Európának versenyeznie kell. Másrészt az energiaválság csúcspontján a gáz ára Európában hússzor drágább volt, mint az Egyesült Államokban, így egyszerre el lehet érni vonzó árat Európa számára és tisztességes nyereséget a kereskedő számára.
Mi lesz az energiaválság után?
Nagyon valószínű, hogy a piacról semelyik gáz sem fog eltűnni. Kína érdekelt az orosz Power of Siberia csővezetéken keresztül történő gáz mennyiségének növelésben, hogy megtakarítsa az cseppfolyós gázért való fizetéseket. Európa pedig érdekelt a kínálati oldal diverzifikálásában, ez mindnövelni fogja az LNG-importot.
A kínai kereslet csökkenése, valamint az amerikai és katari termelés növekedése várhatóan visszafogja a cseppfolyós gáz árának emelkedését, és nagyon valószínű, hogy a piaci helyzet visszatér, ha nem is az energiaválság előtti, de ahhoz hasonló egyensúlyi helyzethez.
A korábbi évek rekord alacsony árait azonban jobb, ha elfelejtjük. Azonban a mostani szélsőséges helyzet sem tarthat örökké. A földgáz ára jelenleg többszöröse annak, amit Európa a világjárvány előtti időkből megtapasztalt. Ugyanez vonatkozik azonban Ázsiára is.
A földgázárak jelenleg magasak, ami kezdi visszafogni a keresletet. Emellett a gázkitermelők növelik a termelést, ami lefelé nyomja az árát. A következő néhány évben a helyzet hasonló lesz a 2020 előtti időszakhoz, azzal a különbséggel, hogy az árak ingadozóbbak lesznek, és a kereskedőknek aktívabbnak kell lenniük a piacon. Mindössze arra van szükség, hogy Ázsia felmelegedjen, és akkor Európa kedvezményt kaphat a gázra.