A munkavállalók és a dolgozók lesznek a vesztesei az uniós bürokraták gazdasági háborúskodásának, szankciózásának és az egészet súlyosbító sötétzöld fordulatnak, derül ki a Bloomberg adataiból.
A Bloomberg Economics elemzése szerint az euróövezetet sújtó energiaválság a régió GDP-jének 1,8 százalékának megfelelő összegű extra rezsiköltséget ró a fogyasztókra.
A megnövekedett fűtési és villamosenergia-költségek, valamint a magas üzemanyagárak együttesen 230 milliárd euróval (255 milliárd dollárral) növelik a háztartások kiadásait – becsülte Jamie Rush és Maeva Cousin egy múlt heti jelentésben. Ez az előrejelzés jóval magasabb, mint a februárban becsült 100 milliárd euró – írja a Bloomberg.
A növekvő infláció már most is óriási aggodalomra ad okot a fogyasztók számára,
A pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak térnyerése miatt a kereslet és a termelés is csökkenhet, azaz az egész gazdasági növekedés lassulhat.
„A világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások segíthetnek tompítani a kibontakozó válságot” – írták a közgazdászok. „De a sokk így is keményen sújtja majd a gazdasági növekedést, mivel az egyes dolgokra fordított kiadások lecsökkennek” – tették hozzá jelentésükben Rush és Cousin.
Az alábbi grafikonon lévő piros ábrán az is látszik, hogy a járvány alatt felhalmozott extra megtakarításokat (sárgával) lassan felemésztik az elszálló rezsiköltségek.
A növekedést érő sokkhatásokra hivatkozva Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy a tisztviselőknek készen kell állniuk a monetáris politika bármelyik irányba történő elmozdítására.
ami óriási terhet ró a háztartásokra. És ami mindennél fontosabb: a fentiekből úgy tűnhet, hogy az extra megtakarítás egyszerűen elmegy a növekvő rezsiköltségekre, tehát egy átlagos háztartással nettó értelemben nem történik semmi.
A valóság azonban más: az extra megtakarítások a járvány alatt a gazdagoknál halmozódtak fel, míg a rezsiköltségek növekedése a szegényebbeket sújtja jobban, akik alig tudtak megtakarításokat halmozni. Így a szegényebb csoportoknál valójában nem mindig van fedezet az elszálló rezsiárakra, ezért kezdenek Nyugaton egyre többen kevesebbet fűteni és otthon is kabátban tartózkodni.
A múlt hét csütörtöki adatok szerint márciusban új csúcsot ért el az infláció az eurózónában: Franciaországban 5,1 százalékot, Olaszországban pedig 7 százalékot. Az előző napi jelentések még rosszabbak voltak: 7,6 százalék Németországban és közel 10 százalék Spanyolországban. A legfrissebb adatok szerint az eurózónában rekordmagas szintre, 7,5 százalékra gyorsult az infláció márciusban, ami messze meghaladja az elemzői várakozásokat – írja az Euronowes.
A közgazdászok számításai szerint az inflációs sokk csaknem 130 milliárd euróval nagyobb háztartási energiaszámlával és közel 99 milliárd eurós benzinköltségtöbblettel jár az eurózónában.
Az inflációval való megküzdést egyéni szinten segíthetik a világjárvány alatt felhalmozott háztartási megtakarítások. A közgazdászok ezt korábban közel 400 milliárd euróra becsülték, bár most úgy számolnak, hogy a 2022 februárjára 330 milliárd euró körülire zsugorodott a háztartások megtakarítása. A biztonsági tartalék azonban nem mindenkin segít – teszi hozzá a Bloomberg.
„Az alacsony jövedelműek kisebb valószínűséggel tettek félre pénzt” – mondta Rush és Cousin.
„Ráadásul most, hogy az ukrajnai orosz invázió okozta jelentős kockázat kikristályosodott, a háztartások talán kevésbé hajlandóak a megtakarításokhoz nyúlni” – tette hozzá a két közgazdász.
Nehéz helyzetben a szegények
Mint arra már utaltunk, az euróövezet alacsonyabb jövedelmű fogyasztói nem tudtak jelentős megtakarításokat felhalmozni a világjárvány alatt, miközben a felső réteg jelentősen növelte a tartalékait. A legalsó jövedelmi negyed pénzügyi helyzete nem javult a járvány alatt, a felső 25 százalék viszont komolyan javította pénzügyi helyzetét, így ők képesek kigazdálkodni az elszálló rezsiköltséget.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Gyermekeinket és unokáinkat most 400 milliárd forintnyi tehertől sikerült megszabadítani. Ennyi lett volna a hadikölcsön Magyarországra eső része – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Gyermekeinket és unokáinkat most 400 milliárd forintnyi tehertől sikerült megszabadítani. Ennyi lett volna a hadikölcsön Magyarországra eső része – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
