Hat évvel ezelőtt az EU tagállamai el sem tudták volna képzelni, hogy falakat húzzanak fel az illegális bevándorlók ellen, és vádlóan néztek Magyarországra, amikor megépült a migránsokat visszatartó kerítés. Ezzel szemben ma az európai tisztviselők euró milliárdokat költenek a határvédelem megerősítésére, rosszalló megjegyzések nélkül emelkednek a határfalak, amit hat évvel ezelőtt – amikor Magyarország egyedüliként a térségben felhúzta a határzárat – még vasfüggöny, gyűlöletfal, és egyéb megjegyzésekkel illettek.
2015. szeptember 15-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar–román határon felállítandó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Három nappal később, 18-án pedig Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a magyar–horvát határon is műszaki határzár épül 41 kilométeres hosszban. A munkát még aznap elkezdték.
„Huszonkétmilliárdból építi fel az Orbán-kormány a gyűlölet falát”
– adta hírül gigantikus betűkkel szedve a Népszabadság 2015. június 18-i lapszámában. Nos, ez a mondat nem öregedett valami szépen, ugyanis az afgán migránsválság kibontakozásával egyre több ország húzza fel a saját kerítését vagy bővíti a már meglévőt. Brüsszel is beszállt a határvédelem erősítésébe, euró milliárdokkal támogatja a határvédelmet kiszolgáló infrastruktúrát.
A magyar határkerítés egyébként nem volt példa nélküli abban az időben, ugyanis a görög-török, bolgár-török határt is kerítés zárta már, bár azokat sem nézte jó szemmel az unió „az emberi jogok megsértéséről” beszéltek.
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök is felháborodottan reagált 2015-ben a magyar kerítés építésére, mondván az ő országa nem emel falakat, nem zárja be önmagát, és „nem fog Auschwitzban élni”. Ma már Vučić is máshogy vélekedik a kerítésről, épp a sajátját húzza fel, jóllehet EU-s segítséggel.
Litvánia határán is olyan kerítés épül, amely megakadályozza a Fehéroroszországból érkező menekültek újabb beáramlását, ezt Brüsszel „jó ötlet”-nek nevezte.
A kerítést a pályázaton nyertes Epso-G állami vállalat építi. Már több szakaszon megtörtént a kerítésvonal kijelölése, megérkeztek a helyszínre a munkagépek.
A dróthálós kerítés négy méter magas lesz, tetejére és három méteres magasságig szögesdrótot erősítenek. A költségvetési forrásokból finanszírozott munkálatok költségei előreláthatólag 152 millió euróra rúgnak. Litvániának 1070 kilométeres schengeni határa van, ebből mintegy 680 kilométeres a fehéroroszországi határszakasz. Az év eleje óta több mint 4100 bevándorló érkezett ezen a határszakaszon ázsiai és afrikai országokból, ötvenszer több, mint tavaly egész évben.
Sok afgán már most is Európában él. Az elmúlt tíz évben mintegy 630 ezren kértek menedékjogot 27 európai országban. A különbség az, hogy Afganisztánban akkoriban a szövetségi erők biztosították a békét, ma viszont már nem lehet tudni, hogy a táliboktól való félelmük vagy a jólét motiválja őket a nyugat felé vándorlásra, de az biztos, hogy tömegével indulnak útnak. Több százezer, a német szövetségi belügyminiszter szerint akár ötmillió közel-keleti migráns célozza meg Európa szívét, ahogyan hat évvel ezelőtt a szíriaiak sem álltak meg a görög határnál.
A görög politikusok árgus szemekkel követik nyomon az események eszkalálódását, és már jelezték, hogy nem akarnak ismét Európa kapujává válni.
„Nem várhatjuk tétlenül a végkifejletet” – mondta Michalis Chrisochoidis görög állampolgárvédelmi miniszter.
Görögország nem is tétlenkedett, befejezte egy 25 mérföld (40 km) hosszú acélfal és egy új megfigyelőrendszer építését a török határ mentén, tartva az Európába igyekvő illegális bevándorlóktól, miután az afganisztáni tálibok az előző hónap végén átvették az uralmat.
Erdoğan török elnök is bejelentette, hogy országa nem kíván Európa migránsraktárává válni, sőt már kerítést épített az Iránnal közös határon, amely az 534 kilométer hosszú közös határ egyharmadát védi.
Erdoğan elnök, érzékelve a nemzet hangulatát, megfogadta, hogy „teljes gátat szab” az illegális migránsátkeléseknek.
Az Iránnal közös, több mint ötszáz kilométeres határ mentén 243 kilométeres betonfal épül, amelyet szögesdróttal és árkokkal vesznek körül. Török tisztviselők az Agence France-Presse (AFP) hírügynökségnek elmondták, hogy 156 kilométert már megépítettek, ami nagymértékben korlátozza a migránsáradatot.
Biztonsági tisztviselők szerint azonban afgánok tízezrei gyülekezhetnek az iráni oldalon.
Törökországnak feszült a viszonya Görögországgal, amely ország egyébként NATO-partner. Ankara már többször is nyomásgyakorlásra használta a bevándorlókat európai szomszédjaival szemben, de a közös félelmek ezúttal arra késztették, hogy konstruktív hangnemet üssön meg.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy mind Afganisztánnak, mind a szomszédos Iránnak támogatást kell nyújtani, különben „elkerülhetetlen” egy újabb migrációs hullám.
Az európai politikusok egyetértenek – Karl Nehammer osztrák belügyminiszter például migrációs központok létrehozását szorgalmazza az Afganisztánnal határos országokban.
Ausztria jelenleg Dániával és a Nemzetközi Migrációs Központtal (ICMPD) közös projektben vesz részt az emberkereskedelem elleni küzdelem és a tunéziai határok biztosítása érdekében. Nehammer elmondta, hogy a projekt keretében a dél-tunéziai Neftában egy oktatási és képzési központot hoznak létre, amely a tunéziai határőrök képzésére szolgál. „Azzal, hogy segítünk megerősíteni Tunézia határait, európai határainkat is védjük” – húzta alá a belügyminiszter.
Német politikusok, például a kereszténydemokraták kancellárjelöltje,
Armin Laschet szerint a hat évvel ezelőtti migránsválságnak nem szabad előfordulnia még egyszer, de már Angela Merkel is arra szólít fel, hogy az afgán problémát a keletkezési helyén oldják meg.
Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta, hogy „Európának meg kell védenie magát egy hirtelen migrációs hullámmal szemben”.
Lengyelország is közölte, hogy kerítést fog építeni a Fehéroroszországgal közös határán, hogy megfékezze a migránsok beáramlását, főleg mert a lengyelek szerint a fehérorosz kormány nyitotta meg rájuk a migránscsapot.
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter később azt írta a Twitteren, hogy országa Fehéroroszországgal közös határán 2,5 méter magas „szilárd kerítést” építenek.
„Hamarosan ismertetem a fegyveres erők további részvételének részleteit” – írta Blaszczak a Twitteren.
Ha nem sikerül már a krízis térségében megállítani a migrációt, akkor Európának az új kerítések építésén kívül nem sok más lehetősége marad. Egyetértés van abban, hogy a több mint egymillió menekült hat évvel ezelőtti befogadása egyszeri megoldás volt, amelyet nehéz lenne újra megoldani.
Az európai szociális rendszer a végkimerülés határán van, és a biztonsági kockázatok is az egekbe szöktek, ahogy terrortámadások érik egymást az öreg kontinens szívében.
A zöld pártok és a radikális baloldal kivételével sokan egyetértenek abban, hogy csak azokat lehet befogadni, akik megfelelnek a szigorú menekültügyi feltételeknek. Nagy-Britannia és Magyarország is szigorú szűrőket alkalmaz, csak feltételekkel fogadnak be afgán migránsokat.
Ezért van az, hogy Európa másképp áll az új kerítésekhez, mint néhány évvel ezelőtt. Amikor 2012-ben elkezdték építeni a görög fal első részét az Evros folyó mellett, Nyugat-Európából kritikák érkeztek. Allen Leas, a Brüsszeli Menekültügyi Tanács munkatársa például „tragédiáról” és „az emberi jogok megsértéséről” beszélt.
A szomszédok azonban később, nem látva más lehetőséget, megépítették a saját kerítéseiket, amelynek köszönhetően a balkáni útvonalon a következő években hányadára csökkent a forgalom. Az unió más régiókban is támogatja a határzárak működtetését, újabbnál újabb határkerítések emelkednek ki a földből, ezúttal viszont nem beszélnek vasfüggönyökről és gyűlöletfalakról, mint hat évvel ezelőtt.
Borítókép: Macedón rendőrök a görög határ mellett fekvő Gevgelija macedón falunál létesült alkalmi menekülttáborban történt összecsapás közben 2016. április 10-én, miután több mint ötszáz migráns rohamot intézett a határkerítés ellen és megpróbáltak áttörni. A görög hatóságok becslése szerint a balkáni migrációs útvonal március 9-i lezárása óta nagyjából 53 ezerre duzzadt a Görögországban ragadt menekültek és migránsok száma. (MTI/EPA/Tomislav Georgiev)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Sopron után csütörtökön Debrecen, majd Székesfehérvár és végül Budapest a miniszterelnök országjárásnak e heti állomásai.
A magyar származású író kijelentette: a magyar miniszterelnök továbbra is népszerű az átlagemberek körében.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
Fontos kérést intézett a magyar választókhoz a kormányfő.
Egy kép többet mond ezer szónál.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
