Néhány amerikai fiatal úgy véli, egyre inkább romlófélben van a társadalom szövete, s ezen a városaink sem segítenek. Éppen ezért kitalálták, hogy egy kétezer fős elit közösség számára meg fogják alapítani azt a várost, ami a 21. században is ki tudja szolgálni az emberek igényeit. Utópikosan hangozhat, pedig pontosan erre a feladatra vállalkozott a Praxis Society és a Bluebook Cities. Az egyik alapító a közelmúltban Budapesten is megfordult, ennek apropóján mutatjuk a részleteket.
Végy néhány ambiciózus fiatalt, a 21. század egyre inkább élhetetlen betondzsungeleit, majd az egésznek gyújts alá egy világjárvánnyal. Nagyjából így lehetne összefoglalni annak receptjét, hogy miként is születik meg valakiben a gondolat, hogy gyökeresen meg akarja változtatni a mostanra kialakult élettereinket, sőt, az egész társadalmunkat is.
Dryden Brown és Charlie Callinan még 2019-ben alapították meg a Bluebook Cities elnevezésű cégüket. Ez az öndefiníciójuk szerint egy olyan városépítő cég, ami arra szövetkezik a helyi közösségekkel, hogy „gyönyörű, energikus és a lakók által birtokolt városokat fejlesszenek ki”. Az ötlet kétségkívül sokak számára vonzó lehet:
Ennek ellenére az első néhány hónapban konkrétumokról még kevéssé lehetett hallani, a távolban felsejlő víziókról annál inkább.
„A közös értékek többé nem kötik össze a városokat. A városok egyszerűen munkaerőpiacok. A magány mérgező. Az emberek a munka miatt költöznek a városokba, de a közösséghez tartozás érzetét már online szeretnék megtalálni. (...) Ma már ott élhetünk és dolgozhatunk ahol akarunk, és azzal, akivel akarunk. Mivel nem maradt más választás, úgy döntöttünk, elhagyjuk a metropoliszt. Úgy döntöttünk, hogy felépítünk egy start-up társadalmat azokkal, akikkel közös értékeket vallunk. (...) A 2020-as technológiával fel tudunk építeni egy olyan várost a közös értékeink köré, melyben a tehetség és vitalitás túlszárnyalja az ókori Athént és a reneszánsz Firenzét is. (...) A semmiből felépíteni egy várost lehetőség arra, hogy radikális alapvetésekről gondolkodjunk. Modern közlekedés. Moduláris építkezés. Innovatív kormányzás. Decentralizált fizetőeszköz. Egészséges ételek, testmozgás a természetben. (...). Azt a várost építjük, amit a Szilícium-völgy megérdemel.”
Részlet Dryden Brown Város a felhőből című írásából.
Ha már úgyis mindenki a felhőben él, akár össze is költözhetnének
A projektnek a következő nagy lökést a koronavírus-világjárvány kitörése adta meg. Ez ugyanis – megfűszerezve az Egyesült Államokban fellángoló etnikai alapú feszültségekkel és a botrányoktól egyáltalán nem mentes elnökválasztással – végérvényesen abba az irányba terelte a korábban a Szilícium-völgyben tevékenykedő alapítókat, hogy a saját kezükbe vegyék a dolgok irányítását. Immáron azt találták ki, hogy nem is akármelyik közösségnek, hanem saját maguknak akarják megépíteni azt a politikától mentes, a kormányzati befolyástól független várost, melyről álmodtak.
Az új város lakóit pedig már el is kezdték toborozni: az úgynevezett Praxis Society-be a világon bárki megpróbálhat csatlakozni, ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű megfelelni a soklépcsős felvételi folyamaton – a társaság weboldalán nem is árulnak zsákbamacskát ezzel kapcsolatban: a leírás szerint
„az új tagok ritkák, mivel a tagság szent”.
Akit azonban felvesznek, az egy magát kifelé igencsak exkluzívnak mutató közösséghez csatlakozhat. A tervek szerint a kétezer fősre tervezett Praxis tagság lesz ugyanis az, aki elsőként beköltözhet a futurisztikus városba – feltéve, hogy az egyszer valóban elkészül. Arról egyelőre nem tudni, hogy eddig hányan, s pontosan kik teljesítették sikeresen a felvételi folyamatot.
High-tech elittársadalom a mediterrán tengerparton
S hogy milyen lesz ez az új város? Az ötletgazdák szerint az eddigi városainkkal ellentétben nem a munkalehetőségek köré fog szerveződni a Praxis közössége. A koronavírus ugyanis minden eddiginél jobban rávilágított arra, hogy szellemi munkát végzők számára lényegében megszűnt a helyhez kötöttség, és az online térnek hála bárhova is mennek, a munkájukat onnan is el tudják végezni. Így pedig Dryden Brown megfogalmazásában az új város sarokkövei a közös értékek és a jövőt illető, nagyratörő tervek lesznek. Ami a helyszínt illeti, eddig leginkább a mediterrán vidék festői környezete került szóba, de ennél nagyobb konkrétumokat még nem lehet tudni.
Brown azt azonban már egy korábbi interjújában is hangsúlyozta, hogy egy partneri kapcsolatot akarnak kialakítani azzal a kormányzattal, mely úgy dönt, befogadja az új város ötletét.
„Nem akarunk egy teljesen szuverén nemzet lenni”
– hangsúlyozta az ötletgazda, hozzátéve, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására törekszenek majd egy olyan kormánnyal, ami nem nehezíti az életüket „hülye szabályokkal”.
Az persze koránt sem biztos még, hogy egyszer tényleg megvalósulhat majd a mediterrán álomváros. Az induláshoz ugyanis legalább 500 millió dollár kezdőtőkére volna szükség. Az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán elég ember, aki érdeklődik a projekt iránt, és hajlandó emiatt otthagyni az eddig megszokott életét. Az ötletgazdák ennek ellenére bizakodók: Brown egy korábbi interjúban azt mondta, hogy „azt szeretnénk, ha a Holdig meg sem állna, de majd meglátjuk”.
Borítókép: Thomas Cole: Az élet útja – Gyermekkor / National Gallery of Art, Washington, D. C
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Önbizalmat sugárzó jobboldali közösség a láthatáron.
A horvátok ígérete szerint néhány éven belül „egyenes út” vezethet Dubrovnikba is Magyarországról.
A Szilícium-völgy egyik legismertebb alakja rámutatott: a haladás nem egyenlő azzal, hogy folyamatosan valami jobb fele haladunk. Ebben már komoly felelősségünk van.
Peter Thiel neve az átlagember számára nem cseng olyan ismerősen, mint Elon Muské, vagy Mark Zuckerbergé, bár befolyása vetekszik az övékével, és igazi patrióta hírében áll.
Néhány nap alatt a Quarneróban az ember megszokja a tengert, a kabócákat, az olajfinomító látványát, amelynek a lángja fáklyaként világít az öbölben.
David O. Sacks, az amerikai elnök mesterséges intelligenciával és kriptovalutákkal foglalkozó megbízottja Orbán Balázzsal találkozott.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.