Eurózóna: a járvány alatt felhalmozott megtakarításokat kisöpri az energiaválság

A Bloomberg Economics elemzése szerint az euróövezetet sújtó energiaválság a régió GDP-jének 1,8 százalékának megfelelő összegű extra rezsiköltséget ró a fogyasztókra.

A megnövekedett fűtési és villamosenergia-költségek, valamint a magas üzemanyagárak együttesen 230 milliárd euróval (255 milliárd dollárral) növelik a háztartások kiadásait – becsülte Jamie Rush és Maeva Cousin egy múlt heti jelentésben. Ez az előrejelzés jóval magasabb, mint a februárban becsült 100 milliárd euró – írja a Bloomberg.

A növekvő infláció már most is óriási aggodalomra ad okot a fogyasztók számára,

A pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak térnyerése miatt a kereslet és a termelés is csökkenhet, azaz az egész gazdasági növekedés lassulhat.

Infláció vs. megtakarítások

„A világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások segíthetnek tompítani a kibontakozó válságot” – írták a közgazdászok. „De a sokk így is keményen sújtja majd a gazdasági növekedést, mivel az egyes dolgokra fordított kiadások lecsökkennek” – tették hozzá jelentésükben Rush és Cousin.

Az alábbi grafikonon lévő piros ábrán az is látszik, hogy a járvány alatt felhalmozott extra megtakarításokat (sárgával) lassan felemésztik az elszálló rezsiköltségek.

A növekedést érő sokkhatásokra hivatkozva Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy a tisztviselőknek készen kell állniuk a monetáris politika bármelyik irányba történő elmozdítására.

ami óriási terhet ró a háztartásokra. És ami mindennél fontosabb: a fentiekből úgy tűnhet, hogy az extra megtakarítás egyszerűen elmegy a növekvő rezsiköltségekre, tehát egy átlagos háztartással nettó értelemben nem történik semmi.

A valóság azonban más: az extra megtakarítások a járvány alatt a gazdagoknál halmozódtak fel, míg a rezsiköltségek növekedése a szegényebbeket sújtja jobban, akik alig tudtak megtakarításokat halmozni. Így a szegényebb csoportoknál valójában nem mindig van fedezet az elszálló rezsiárakra, ezért kezdenek Nyugaton egyre többen kevesebbet fűteni és otthon is kabátban tartózkodni.

Inflációs csúcs

A múlt hét csütörtöki adatok szerint márciusban új csúcsot ért el az infláció az eurózónában: Franciaországban 5,1 százalékot, Olaszországban pedig 7 százalékot. Az előző napi jelentések még rosszabbak voltak: 7,6 százalék Németországban és közel 10 százalék Spanyolországban. A legfrissebb adatok szerint az eurózónában rekordmagas szintre, 7,5 százalékra gyorsult az infláció márciusban, ami messze meghaladja az elemzői várakozásokat – írja az Euronowes.

A közgazdászok számításai szerint az inflációs sokk csaknem 130 milliárd euróval nagyobb háztartási energiaszámlával és közel 99 milliárd eurós benzinköltségtöbblettel jár az eurózónában.

Az inflációval való megküzdést egyéni szinten segíthetik a világjárvány alatt felhalmozott háztartási megtakarítások. A közgazdászok ezt korábban közel 400 milliárd euróra becsülték, bár most úgy számolnak, hogy a 2022 februárjára 330 milliárd euró körülire zsugorodott a háztartások megtakarítása. A biztonsági tartalék azonban nem mindenkin segít – teszi hozzá a Bloomberg.

„Az alacsony jövedelműek kisebb valószínűséggel tettek félre pénzt” – mondta Rush és Cousin.

„Ráadásul most, hogy az ukrajnai orosz invázió okozta jelentős kockázat kikristályosodott, a háztartások talán kevésbé hajlandóak a megtakarításokhoz nyúlni” – tette hozzá a két közgazdász.

Nehéz helyzetben a szegények

Mint arra már utaltunk, az euróövezet alacsonyabb jövedelmű fogyasztói nem tudtak jelentős megtakarításokat felhalmozni a világjárvány alatt, miközben a felső réteg jelentősen növelte a tartalékait. A legalsó jövedelmi negyed pénzügyi helyzete nem javult a járvány alatt, a felső 25 százalék viszont komolyan javította pénzügyi helyzetét, így ők képesek kigazdálkodni az elszálló rezsiköltséget.