Új fegyverek tesztelésére használja az orosz-ukrán háborút Amerika

A háború kitörése óta a Biden-kormányzat nagyjából 3,5 milliárd dollárt áldozott Ukrajna felfegyverzésére. Április 21-én újabb 800 millió dolláros keretet hívtak le ugyanebből a célból, egy nappal később pedig közzétették azt az egyszerre részletes és szűkszavú listát, amelyen az új fegyverszállítmány egyes tételei szerepelnek.  A lista 1400 Stringer rakétával kezdődik, sem a szám, sem a típus nem meglepő: az ukránok az információk szerint nagy hatékonysággal használják a vállról indítható rakétákat az orosz légierő gépei ellen. A felsorolásban helyet kapnak a Javelin-páncéltörők, amiből nagyon komoly tételt, 5500 darabot szállítanak le Ukrajnának, de felbukkan 7000 kézifegyver, 50 millió darab lőszer és 16 darab Mi-17-es helikopter is – utóbbiakat az afgán kormányerők menekítették ki az országból a tavalyi NATO-kivonulással egy időben.

Szellemfegyver

A listán akadnak elkent tételek is: nem tudni pontosan, mit takarnak a „több száz páncélozott kerekes jármű” vagy a „lézervezérelt rakétarendszerek” kifejezések, de szerepel egy olyan szállítási sor is, amelyre nagyon sokan kapták fel a fejüket. Az RQ-20 Puma felderítő drónok és a Switchblade kamikáze-drónok mellett ugyanis

Utóbbi valóban kísérteties, ugyanis senki nem nagyon tud róla semmit, a közvélemény még a létezéséről is most hall először. A Pentagon első közleményében azt sugallta, hogy az eszközt kifejezetten az ukránok számára készítették az orosz invázió megkezdése után, de ez a gondolat annyira nevetséges volt, hogy később pontosították magukat, kijelentve, hogy a fegyver már létezett február 24-e előtt is, de az igaz, hogy az ukránok a donbászi harcokban nagyon nagy hasznát fogják venni. 

Az Amerikai Védelmi Minisztérium által, mintegy mellékesen nyilvánosságra hozott új fegyver létezése meglepte a közvéleményt, a Phoenix Ghostot gyártó AEVEX Aerospace-t pedig az a tény, hogy a Pentagon ilyen formában mutatta be legújabb technikáját. A piacon mindössze öt éve jelenlévő vállalat érezhetően nem volt felkészülve a hirtelen támadt érdeklődésre és az újságírók rohamára: nyilatkozni nem nagyon tudtak az ügyben, a csend pedig azóta is nagy. Maga a Pentagon is hasonlóképpen kommunikál az ügyben, John F. Kirby szóvivő mindössze annyit árult el, hogy a Phoenix Ghost hasonló taktikai kvalitásokkal rendelkezik, mint a Switchblade, de mások a képességei – nesze semmi, fogd meg jól. 

A legdrágább rugós kések

Információ hiányában csak a nagyon csekély lényegi tartalommal bíró mondatokra hagyatkozhatunk, így a legegyszerűbb, ha utánanézünk, mit tud a Switchblade.  Az AeroVironment vállalat, amely a Puma dróncsaládot is gyártja, 2011-ben röptette először öngyilkos drónját. (A cég számunkra is ismerős lehet, a Magyar Honvédség a haderőfejlesztés részeként 2018-ban vásárolt a vállalat RQ-11 Raven típusú felderítő drónjaiból.) A kézi terminállal indított fegyvernek két típusa áll hadrendben: a Switchblade 300 elsősorban gyengébben páncolozott célpontok és élőerő ellen, míg testvére, a 600-as változat már keményebb páncélzattal bíró járművek és épületek ellen is bevethető. A kisebb verzió alig három kiló, hátizsákban szállítható, üzembe helyezésére pedig mindössze pár percre van szükség. Végsebessége 160 kilométer/óra, hátránya azonban, hogy hatótávolsága mindössze tíz kilométer, és mindössze negyed órán át képes a levegőben maradni, így gyakorlatilag csak precíz, célzott támadásnál alkalmazható. A  Switchblade 600-as már huszonöt kiló, de hatékonyságában is többet mutat. 40 percig képes repülni, és akár 40 kilométerrel távolabbi célpontok ellen is be lehet vetni.

Miután a levegőből azonosították a célpontot, egyszerűen belecsapódnak, a rombolást pedig a rajtuk lévő C-4-es alapú robbanófej végzi el. A Switchblade-ek jelenleg az USA haderejénél és az ukránoknál állnak hadrendben – utóbbinál nem lehet használni a rendszeresített szót, mert gyakorlatilag minden fegyver, ami az országba érkezik a különböző államok haderejétől, azonnal hadrendbe áll.

Kísértet járja be Ukrajnát

A tény, hogy a Phoenix Ghostból százon felüli darabszámban szállítanak az amerikaiak Ukrajnába, azt jelzi, hogy már túl vannak a teszteken, és sorozatgyártást kezdtek a fegyverből. Ha a Ghost valóban mindent tud, amit a Switchblade, akkor egy nagyon mozgékony, könnyen irányítható, hihetetlen pontos találati aránnyal bíró fegyverről beszélünk, gyaníthatóan hosszabb repülési idővel és nagyobb hatótávolsággal, valamint erősebb rombolóerővel megfejelve. Az indítás valószínűleg ugyanúgy kézi terminállal (vagyis csőből indított) lesz, a navigációs rendszert és az érzékelőket viszont feltehetően felturbózták, aminek a donbászi (településeken és azokon kívül egyaránt dúló) csatákban valóban óriási hasznát fogják venni az ukránok.

Van azonban ebben a történetben valami, ami messze túlmutat a „Peace for Ukraine” magasztos eszméjén. A Phoenix Ghost bevetése háborús területen elfogadható, hozzátéve, hogy az USA nem az ukrán hadsereg számára fejlesztette, és jelenleg még pontos kiképzési programmal sem rendelkezik a használatához. Vadonatúj technológiáról van szó, amit bár teszteltek, éles körülmények között még soha nem próbáltak ki. Majd most. 

A dolog innentől válik aggasztóan izgalmassá. A Pentagon Védelmi Logisztikai Ügynöksége, a DLA a fegyverlista megjelentetésével egy időben egy egészen jópofa és abszurd közleményt jelentetett meg. A dokumentum már az elején leszögezi, hogy a Biden-adminisztráció mindent megtesz Ukrajna fegyverekkel kapcsolatos kéréseinek teljesítéséért. Mint írják, arra is rávilágított az orosz agresszió, hogy

A Védelmi Minisztérium a párbeszéd alatt információk beszerzésére gondolt a fegyvergyártó és fejlesztő vállalatoktól, egészen pontosan az olyan fegyverekre és technikákra kíváncsi, „amelyek gyorsan exportálhatók, minimális kiképzéssel bevethetők, és amelyek hatékonynak bizonyulnak a csatatéren”.  A vállalatoknak száz szóban kell ismertetniük a saját maguk ajánlotta fegyvert, majd azt, milyen területen lehet alkalmazni, gyártásban van-e már, és ha nem, mennyi idő kell annak megkezdéséhez. A jelentkezőknek május 6-ig van lehetőségük válaszolni, aztán a kormány majd dönt, kivel és hogyan köt szerződést.

Ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok lőtérnek kezdi használni Ukrajnát. Míg az Európai Unió tagállamai zömében a régebbi, kipróbált, nem egy esetben az ukránoknak is ismerős haditechnikai eszközöket küldik Zelenszkijnek, addig az USA – ami eddig is hozzányúlt saját, alkalmazásban álló belső készleteihez – mostani lépése új dimenzióját mutatja a segítségnyújtásnak. Már a Phoenix Phantom esetében is meghökkentő volt egy vadonatúj, még be sem járatott fegyver önzetlen felajánlása, az azonban, hogy eddig esetleg gyártásba nem küldött, az esetek zömében tesztelés nélküli technikákra akar az USA kormánya szerződést kötni, majd mindenféle átfutási idő nélkül az ukrán frontra küldeni, azt jelenti, hogy a Biden-kormány tesztelési területnek és lehetőségnek tekinti Ukrajna területét, ahol

A gondolat persze nem új keletű, a nyíltság azonban, ahogyan kommunikálják, meglehetősen szokatlan. Az USA szemszögéből nézve persze mindenki jól jár. Ukrajna, a fegyverfejlesztők, a gyártók, az amerikai haderő, a politikai elit – és elsősorban a gazdaság. Jövőre már 770 milliárd dollárra ugrik a védelmi költségvetés.
És csak nő. 

Fotó: MTI, US Marine Corps