Még korábban
Érdemes még korábbra, 2010 előttre is visszamenni: a MATÁV privatizációjáig. Mivel az akvizíciót követően a létrejött vállalatcsoport rendelkezhet a legjelentősebb hazai infrastruktúrával, képes lesz meghatározó szereplővé válni. Ez a felvásárlás az elmúlt harminc év legjelentősebbjei közé sorolható, ami felér a MATÁV privatizációjával. Ha a számokat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a hazai piac második legnagyobb szereplője a Vodafone a 3,8 milliós lakossági és üzleti előfizetővel, amely lényegében idén júliusban 5 millió, bevételt biztosító előfizetést jelentett. Az akvizícióval létrejövő csoport ezt a számot lenne képes növelni 7,6 millióra az idei év végére. Ez a digitális infrastruktúra a hazai vezetékes hang, internet, kábeltévé és mobilszolgáltatók között első helyre emelheti a 4iG Nyrt.-t, hiszen a társaság üzleti megoldásai lényegében korszerű és széleskörű digitális megoldásokat lennének képesek biztosítani a nagyvállalati, valamint a kormányzati szféra számára is egyaránt. De ha a Vodafone előző üzleti éves számait megnézzük, akkor sem elhanyagolható döntési szempontot találunk: a 2021-2022-es üzleti évet figyelembe véve az éves árbevétel 278 milliárd forintot tett ki amellett, hogy a vállalat mintegy háromezer főt foglalkoztat.
A magyar kormány céljai világosak. Ez a felvásárlás illeszkedik az elmúlt 12 év patrióta gazdaságpolitikájába, valamint a nemzetstratégiai gondolkodásba is. Ez az ügylet a hazai távközlési szektorban egy magyar, nemzeti tulajdonban lévő céget hivatott létrehozni, amely vezető szerepet vállal a piacon, képes megfelelő válaszokat adni a 21. századi kihívásokra, javítja a hazai versenyképességet minőségi szolgáltatásokat nyújtva a közel 4 millió ügyfelének. A felvásárlással ezek az elvárások teljesíthetőek.
Más szektorokba is bevásárolt az állam az elmúlt években
Nem csak a DIGI-t és a Vodafone-t vásárolta fel a magyar állam. Az energiaszektor vonatkozásában hasonlóan nagy port kavart idén áprilisban az E.ON ügye is. A Magyar Közlönyben jelent meg egy rendelet, amely lényegében megnyitotta a lehetőséget az áramszolgáltató felvásárlása előtt. A rendelet érdekességét viszont az jelentette, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kell vizsgálnia. Az E.ON ügye szintén stratégiai jelentőségű, hiszen a tranzakciót követően joggal beszélhetnénk arról, hogy az MVM-csoport végezné a teljes egyetemes földgáz, valamint villamosenergia szolgáltatást Magyarországon. A portfólióbővülés közepette az MVM már több mint 10 millió lakossági és üzleti ügyfélnek szolgáltat energiát nem csak belföldön, de a határon túl is. A rendelet a konkrét arányt is tartalmazza: a törvényi alapot a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény jelenti, így az E.ON 100 százalékos üzletrészének az MVM által történő megszerzése nemzetstratégiai jelentőségű. Ez a tranzakció biztosítja az ország villamosenergia-ellátás biztonságát.
