában vicces, de elgondolkodtatónak ítélt kutatásokért, amelyeket nem érdemes folytatni vagy megismételni.

A legérdekesebb (és egyáltalán nem hasztalan) kutatás idén a biztonságtechnika kategóriában bukkant fel. Magnus Gens svéd mérnököt a hazájában évente előforduló rengeteg rénszarvas-gázolás késztette arra, hogy kifejlesszen az autógyártók számára egy – paramétereiben és jellemzőiben hasonló felépítésű – rénszarvas törésteszt-bábut. A büszke díjtulajdonos azt azért elmondta: kutatása nagyon is szükségszerű, miután

a rénszarvas-gázolásoknál az esetek többségében nem nyílik ki a légzsák, az autógyártóknak tehát a svéd modellezés egy nagyon is valós problémára lehet megoldás.

Miért úsznak a kiskacsák alakzatban?

A fizikai kategória nyertese a beszédes nevű Frank Fish lett, aki azt vizsgálta, mitől úsznak a kiskacsák alakzatban. Az alkalmazott kardiológiai díjat Eliska Prochazkova és csapata vihette haza, miután arra kerestek bizonyítékot, hogy a szerelmespárok tagjainak pulzusa szinkronba kerül, amikor együtt vannak. A biológiai IgNobelt Solimary García-Hernández és Glauco Machado kapták, ők a skorpiók párzási szokásait tanulmányozták székrekedés idején (mármint a skorpiók, és nem a kutatók székrekedése esetében), az irodalmi elismerés pedig Eric Martíneznek járt, aki a jogi dokumentumok törvényszerű érthetetlenségét bizonyította kutatásával.
A művészettörténeti elsimerés tulajdonosa a Peter de Smet and Nicholas Hellmuth csodapáros lett, akik az ókori maja kerámiákon látható beöntési jeleneteket közelítették meg multidiszciplináris módon, a béke díjat pedig Junhui Wu zsebelte be egy olyan algoritmus kifejlesztéséért, amely segít eldönteni egy pletykálkodónak, hogy mikor mondjon igazat és mikor füllenthet.

Természetesen a közgazdaság sem maradhatott ki. Idén a díjat Alessandro Pluchinónak és munkatársainak ítélték, akik matematikailag vezették le, hogy az életben miért nem a legtehetségesebbek, hanem a legszerencsésebbek a sikeresek.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fabulon a bőre őre
2022. október 02. 21:25
Ha vannak még.
Autofocus
2022. szeptember 27. 08:23
A CEU és az ELTE gender szakokra minden évben díjeső hullna.
Dramax
2022. szeptember 27. 08:22
A közgáz ig-nobeles Alessandro Pluchinó csak az ókori bölcsességet vezette le matematikailag, és egyáltalán nem baromság: "Azt is megfigyeltem, hogy a nap alatt nem a leggyorsabb futó nyeri a versenyt, nem a legerősebb harcos győz a csatában, nem a bölcsek kapják a magas fizetést, nem az értelmeseknek jut a gazdagság, nem a jó szakembereket emelik magas pozícióba, hanem a dolgok alakulása az idő alkalmasságától és a véletlentől függ." Prédikátor 9:11 (EFO)
Ninini
2022. szeptember 27. 08:21
Remek elgondolás ez a díj. Nálunk is be kellene vezetni az egyetemeken, hátha nem baromságokat kutatnának.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!