A járvány miatt mindenhol műanyag védőfalak emelkedtek, amik lehet, hogy többet ártanak, mint használnak

Gyors és látszólag hatékony megoldásnak hittük

Mivel az egészségügyi hatóságok úgy informálták a közvéleményt, hogy a koronavírus cseppfertőzéssel terjed, így iskolák, éttermek, hivatalok és kiskereskedelmi üzletek pánikszerűen igyekeztek plexi elválasztó falakkal védeni dolgozóikat. Tették mindezt úgy, hogy közben egyetlen megbízható tanulmány sem igazolta, hogy például az iskolákban vagy irodákban elhelyezett átlátszó műanyag lapok valóban hatékonyan akadályozzák a vírus terjedését. 

A Harvard Egyetem kutatója, Joseph Allen szerint, rengeteg időt és pénzt pazaroltak el egy higiéniai színjátékra. Allen, aki a beltéri levegő kutatója, úgy gondolja, veszélyes, hogy a pénzt, az időt és a figyelmet nem a valódi problémakezelésre fordították, ami igazából a légi úton történő terjedés lett volna. 

A koronavírus alattomosan terjed

Most azonban változni látszik a helyzet, bár a kutató szerint óriási veszteség, hogy ez egy egész évbe telt. Köztudott, hogy a koronavírus a tüdőből származó apró cseppekkel jut át egyik szervezetből a másikba. A COVID-19 első hónapjaiban a legfőbb egészségügyi hatóságok vírushordozásra elsősorban a levegőben terjedő nagyobb cseppeket gondolták alkalmasnak, annak ellenére is, hogy olyan kutatók, mint Allen, már akkor sem értettek egyet ezzel az állásponttal. A szakemberek egy csoportja igyekezett felhívni a figyelmet az apróbb, levegőben lebegő cseppecskékre, melyeket például képtelen megállítani egy plexi védőfal. Ezek veszélyességét azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ (CDC) csupán 2021 májusában ismerte el teljes mértékben.

A lelkiismeretünket legalább megnyugtatták

Ennek következtében az átlátszó műanyag falak hamis biztonságérzetet kelthettek Marwa Zaatari építészeti szakember szerint, aki a mérnökökből álló Amerikai Fűtés-, Hűtés- és Légkondicionáló Szakmai Társaság pandémiás munkacsoportjának tagja. Zaatari úgy gondolja, hogy különösen káros a plexi elválasztók használata iskolákban és irodákban, ahol a műanyag falak ellenére az egy helyiségben tartózkodók ugyanazt a közös levegőt lélegzik be.

Több példa is megkérdőjelezi a védőfalak hatékonyságát

A CDC legújabb kutatásai szerint a grúz általános iskolákban az asztalok körül elhelyezett műanyag elválasztók nem hoztak alacsonyabb fertőzési rátát. Ezzel szemben szerintük hatékony eszközei a védekezésnek az arcmaszkok viselése és a szellőztető rendszerek fejlesztése. 

Egy, a Science folyóirat által 2021 áprilisában közzétett tanulmány szerint az íróasztalok körül elhelyezett plexi védőfalak még kissé növelhetik is a koronavírus jellegű tünetek kockázatát. Egy Japánból származó előtanulmány pedig egyenesen összefüggést mutatott ki a rosszul szellőző irodában elhelyezett műanyag elválasztók és az ott előforduló megbetegedések között. 

Az átlátszó lapok hatására szellőzés helyett, a levegő csak ül egy helyben

Ezek az eredmények felvetik azt a lehetőséget, hogy a túl sűrűn elhelyezett plexi cédőfalak olyannyira akadályozhatják a szellőzést, hogy pont növelik a fertőzés kockázatát, ahelyett, hogy azt csökkentenék. 2020 őszén például koronavírus-járvány söpört végig a Boston külvárosában található Wellesley Középiskola központi irodájában, annak ellenére, hogy a munkaállomások körül mindenhol műanyag elválasztó falakat helyeztek el. Itt, amikor az iskola vezetői egészségügyi szakemberekkel az okokat kutatták, füst segítségével elemezték és vizsgálták a levegő áramlását. Azt tapasztalták, hogy a füst ahelyett, hogy felemelkedett volna a mennyezeti elszívókig, csak a helyiségben kavargott és megült az irodában. 

A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy az íróasztalok körül elhelyezett műanyag védőfalak a légáramlás blokkolása által növelik a vírus terjedésének kockázatát. Ezután, az oldalsó paneleket eltávolították, hogy ezzel csökkentsék a szellőzés akadályát, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy semmi haszna a plexi lapok használatának. Frontális gátként továbbra is használják azokat, és a kórházi dolgozók, akik a fertőzötteket kezelik, továbbra is támogatják a műanyag elválasztók használatát. 

Elegendő tudományos bizonyíték egyik oldalon sincs

Annak ellenére is így vélekednek, hogy Shira Doron, a bostoni Tufts Orvosi Központ epidemiológusa elismerte, nincs olyan kutatás, amely igazolná, hogy az átlátszó védőfalak hatékonyan akadályoznák a koronavírus terjedését. Doron szerint, bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok, de talán segíthet ez a védekezési eszköz, és amennyiben nem okoz kárt, akkor inkább érdemes használni. Az epidemiológus elismerte, hogy van arra esély, hogy a műanyag elválasztók akadályozzák a szellőzést, de szerinte erre nincs elegendő tudományos bizonyíték.

Nem mindenhol felesleges a védekezésnek ezen formája

Allen és Zaatari elismerik, hogy a plexi lapoknak, bizonyos korlátozott körülmények között, van értelme. Ilyen eset például, ha egy boltban, a pénztáros előtt helyezik el, aki minden munkanap alkalmával hosszú órákon keresztül kerül közvetlen kapcsolatba rengeteg emberrel. Azonban véleményük szerint, mindig fontos figyelembe venni, hogy az elhelyezett műanyag védőfalak ne akadályozzák a szükséges légáramlás és szellőzés lehetőségét. 

Abban pedig biztosak, hogy az iskolák és irodák számára a legjobb módja a védekeznek, ha biztosítani tudják a megfelelő szellőzést, és plexi lapok helyett maszkokra, levegőszűrő rendszerek fejlesztésére és karbantartására költik a forrásaikat. 
Allen szerint a levegő minőségének javítása a koronavírus elkerülésén kívül más hasznokkal is jár. Eredményes lehet a szezonális influenza megelőzésére, javítja a termelékenységet, és kedvezően hat a dolgozók mentális egészségére is. 

A biztonságérzetet mindenképp növelték

John Macomber, a Harvard Business School vezető oktatója szerint más tényezők is hozzájárultak a műanyag elválasztók népszerűségéhez. Rendkívül gyakran használták ezeket a védekezéshez, például éttermekben, salátabárokban és étkezdékben. Mivel viszonylag olcsó áron lehetett a plexi lapokhoz hozzájutni, nyilván a legtöbb üzemeltető és iskolai vezető megfizethető megoldásnak ítélte, ami ráadásul a vendégek számára is látványos, így megnyugtató védekezési eszköznek tűnt. 

Ha a hatékonyság nem is egyértelmű, Macomber szerint ez a védekezésnek egy olyan megnyilvánulása, mely legalábbis jelzés értékű alternatíva volt. Olyan, mintha már az ellenőrzés előtt levennénk a cipőnket a repülőtéren, vagy ahogy a szállodákban a szobalány papírdarabokkal fedi a WC-ülőkét, jelezve, hogy a szobában járt. 

Hova kerül a sok műanyag, ha a járvány egyszer végetér?

Amerikában, ahogy csökkennek az esetszámok, néhány étteremben, kaszinóban és edzőteremben már lekerülnek a műanyag válaszfalak is. Marwa Zaatari úgy véli, hogy hetek kérdése, és talán az összes plexi elválasztó feleslegessé válik. Akkor azonban felmerül a következő kérdés, hogy mit kezdenek ennyi műanyag lappal. 

Craig Saunders, a Műanyagforgalmazás Nemzetközi Szövetségének elnöke megnyugtat mindenkit. Ezek a lapok mind hőre lágyuló, 100 százalékban újrahasznosítható műanyagból készültek. Így aztán csak a logisztikán múlik, hogy összegyűjtsék őket és valamilyen új hasznos termékként szülessen újjá a világjárvány elmúltával.