„Nem a tényeken, hanem a helyi politikusok állatias idegengyűlöletén alapul a lett parlamentnek az a határozata, amely terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot” – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Abból kiindulva, hogy a döntésnek az állatias idegengyűlöleten felül semmilyen ténybeli alapja nincs, az ideológusait nem lehet másnak, mint neonácinak nevezni” – írta a diplomata.
Zaharova szerint a lett törvényhozók ellenséges kampánya teljesen összhangban áll a Riga által kirobbantott oroszellenes hisztériával. Álláspontja értelmében a lett uralkodó elit „beteges ruszofóbiája” súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozott az országban, és csökkentette az emberek életszínvonalát.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a „szélsőséges populizmus” megnyilvánulásának és plágiumnak minősítette a lett parlamenti határozatot. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy elsőként az amerikai kongresszusban merült fel az elképzelés, hogy Oroszországot bélyegezzék a terrorizmust támogató országnak. Szluckij szerint a lett politikai elit a tengerentúli politikát kiszolgálva tovább „kereskedik a ruszofóbiával”, felcserélve a jó és a rossz fogalmát.
Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányos jogalkotással és államépítéssel foglalkozó bizottságának elnöke szerint Moszkvának a legkeményebb gazdasági és politikai intézkedésekkel kell válaszolnia a lett parlamenti határozatra.
„Oroszország a legjelentősebb mértékben járult hozzá a terrorizmus elleni küzdelemhez, a terrorizmus cinkosaiként pedig azokat kellene elismerni, akik megpróbálták lerombolni Irak, Szíria, Líbia államiságát, ami a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint világszerte a terrorizmus elburjánzásához vezetett” – mondta.
A lett parlament csütörtökön a terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, és határozatában azt állította, hogy „az ukrán civilek elleni erőszak célzott népirtással ér fel”. A rigai törvényhozás emellett felszólította az Európai Unió országait, ne adjanak ki turistavízumot az orosz és a fehérorosz állampolgároknak.
(MTI)
Borítókép: MTI szerkesztett
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Golf, szépség és mértéktartás – a Kollázs legújabb adásában Mészáros Nóra vendége Dr. Krasznai Zsolt, aki őszintén beszél a kezdetek kihívásairól, a média kötéltáncáról, a közösségi média által torzított szépségideálról és arról, miért a természetesség a legfontosabb érték még a plasztikai sebészet világában is.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
Újabb bizalmatlansági indítványt indítanak a Patrióták az Európai Parlamentben – jelentette be Gál Kinga.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Amennyiben az oroszok jól látják a helyzetet, tényleg nagy bajban lehet Ukrajna.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
