A bitcoin az elmúlt években csillagászati hozamokat produkált. Sokan a brutális emelkedést mutató árfolyamgörbe miatt fektetnek most be a kriptopénzekbe, hasonló jövőbeni trendeket várva. Jelen írás azt vizsgálja, mit mond a jövő tekintetében a szédületes múltbeli hozam.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Négyezerkilencszáz százalék
A bitcoin árfolyama nyolc évvel ezelőtt 600 dollár körül ingadozott, ám ma, a cikk írásakor már 30.000 dollár körül táncol. Aki tehát 2014 nyarának elején vásárolt Satoshi Nakamoto szellemi gyermekéből, az a teljes befektetési időtáv tekintetében 4.900 százalékos hozamot ért el. Magyarul megötvenszerezte befektetésének értékét. Azaz elég volt húszezer forintot befektetnie nyolc évvel ezelőtt ahhoz, hogy mára milliomossá váljon.
És még csak nem is a bitcoin volt a legjobb kriptobefektetés az elmúlt években. Hasonló időtávon az XRP értéke százszorozott, a BNB pedig még ennél is jobban teljesített. A Solana másfél év alatt ötvenszerezett. Az Ethereum értéke pedig nagyjából ezerszeresére emelkedett nyolc év alatt.
Eladók és vevők
A klasszikus vicc szerint Jimet felhívja brókere egy tuti tippel. Vásároljon egy adott részvényből, és nem fogja megbánni. Jim rááll az üzletre és befektet. Másnap reggel elégedetten olvassa a tőzsdei hírekben, hogy a papír árfolyama valóban emelkedett. Dél körül újra hívja a kereskedő, és további vételre bíztatja. Jimet sokkal kevesebb ideig kell győzködni, és ezúttal sem bánja meg a döntését, a részvény ára ismét felfelé ment. Harmadnap már várja a brókere hívását, és lényegében azonnal rááll az újabb befektetésre, mely ismét hasznot hoz neki. Negyedik nap már ő hívja a kereskedőt, hogy vegyen neki papírt. A nyereség most sem marad el. Így megy ez néhány napig. Majd egy szürke kedden Jim megkéri a brókerét, hogy váltsa pénzre a befektetési hozamait, és adja el az összes részvényt, amit eddig vett. Ám a kereskedő válasza kijózanító: „Eladni? De kinek? Egyedül te vásárolsz!”
A fenti vicc egy nagyon fontos és roppant komoly összefüggést világít meg, humoros formában. A jelentős árfolyamemelkedés mögött az van, hogy újabb és újabb vételi megbízások érkeznek a piacra.
Ekkor viszont a piac könyörtelen szabályai szerint az eladók fognak dominálni, ami viszont minden esetben áresést jelent.
Az elmúlt nyolc év nagyrészét egyértelműen a vevők uralták a bitcoin, és általában a virtuális valuták piacát. Ennek köszönhető az árak más eszközöknél soha nem látott, hiperszónikus emelkedése. Ám a piac alapvető szabályai a kriptopénzek esetében is igazak. Minden extrém emelkedést követnie kell egy korrekciónak vagy árzuhanásnak. A vevők egyszer elfogynak, és ekkor az eladók lefelé nyomják az árakat. A következőkben azt vizsgáljuk meg, mi történt a múltban nagy befektetési hozamrobbanások után.
Amerikai ingatlanok
A történelem egyik legjelentősebb ingatlanár-növekedése Amerikában történt. A lakások ára az 1987 és 2007 közötti húsz évben közel háromszorosára emelkedett (1. ábra). A görbét az utolsó években pontosan ugyanaz hajtotta, mint a fenti vicc esetében. A piac teljesen felborult. A korábbi értéknövekedés és a kedvező kamatozású, könnyen felvehető hitelek miatt egyre többen vásároltak maguknak akár második, harmadik ingatlant is, elsősorban spekulációs célokból, az árak további növekedését várva.
1. ábra: Az amerikai ingatlanok árának alakulása 1987 és 2014 között. Forrás: Fed.
A folyamat természetesen nem tarthatott örökké. A vevők egy idő után elfogytak, részben azért, mert azok, akik vásárolt volna, már megtették, részben pedig az emelkedő kamatok korlátozták a vevők anyagi lehetőségeit. A vásárlók megfogyatkozása miatt megtorpanó áremelkedés és a hitelköltségek emelkedése viszont egyre több befektetőt ösztönzött a profit realizálására, azaz a megvásárolt ingatlan értékesítésére. Az eladók számának növekedése pedig elhozta az árak csökkenését. És ez a folyamat ugyanolyan öngerjesztő volt, mint a korábbi áremelkedés. 2012 elejére az amerikai lakások ára átlagosan negyedével volt kevesebb, mint a 2007-es csúcson. Ez pedig katasztrofális veszteségeket hozott a jellemzően nagyrészt hitelből vásárló befektetőknek.
Arany
A sárga fém ára több jelentős emelkedést is megélt. Az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb rallyját az 1970-es években produkálta. 1971 és 1979 között, azaz nyolc év alatt tizenkétszeresére emelkedett az arany ára (2. ábra). Bár ez csak nagyjából negyede a bitcoin mostani teljesítményének, ráadásul egy komoly inflációs környezetben történt az árnövekedés, amikor majdnem mindennek felment az értéke, mégis kiemelkedőnek számít. Ezt a tényt az is jól mutatja, hogy azóta eltelt évek tekintetében a legjobb nyolc éves időszakban, 2001 és 2009 között is csupán a fenti ütem harmadát tudta a nemesfém produkálni az árfolyamának négyszerezésével.
2. ábra: Az arany árának alakulása 1971 és 1987 között. Forrás: Macrotrends.
A kiemelkedő hozamokat ebben az esetben is komoly zakó követte. 1980-ban még kitartott az arany lendülete, több mint 10 százalékot emelkedett az árfolyama. Azonban a következő négy évben a csúcsról a felére esett a nemesfém ára. A trend megfordulásának fő oka az volt, hogy a korábbi emelkedést fűtő inflációt az amerikai jegybank új elnöke, Paul Volcker kíméletlen kamatemeléssel kényszerítette csökkenő pályára. A jelentős, 20 százalék környékén is megforduló kamatok egyre több befektetőt csábítottak el az aranytól a hagyományos, kamatot fizető befektetésekhez. Az eladói nyomás pedig letörte a nemesfém árfolyamát.
Japán részvények
Kevés olyan hely és idő volt, ahol és amikor olyan jó volt részvényekbe fektetni, mint az 1980-as évek Japánjában. Az árak rakétaszerűen emelkedtek. A japán tőzsdeindex, a Nikkei közel négyszerezett öt év alatt (3. ábra). A japán fizetőeszköz, a jen gyengesége segítette a szigetország vállalatait abban, hogy termékeikkel elárasszák a világpiacot. Sőt, az export volumene akkor sem tört meg, amikor az 1985-ös Pláza egyezmény következtében a jen erősödni jelentősen kezdett. A magas export az erősödő pénzzel együtt pedig szárnyaló árbevételt és profitokat eredményezett a szigetországban. A tőzsdei árrobbanás így nem volt meglepő.
3. ábra: A japán tőzsdeindex, a Nikkei alakulása 1985 és 2022 között. Forrás: Yahoo finance.
A japán jegybank kamatemelései azonban 1990-ben kipukkasztották a tőzsdebuborékot. Ekkor kezdődött az a több mint húsz éves időszak, melyet a közgazdászok Japán elveszett évtizedeinek hívnak. Egészen 2012 végéig a medve uralta az ország tőkepiacát, a részvényárak trendszerűen csökkentek ezen időszakban. Sőt, a Nikkei még ma, 2022-ben is több mint 25 százalékkal alatta van az 1989-es csúcsértékének.
Dot.com lufi
Ami az 1980-as évek volt a japán befektetőknek, azt jelentették az 1990-es évek az amerikai tőkepiac szereplői számára. Az internet megjelenése és elterjedése következtében számítástechnikai cégek ezreit alapították meg az egyik pillanatról a másikra. A befektetések volumene szédületes ütemben szárnyalt, melyet jellemzően a bevételek felrobbanása is követett. A legtöbb informatikai vállalkozás ekkor még nem volt képes nyereséget termelni. Ez azonban nem érdekelte a befektetőket, akik számolatlanul öntötték a pénzt ezen társaságokba. A részvények ennek megfelelően kilőttek, az árfolyamok egyre meredekebben emelkedtek, különösen a technológiai cégeket tömörítő NASDAQ index értéke (4. ábra).
4. ábra: Az amerikai NASDAQ index alakulása 1992 és 2007 között. Forrás: Yahoo finance.
A fák azonban itt sem nőttek az égig. Az amerikai jegybank kamatemelései fékezték a gazdaságot, és egy ilyen helyzet különösen kedvezőtlen volt az elhalasztható informatikai fejlesztéseket szolgáltató cégek számára. A korábban exponenciálisan emelkedő bevételek hirtelen csökkenni kezdtek. Ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy az extrém magas árbevétel-növekedéssel számoló árazási modellek hibásak, és
A befektetők pánikszerűen adták el korábban zsákszámra vett részvényeiket. Az árak pedig összeomlottak. A NASDAQ értéke negyedére esett kevesebb mint három év alatt. A befektetők fájdalmas módon tanulták meg, hogy a gyorsuló árfolyamnövekedés soha nem fenntartható.
Tanulság
A pénzügyeknek két fontos alapigazsága köszönt vissza mind a négy történelmi példában. Egyrészt a múltbeli árfolyamgrafikonok soha nem jó becslései a jövőbeni áralakulásnak.
Másrészt az extrém árfolyammozgások hosszú távon nem fenntarthatóak. Egy hosszú távú jelentős áremelkedés minden bizonnyal túlzott árazást mutat, ez pedig az árak jövőbeni esését valószínűsíti. A vevők egyszer mindenképpen elfogynak. Hogy pontosan mikor, azt persze soha nem lehet előre tudni. Az viszont biztos, hogy
Címlap: MTI/EPA/Luong Thai Linh.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
A miniszterelnök továbbra sem beszélt arról, pontosan mit ígért az Európai Bizottságnak, azt azonban elismerte, hogy tetemes mennyiségű reformot kell végrehajtania Magyarországnak.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Sokaknak lehet ismerős a Vörösök új szakvezetője.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
