A történelem első gazdasági világháborúja a szemünk előtt bontakozik ki. A résztvevő országok száma alapján ez a legkiterjedtebb konfliktus a történelem során.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
1914 nyarának elején valószínűleg még senki sem gondolta, hogy egy világégés küszöbén áll Európa. Ferenc Ferdinánd június 28-i meggyilkolása idején sem sejtették még az amerikaiak, az oroszok, a britek vagy a franciák, hogy a következő években négymillió honfitársuk fog elesni különböző csatatéren. Sőt, még egy hónappal később is, amikor Ausztria hadat üzent Szerbiának, csupán egyetlen kulcsszereplő, a magyar miniszterelnök, Tisza István adott hangot azon félemének, hogy a kirobbanó konfliktus akár európai méretűvé dagadhat. Bár a történészek ma pontosan össze tudják rakni az események láncolatát, a kor emberének sejtése sem lehetett arról, milyen drámai események állnak előtte.
A kor emberei számára az események és összefüggések ugyanúgy rejtve történtek most, mint valamivel több, mint egy évszázaddal ezelőtt. A harcok megkezdődését ugyanis nem csapatmozgások vagy rakéták jelezték, hanem az Európai Unió döntése, melynek keretében orosz politikusok, valamint törvényhozásban és közigazgatásban dolgozók ellen jelentettek be szankciókat, valamint betiltották az orosz államkötvények adásvételét. Az Oroszország elleni szankciókat listázó Ukraine 2022 oldal ezzel a bejegyzéssel kezdődik.
De miért beszélek egy gazdasági szankció kapcsán világháborúról? Ennek egyik oka az, hogy nem egyetlen szankció történt, hanem az Ukraine 2022 tanúsága szerint csak április végéig 93 darab. A korlátozó intézkedések meghozatalában pedig ugyanezen dátumig összesen 40 ország vett részt, az Európai Unió mellett Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália, Tajvan, Norvégia, Kanada, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Szingapúr, Svájc, Új-Zéland, Bahamák és Izland. A gazdasági háborúban Oroszországgal szemben álló államok számának alakulását az 1. ábra mutatja.
1. ábra: Orosz szankciókat alkalmazó országok számának alakulása. Forrás: Ukraine 2022.
A gazdasági hadviselésben részt vevő országok óriási száma egyértelműen indokolja a világháború elnevezést. Ne felejtsük, hogy ez az érték még az első és a második világháború során harcoló felek számához viszonyítva is jelentős. Az első világháborúban a tizenegy országot (Oroszország, Franciaország, Brit Birodalom, Olaszország, Egyesült Államok, Japán, Románia, Szerbia, Belgium, Görögország és Portugália) tömörítő Antant nézett farkasszemet a négy államot (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária) felölelő központi hatalmakkal. A második világháború során pedig kilenc (Németország, Olaszország, Japán, Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Jugoszlávia és Horvátország) ország háborúzott a csúcson 52 (de az első hónapokban mindössze nyolc; Lengyelország, Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Franciaország, Nepál, Dél-Afrika és Kanada) állammal.
ahogyan ezt a 2. ábra jól mutatja. Egy gazdasági háború esetében ugyanis ez a mutató alapvető fontosságú, hiszen hűen mutatja a gazdasági hatás teljes mértékét. Hogy mekkora túlerőről beszélünk, azt jól mutatja az a tény, hogy Oroszország gazdasági súlya a szankciókban résztvevő államok összteljesítményének alig több, mint huszada.
2. ábra: A szankciókban résztvevő szereplők súlya a világgazdaságban. Forrás: A szerző számításai.
Ahogyan azt a 3. ábra mutatja, az április végéig bevezetett szankciók legnagyobb része (27 darab) orosz vállalatokat érintett. Jelentős még az orosz oligarchákat (23 darab) és a katonai komplexumokat (22 darab) érintő korlátozások száma is. De nem úszták meg a szankciókat az orosz bankok (13 darab), az orosz központi bank (8 darab), a hajózási szektor (7 darab), az olajkereskedelem (6 darab), az orosz légitársaságok (4 darab) sem.
3. ábra: A bevezetett szankciók érintettek szerinti megoszlása. Forrás: Ukraine 2022.
Ne legyenek tehát illúzióink.
Az egyik tábor a világ teljes GDP-jének több mint felét tudhatja maga mögött. Ám ahogy minden hagyományos háborúban, úgy egy gazdasági háborúban is komoly veszteségeket szenvedhet el az erősebb fél is. Ahogyan azt az Európai Unió orosz olaj- és gázbehozatalra tervezett szankcióival kapcsolatos viták során láthattuk, egy korlátozás bizonyos esetben többet árthat az azt meghozó országnak, mint a büntetni szándékozott államnak. De még körültekintően meghozott szankciók esetén is kijelenthető, hogy a nemzetközi kereskedelem korlátozása várhatóan minden szereplő számára károkat okoz. Így biztosak lehetünk abban is, hogy a harmadik világháború a teljes nemzetközi közösség számára negatív gazdasági következményekkel fog járni.
(Címlap: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Johan Nilsson)
Simán leigazolta Pósfai Gábort a Tisza Párt elnöke operatív vezetőnek, miután Radnai Márk kritizálni merte. Mutatjuk, hogyan sikerült a váltás.
Az utóbbi időben több interjúban is felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet a magyar középosztállyal.
A műsor vendégei Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Nagy Attila Tibor politikai elemző voltak.
Üdv a Mandinernél, Krisztián! Indulhat a közös munka!
Nincs szükség megszorító intézkedésekre – nem úgy a szomszédoknál.
Uniós középmezőnyben a magyar GDP-növekedés, az Unió motorjai mögöttünk.
Hát, nem is tudom, de valamit helyre kell tennem.
A DeepSeek térnyerése aggodalomra ad okot – figyelmeztetett Yoshua Bengio, akit a modern MI egyik „keresztapjaként” tartanak számon. Szerinte a kínai startup előretörése veszélyes versenyt indíthat el a technológiai óriások között.
